2020. október 26. hétfő Dömötör

Hírek - Állat

Egyre gyakrabban dalol ez a rovar a magyar földeken: invázióról azonban szó sincs

Sokan mediterrán tengerpartokhoz kötik a kabócák dalát, pedig ugyanaz a „hangos” faj, az óriás-énekeskabóca Magyarországon is őshonos. És egyre gyakrabban hallható, ami feltehetően a klímaváltozással áll összefüggésben.
 
 

A kabócák „énekét” lehet a flexeléshez hasonló idegtépő ricsajként vagy a természet megnyugtató duruzsolásaként értelmezni, ám aki már egyszer is hallotta az ember tarkóját is végigborzoló hangot, soha nem felejti el. A mediterrán nyár alapkelléke a kabócadal, sokan a tengerparti nyaralás emlékeként hozzák haza magukkal, olvasható a 24.hu oldalán. Ezért is feltűnő, amikor Magyarországon a jól ismert ciripelés hasít a csendes, nyugodt délutánba, hiszen a legtöbben úgy lehetnek vele, hogy a kabócák Horvátországhoz tartoznak. Magyarországon pedig tücskök dalolnak. Ám az országot járva vagy csak a közösségi oldalakat böngészve egyre gyakrabban csodálkoznak rá az emberek, hogy itt is, ott is megjelentek a kabócák.

Tekintve, hogy a klímaváltozással Magyarország időjárása is egyre melegebbé válik, adja magát a feltételezés, miszerint a rovarok „felvándoroltak” a déli, mediterrán területekről. Csakhogy Dr. Merkl Ottó entomológus, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa szerint nem egy újabb idegenhonos faj felbukkanásáról van szó. A szóban forgó faj, az óriás-énekeskabóca ugyanis egy, az országban őshonos, védett faj, amelyre minden bizonnyal kedvezően hat az enyhülő klíma, ezért populációja növekszik.

A rendszertanilag a szipókás rovarok rendjébe tartozó kabócák mintegy 42 ezer fajjal képviseltetik magukat a Földön, ami elsőre hatalmas számnak tűnhet, hiszen az összes emlősfaj száma nem egészen 6500, a kétéltűeké 6000, a hüllőké 8000, a madaraké 10 ezer, a halaké 29 ezer. De a rovarok világában mondhatni semmiség, hiszen a bogarak rendjébe több mint 400 ezer faj sorolható.

A „szipókás” megkülönböztető jelző a speciális szájszervükre utal. A poloskák nagy részéhez és a levéltetvekhez hasonlóan minden kabóca növényevő. Szipókájukat beleszúrják a növényekben futó edénynyalábokba, és onnan szívogatják a nedveket. Lárváik a növényzeten vagy – az énekeskabócák esetében – a földben növekszenek, táplálékukat odalent a fák gyökereinek nedvei jelentik, mielőtt „kihagyva” a báb állapotot, a felszínre mászva imágóvá vedlenek. A lárvaállapot igen hosszúra is nyúlhat.

Amerikában él a tizenhét éves kabócának nevezett faj, amelynek a lárvái 17 esztendeig fejlődnek a talajban, és egyszerre bújnak elő, hatalmas tömegben elárasztva a keleti államokat. Senki nem tudja, hogyan számolják a föld alatt az éveket, és mi alapján kezdik meg egyszerre a rajzást

– jegyezte meg Merkl Ottó.

Az amerikai kabócák nemrég ismét a tudományos érdeklődés kereszttüzébe kerültek, amikor a tudósok egy olyan parazita gombára találtak, amely meglepően kreatív és kegyetlen módon használja fel a túlélése érdekében a rovarokat. A jelenségről az Agrárszektor is beszámolt.

Egyes fajok rendkívül színpompásak, míg mások szürkés, barnás színnel inkább igyekeznek beolvadni a környezetbe. A különböző kabócafajok testmérete is eléggé változatos. Míg a trópusokon egyesek jó arasznyira is megnőhetnek, mások a fél centis testhosszt is alig érik el.

A kabócák „dala” érdekes kérdés, mivel az ember számára is jól érzékelhető módon az énekeskabócáknak nevezett csoport képes „zenélni”. Ugyan a kisebb fajok is kiadnak az emberi fül számára hallhatatlan ultrahangokat, de erről kevés kutatási eredmény áll rendelkezésre, emellett sokuk nem is ciripeléssel „zajong”, hanem lábával dobol a növényeken. A hangadásnak a párválasztásban van fontos szerepe.

Magyarországon megközelítőleg 600 kabócafaj honos, ezen belül az énekeskabócák kevesebb, mint tíz fajjal képviseltetik magukat, ám közéjük tartozik a maga majdnem öt centiméteres hosszával a társaság legtermetesebb tagja, az óriás-énekeskabóca is. Ugyanaz a faj, amelyet mediterrán országokban látható, hallható nyaranként.

A lárvák 2–3 évig fejlődnek a földben, majd előbújnak, felmásznak egy fa törzsére, kültakarójuk felreped, és előbújik a kifejlett rovar. Ezek után már csak egyetlen céljuk van: párosodni. Hangot csak a hímek adnak ki, egy kitinlemezt »pattogtatnak« olyan gyorsan, hogy az emberi fül folyamatosnak hallja, a lemez mögött pedig egy speciális üreg gondoskodik a hang felerősítéséről

– magyarázta Merkl Ottó.

A nőstényeket vonzza a hímek „éneke”, a hangerő és az eszeveszett tempó egyenes arányban áll az egyed életerejével, magyarán a hangosabb hím vonzóbb a másik nem számára. Párzás után a hím elpusztul, és a nőstények élete is véget ér, amint lerakták petéiket a fakérgek repedéseibe. Mivel tehát a szerelemhez kötődik, a kabócák éneke csak a párzási időszakban, július-augusztus folyamán hallgatható Magyarországon.

Merkl Ottó azzal egyetértett, hogy egyre több helyen hangzik fel az ország területén az óriás-énekekabóca dala, de hogy ennek mi az oka, azt még nem kutatták alaposabban. Feltehetően arról van szó, hogy a rovaroknak általában előnyösebb a melegebb időjárás, az enyhébb telek, így minden bizonnyal az énekeskabócák egyedszáma is növekedésnek indulhatott az utóbbi időszakban. És most érte el azt a szintet, hogy országszerte felfigyeltek rá az emberek.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu