2022. január 21. péntek Ágnes

Hírek - Állat

Egy vállalkozás mentette meg az elnéptelenedéstől a szlovák határ közeli zsákfalut – Gazdaportré: Kocsis István

A marhatartásra és a vendéglátásra alapozva élesztette fel Szuhafőt Kocsis István, aki építőipari vállalkozóként kezdte Budapesten, majd visszatért szülőfalujába.
 
 

Igazi varázslat történt egy kis gömöri zsákfaluban, hiszen a kihalás felé sodródó településen az utóbbi években igazán felpezsdült az élet. Kocsis István, a község szülötte – miután a fővárosban alapított Kocsisgép Kft. nevű cégével megalapozta anyagi helyzetét – visszatért Szuhafőre, és a településen is vállalkozásba kezdett. Az új vállalkozás fejlesztését és beindítását komoly tervezőmunkák előzték meg, így Szuhafő határában mára már 650 hektáron gazdálkodnak, vendégházukban pedig – a járványhelyzet okozta kényszerű szüneteket leszámítva – szinte folyamatosan telt ház van, nagy a jövés-menés. A közeli hegyoldalakon tehenek legelnek, minőségi takarmányt kaszálnak a gépek. A vállalkozás beindítása révén Szuhafő fenntartható faluvá vált, ahol országosan ismert, sőt világhírű művészek is megfordulnak.

Kocsis Istvánnal beszélgettünk gazdálkodásról, vállalkozásról és arról, hogy Szuhafőre már nem csak az látogat el, aki eltévedt.

Forrás: Takarékbank

Milyen indíttatásból és mikor kezdett el foglalkozni a mezőgazdasággal?

2008 táján a Putnoki tsz. tulajdonában álló, értékesítésre váró földterületekből mi is vásároltunk. Kezdetben csak a földek bozóttól és a nem kívánt növényzettől való megtisztításával, tulajdonképpen elvadult kaszálók és legelők termelésbe állításával foglalkoztam. Mindeközben a térségünkben található, régebben a Bábolnai Zrt. használatában lévő földekre is vevőket kerestek. Utólag úgy értékelem, hogy szerencsém volt, mivel a szuhafői földek az égvilágon senkinek sem kellettek, így nekünk már csak meg kellett vennünk. Ez mára majdnem 700 hektárt tesz ki, amely nagyrészt egybefüggő parcellákból áll. Ekkora területen már nemcsak illik, de kell is gazdálkodni. A területek adottságai egyértelműsítették a hasznosítási irányt, így kezdtünk húshasznú szarvasmarha tartásba.

Mért éppen Szuhafő? Mi a település különlegessége, és milyen programokkal várják az érkezőket?

A feleségemmel mindketten Szuhafőről származunk. De Szuhafő még nem ezért különleges. Van egy mondásom is, miszerint ide csak azok jönnek, akik eltévedtek, avagy mi, helyiek hívjuk őket. Azonban, ha valakit meghívunk, velük vendégként is bánunk. Ez jellemző az egész falura, e felfogás mentén építettük fel vendégházainkat, amelyek forgalma és kihasználtsága fokozatosan nő. Jelenleg a falu élete és megismertetése szempontjából a legnagyobb rendezvényünk az évente megrendezésre kerülő Trófeaszemle, a környék nyolc vadásztársaságának közös rendezvénye. Mindazonáltal az esküvőturizmus is komolyan megtalált minket, így folyamatosak az esküvők, az előkészületeit és lebonyolítását a feleségem, Andrea vezeti.

Mely ágazatok adják gazdaságuk fő bevételi forrását, és hogy oszlanak meg ezek a gazdaság teljes vertikumában

Alapvállalkozásom az építőipar, ezen belül is a közműépítés, de az utóbbi időben a magasépítés is felkerült a palettára. Bár ezekben a tevékenységekben a részvételemet fokozatosan próbálom csökkenteni, még mindig ezek biztosítják a legfőbb bevételi forrásunkat. Mindenesetre nagy öröm számunkra, hogy a vendéglátás és rendezvényszervezés, amely legfőképp esküvők szervezését és lebonyolítását jelenti, már szintén nyereségesen működik. A mezőgazdaság és az élelmiszergyártás még nem termel hasznot, jelenleg támogatás nélkül nem működne, de a beruházások és fejlesztések itt is ki fogják egyenesíteni a számokat.

