agrarszektor.hu • 2026. november 18. 15:01
A varjakhoz és a nyestekhez hasonlóan a rókák is hamar hozzászoknak az ember közelségéhez.
Tévhit, hogy kizárólag a veszett rókák merészkednek be a lakott területekre, a vadállatok ugyanis legtöbbször csak a könnyen megszerezhető táplálék miatt keresik fel az emberi környezetet – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy Facebook-bejegyzésben.
A varjakhoz és a nyestekhez hasonlóan a rókák is hamar hozzászoknak az ember közelségéhez, mivel a településeken bőségesen találnak maguknak élelmet, például rágcsálókat, élelmiszer-hulladékot vagy a házi kedvenceknek kihelyezett eledelt. Ennek ellenére a vadállatokkal való közvetlen érintkezést minden esetben szigorúan kerülni kell. Egy egészséges példány alapvetően nem engedi közel magához az embert, és a hirtelen zajokra - például a tapsolásra - azonnal elmenekül.
Kellő távolságból hívjuk fel magunkra a figyelmet, majd adjunk időt az állatnak, hogy észrevegyen minket és elmeneküljön
– olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Facebook-oldalán. Egészen más a helyzet a beteg egyedekkel, a veszettség legfőbb tünete ugyanis az embertől való ösztönös félelem teljes elvesztése.
A veszett róka nappal is aktív, szinte 'keresi' az ember társaságát, hagyja magát megközelíteni, megfogni, megsimogatni.
Ez a szelídnek tűnő állapot azonban egy hirtelen sokkhatásra könnyen dühöngésbe csaphat át. A fertőzött vadállat gyakran megtámadja a háziállatokat, vagy összeverekszik a kutyákkal, emellett pedig olyan súlyos idegrendszeri tüneteket és görcsrohamokat is produkálhat, mint az állkapocs-csattogtatás vagy a jellegzetes, úgynevezett csillagvizsgáló fejtartás.