2020. november 26. csütörtök Virág

Hírek - Állat

Agrármatek: Miért a 42. napon vágjuk le a csirkét?

Az relatíve közismert tény, hogy a brojlercsirkét 40-45 napos kora között szállítják el a vágóhídra. Ennek persze az állat biológiájában keresendő okai is vannak, viszont az alábbi bejegyzésben igyekszünk közérthetően bemutatni, hogy üzemgazdasági szempontból miért ezen intervallum a legideálisabb vágásérett kor. Spoiler: akkor optimális az eredménytermelő képesség.
 
 

A számításhoz a legnépszerűbb magyar hibrid, a Ross 308 teljesítmény mutatóit, továbbá az Agrárgazdasági Kutató Intézet által közzétett takarmány- és vágócsirke árakat használtuk. Számításainkban napi takarmányköltségeket, és napi súlygyarapodást számoltunk - első körben ezeket vetettük össze, majd kiszámoltuk, hogy a halmozott takarmányköltség és az adott napra kalkulált csirke értéke milyen arányt mutatnak egymással szemben. Ezzel kaptunk egy kvázi eredmény mutatót, melyet a legjobban takarmányozás utáni fedezetnek nevezhetünk el. Először nézzük a takarmányozás összegfüggéseit:

Az első diagramon azt látjuk, hogy a csirke ideális körülmények között, megfelelően receptúrázott takarmány mellett milyen napi súlygyarapodást tud elérni. Függőleges sárga vonallal az alábbi szakaszokat jelöltük: 21. életnapon váltunk nevelő tápra, 35. napon befejezőre, 42. napon szállítunk. A napra vonatkoztatott takarmányköltségben látunk egy törést a receptúrázás után, melynek oka, hogy a nevelő táp drágább, s a napi súlygyarapodás ezen időszakban egy intenzívebb emelkedést mutat.

Ami a legfontosabb viszont: szemmel láthatóan, a 42-44. életnap után a napi súlygyarapodás intenzitása csökken, viszont a takarmányköltség tovább nő. Mi ennek az oka? Az, hogy emellett a napi takarmányfelvétel (tehát az a mennyiség, amit az állat megeszik) ugyanúgy nő, a felevett takarmányt pedig ugyanúgy ki kell fizetni. Mit jelent ez Ft-ban?

A második diagramon zölddel az adott napra vonatkoztatott takarmány hasznosulást, narancssárgával a takarmányozás utáni fedezetet látjuk, azaz azt a pénztömeget, amit a csirke értékéből a takarmányköltség levonása után kapunk. Az ábra kiválóan szemlélteti, hogy az eredménytermelő képesség kb. a 45.-ik életnapig mutat növekvő trendet, majd egy szinten megáll, és az 59. életnap után csökken a megtermelt eredményt. Laikusként feltehetnénk a kérdést, hogy miért nem a „csúcsig”, azaz kb. az 50. napig tartjuk az állatokat? Ennek oka többet között az első ábrán keresendő, viszont a második ábra tartalmazza a megoldást: a két görbe között itt a legkisebb a különbség. Tehát a 42. nap után nő a fajlagos takarmányhasznosulás, azaz hiába eszik az állat, a súlya nem nő. Továbbá megnő az elhullás, így nem tudjuk realizálni a természetes elhulláson felüli állatok után elérhető árbevételt. Illetve azzal, ha az állatokat akár egy héttel is tovább tartjuk a termelésben, csökkentjük az éves elérhető árbevételt, mivel így csökkentjük annak az esélyét, hogy minél több rotációt tudjunk egy év alatt felhizlalni.

Szerző: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020 online

    10 órányi szakmai programmal és több mint 50 előadóval

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu