Bármikor bejuthat a károsító a magyar telepekre: csak így lehet kivédeni a bajt

agrarszektor.hu2026. szeptember 1. 12:02

A baromfitelepeken a megfelelő higiénia és a telepi rend fenntartása alapvető fontosságú a járványok megelőzésében, hiszen a legjobb védekezés az, ha a kártevők és az általuk terjesztett kórokozók már be sem jutnak az állattartó telepre. A legyek, rágcsálók, atkák és galambok egyaránt komoly problémákat okozhatnak, miközben jelenlétük nemcsak állategészségügyi, hanem jelentős gazdasági kockázatot is hordoz. Dankó Mónika, az Alpha Pest Control üzletág igazgatója szerint ezért a prevenciónak kellene az első helyen állnia, a védekezést pedig már a telep kialakításánál és napi működtetésénél meg kell kezdeni.

A Baromfi Járványvédelmi Konferencián, amelyen az Agrárszektor is jelen van, Dankó Mónika elmondta, hogy a kártevők elleni védekezésben a telepi rend kialakítása és fenntartása kulcsfontosságú. A telepet kerítéssel szükséges izolálni, ezen belül pedig az istállók környezetét is úgy kell kialakítani, hogy ne jöjjenek létre olyan helyek, amelyek kedveznek a kártevők elszaporodásának. Kiemelt jelentősége van az istállók közötti területek rendezettségének is. Ha a füvet nem vágják le és a gazos területeket nem tartják rendben, sokkal nehezebb észrevenni a kártevők jelenlétére utaló jeleket. Egy patkány például föld alatti járatokban él, amelyek a rendezett, megfelelően karbantartott területen könnyebben észrevehetők, így időben meg lehet kezdeni a védekezést.

A higiénia az egyik legfontosabb alappillére a járványmegelőzésnek. Az a legjobb, ha prevencióról tudunk beszélni, nem pedig arra reagálunk, amikor már bejutott a kártevő

– hangsúlyozta Dankó Mónika.

A gépjárműforgalom szintén jelentős kockázati tényező lehet. Dankó Mónika szerint törekedni kell arra, hogy a lehető legkevesebb jármű érkezzen az állattartó telepre, a gépjárművezetőket pedig regisztrálni szükséges. Amennyiben egy jármű mégis behajt a telepre, annak fertőtlenítését is biztosítani kell, például fertőtlenítő kapuval vagy fertőtlenítő medencével. Fontos ugyanakkor, hogy ezek a rendszerek télen is működőképesek legyenek. A személyi fertőtlenítésről sem szabad megfeledkezni, az istállókba történő belépés előtt a kéz és a lábbeli fertőtlenítésének is meg kell történnie.

A hulladékkezelés ugyancsak a megelőzés fontos része. A telepen keletkező hulladékokat zártan kell kezelni, emellett gondoskodni kell azok megfelelő megsemmisítéséről és elhelyezéséről is. A szakember szerint a kártevők elleni hatékony védekezéshez ugyanakkor nem elég csupán az irtószereket alkalmazni, ismerni kell az adott fajok biológiáját és viselkedését is.

Ha nem ismerjük megfelelően a kártevők biológiáját, akkor nem biztos, hogy hatékonyan tudunk ellenük védekezni

– emelte ki.

Példaként a vándorpatkányt hozta, amely rendkívül szapora állat, és már három hónapos korától szaporodhat. Egy patkánypárnak akár 800 utódja is lehet egy év alatt. Éppen ezért minden olyan körülményt meg kell szüntetni a telepen, amely fészkelő- vagy búvóhelyként szolgálhat számukra. A patkányok jelenléte azért is különösen veszélyes, mert folyamatosan rágnak, akkor is, ha éppen nem éhesek. Ez jelentős gazdasági károkat okozhat, miközben ürülékükkel különböző felületeket is szennyeznek. A vízhez való hozzáférés szintén fontos szempont. Ha például az itató nyitott, és nem zárt rendszerben működik, az kedvező körülményeket teremthet a rágcsálók számára, amelyeknek nagy a vízigényük és gyakran tisztálkodnak is.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdálkodók számára a rágcsálóirtásnál bizonyos hatóanyagok alkalmazása szabályozott. Elmondása szerint 2018 óta egyes, meghatározott hatóanyag-tartalom feletti patkányirtó szerekhez csak kártevőirtó szakember férhet hozzá. A gazdák számára ugyanakkor számos olyan megelőző intézkedés továbbra is rendelkezésre áll, amelyekkel jelentősen csökkenthető a kártevők megtelepedésének esélye. Ilyen például a telepi rend fenntartása, a kiszóródott takarmány rendszeres összetakarítása, a fedetlen vízterületek megszüntetése, az itatók megfelelő kialakítása, valamint a trágya zárt tárolása vagy elszállítása.

A kártevőirtás során ugyanakkor nem mindegy az sem, hogy milyen csalétket alkalmaznak és hogyan helyezik ki azokat. Állattartó telepeken a rágcsálók számára eleve vonzó a haszonállatok takarmánya, ezért el kell érni, hogy az irtószert tartalmazó csalétket fogyasszák el. A csalétkeket megfelelően rögzíteni is szükséges, mert a patkány egyébként elvonszolhatja azokat. Az irtószer minősége szintén számít, a penészes csalétket például nem feltétlenül fogyasztja el a rágcsáló.

A rovarok között a légy jelent különösen gyakori problémát, mivel számos kórokozót képes terjeszteni. Dankó Mónika szerint ráadásul a változó éghajlati körülmények egyre több rovarfaj számára teremtenek lehetőséget a megtelepedésre. A szúnyogok esetében például olyan fajok is jelen vannak már Magyarországon, amelyek korábban nem voltak jellemzőek, és a jövőben további, az állatokra is veszélyes fajok megjelenésével lehet számolni. A vérszívó atkák és az alombogár szintén komoly problémát jelenthetnek egy baromfitelepen, mivel betegségeket terjeszthetnek, az alombogár pedig akár az épület szigetelését is képes megrágni. A védekezés során ezért nem elegendő kizárólag a kifejlett rovarok ellen fellépni, a lárvák irtására is figyelmet kell fordítani.

A higiéniára fordított költség, a legjobban megtérülő befektetés

– fogalmazott Dankó Mónika.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
állattenyésztés, baromfi, madárinfluenza, állategészségügy, állatállomány, járványvédelem, megelőzés, higiénia, baromfitenyésztés,