Mi vezérelte, hogy a húshasznú marhák tartása mellett tejelő marhákat is tartson, és sajtkészítésbe fogjon?

Nem tudom, mi vezérelt, lehet, hogy csak jól felbosszantott egy török vevő, amikor alkudozott a növendék bikáinkra. Jól sikerült neki, mivel úgy döntöttem, hogy olyan élelmiszergyártásába kezdünk, aminek a haszna és élvezeti értéke is itt marad az országban. Megint csak hála a tudatlanságomnak, nem tudtam, vagy talán nem érdekelt, hogy mi a különbség a hús- és tejelő marha tartása között. Ezt a legegyszerűbben úgy érzékeltetném, hogy mi a különbség a hús és a tej között. Ezek az állatok csak rokonok. És őszintén örülök neki, hogy megismerhettem őket. A tejtermelés alapja a jó minőségű takarmány, amivel mi már rendelkeztünk. És már csak jó tejelő marha kellett hozzá. Ha mindez megvan, kezdhetünk beszélni a sajtkészítésről.

Forrás: Takarékbank

Milyen volt a tavalyi évük, és mit vár az idei esztendőtől?

Az eltervezett beruházásokat sikeresen befejeztük. Sajtüzemünk uniós engedéllyel is rendelkezik, ami azt jelenti, hogy minden tagországban forgalmazhatjuk a termékeinket. Dániából sikerült vásárolni 45 jersey vemhes üszőt, ami száz százalékban pedigrés állomány. Mivel alapvető élelmiszert készítünk, nem igazán tartok a jövőtől. A piacunk jelenleg is megvan, csak nem tudnak még rólunk. A jersey-állományok köztudottan különleges minőségű tejet adnak, ez a magas zsírtartalma miatt prémium minőségű sajtok készítésére is kiválóan alkalmas. Sokat várok ettől, hisz jelenleg jersey-tejből készült termékek ritkák a magyar boltok polcain. Éppen ezért a következő feladatunk, hogy találjunk egy megfelelő partnert az értékesítéshez.

Terveznek valamilyen beruházást a közeljövőben?

Az elmúlt időszakban is nyújtottunk be pályázatot állattartó telep korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a szarvasmarhatelepünk korszerűsítését befejezhessük. A beruházás megvalósításában ismét a Takarékbankra támaszkodnánk, ahogy az elmúlt néhány évben mindig. Egyértelmű számomra, hogy az új technológiákat alkalmazni kell, máskülönben lemaradunk a versenytársaktól. A nemrég rendszerbe állított fejőrobotot már beüzemeltük, ami óriási segítség. Ugyanakkor telepünket eleve úgy építettük, hogy a technológia elhelyezése megoldott, a termelést pedig, ha kell, duplázni tudjuk. A piackutatások kimutatták, hogy a megtermelt kiváló minőségű nyerstejet nem gond értékesíteni. Ebből is fakad a kapacitásaink megduplázásanak ötlete, és így készültek el a technológiai elemek is. A koncepció az, hogy feldolgozásra csak annyi tej kerül, amennyinek ezáltal piaca is lesz. A magas 5,5 százalékos zsírtartalom miatt akár háromnaponta is elég elszállítani a tejet, így ezért a 9000 liter tejért már bárhonnan az országból érdemes kamiont küldeni. Ezt a tervünket mindenképpen szeretnénk megvalósítani, mivel ez a kulcsa gazdaságunk önálló és fenntartható működésének.

Az eredeti interjú a Takarékbank Agrárláz 2021 című kiadványában jelent meg.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Agrárium 2022

    A tavasz meghatározó agrárgazdasági  rendezvénye április 6-án!

    Portfolio Agrár Klub: Sorsdöntő év következik? - A magyar agrárium kilátásai 2022-től

    Ingyenes online klub 02.22-én!