Ételünk és jövőnk: A nyúlcipőt vett fogyasztás - a nyúlhús kereslet eltűnésének okai

Ételünk és jövőnk: A nyúlcipőt vett fogyasztás - a nyúlhús kereslet eltűnésének okai

Takarék Agrár24
A minap lezajlott debreceni 17. "Csak nyúl" elnevezésű nyúlfesztivál kapcsán érdemes felidézni a hazai nyúlhúsfogyasztás utóbbi évtizedeinek szomorú történetét és a fogyasztás emelkedéséért tett bátortalan kísérleteket.

Már csak néhány nap és jön az Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét - Ne hagyja ki!

A résztvevők 15% kedvezménnyel regisztrálhatnak két új májusi agrár konferenciánkra, az AgroFood 2024 és AgroFuture 2024 konferenciára!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A '90-es végén egy Prágában tett kiruccanás alkalmával szembesültem azzal a hazai szemmel furcsa ténnyel, miszerint a helyi éttermek étlapjain a liba mellett mennyire elterjedtek a nyúlhús számos formában elkészített változatai.

Abban az időben itthon már elengedtük a '70-estől a '80-as évek közepéig húzódó éra évi 37 ezer tonnás, döntő hányadban a háztáji- és kisgazdaságoktól történő felvásárlási volumenét és el is felejtettük a 17-20 százaléknyi fehérjét tartalmazó egészséges nyúlhús ízét - feltéve, ha nem volt nyulász ismerősünk vagy rokonunk.

Érdekesség, hogy a pandémiás időszak előtti 6-7 ezer tonnás kivitellel is Európa legjelentősebb exportőre vagyunk, hiszen a két itthoni, külföldi érdekeltségű vágóhíd által feldolgozott hús 96-97%-a exportra kerül. A hazai áruházakban megjelenő 3-4% azonban a folyamatos áremeléseken edződött hazai fogyasztóknak is luxuscikknek számít és nyilván az utóbbi 15-20 évben elmaradt népszerűsítés miatt sem ismeri eléggé az átlagfogyasztó pl. a csirkehús alternatívájaként kipróbálható alapanyagot. A múlt században még gyakran fogyasztott, olcsónak számító, népszerű eledelből manapság mindössze 15-25 dkg jut minden hazai lakosra évente.

Az alábbi 2016-os arányokat tükröző ábra alapján nyilvánvaló, hogy a nyúlhús szerepe másutt sem jelentősebb a fehérjeforrások között:

Hogyan jutottunk idáig?

A rendszerváltás után az agrárium átalakulásával a nyúltenyésztés jelentősen visszaszorult. Néhány évig a háztáji nyúltartás meghatározó maradt, de nyilvánvalóvá vált, hogy a különböző módon gondozott - vagy épp elhanyagolt - "nyersanyag" töredéke is tönkreteheti az egész nyúlszállítmányt, mert az antibiotikumos vagy fertőzött táppal etetett egyedek miatt a teljes tétel megsemmisítendővé válhatott. A háztáji vágónyúl tenyésztés és felvásárlás a szakhatósági szabályozás által előírt ellenőrzések nehézsége miatt visszaesett, a képzettség nélkül tartás-tenyésztés miatt hamar kikopott a vágóhidak alapanyagai közül. Bebizonyosodott az is, hogy a tartáshoz szükséges beruházás és üzemeltetés költségei csak nagyobb volumennél térülnek meg.

….és a pandémia?

Sajnos mostanában a gazdaságot is sújtó tényező hátrányaival mindenütt számolnunk kell. A fő exportirány, az olasz, német és svájci gazdaság is megsínylette a HoReCa szektor ellehetetlenülését és tavasszal néhány hétig a nemzetközi transzporttal is gondok akadtak. Az első hullámból történő kilábalás után a korábbi mennyiség 70-75%-ára tartott csak igényt a piac. A többlettermelés eredményét netán valamelyest leárazva inkább nem értékesítik itthon a szállítók, hanem vállalják a hűtve tárolás többletköltségeit a külhoni igények feltámadására várva. A jelenlegi 100 tonna körüli tétel 500-ig bővíthető az ágazat tárolói kapacitásának függvényében. A jelenlegi szállítási volumen 85 ezer tenyészállatra épül.

Mi lehet a megoldás?

A Nyúl Terméktanács - tavaly óta szakmaközi szervezetként is - évente tájékoztató kampányokat szervez, amelyek eredményeként néhány hétig megnő a szupermarketek szűkös nyúlkészítmény-választékának forgalma pár százalékkal. Igaz, idén a járványhelyzet miatt e kampány is elmaradt. Az OMÉK-ek során tartott egy-egy szakmai nap sem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a leendő gazdák belevágjanak a költséges tenyésztésbe.

A pandémia elmúltával az igények vélhetően újra lehetővé teszik az exportlehetőségek visszatértét, talán bővülését, amely azonban továbbra is egy szűkebb szállítói rétegnek kedvez. Az egészséges és ízletes nyúlhús hazai terjesztés lehetne a cél az itthon régen beállt csirke/pulyka/sertés fehérjeforrás-trió hegemóniájának megtöréséhez és az ágazat fellendítéséhez.

A fenti cél eléréséhez olyan integrátorra lenne szükség, amely szakértelmet, képzést, input anyagokat és piacot egyaránt képes és hajlandó kínálni a merész vállalkozóknak. A minőségi fejlesztés mellett a volumen növekedése elhozhatná a jelenlegi árak csökkenését, ami a hazai árérzékeny piac bővülésének legnagyobb akadálya.

A hús elkészítésének módja és a receptek hiánya a neten elérhető számos gasztrooldalt látva már nem lehet akadály, annál inkább a 7 ezer forintos nyúlgerinc alapanyag ára.

Írta: dr. Hoóz András, Takarékbank Agrárcentrum

Források:

vg.hu, 2019.08.14., Hatalmas bajban a háztáji nyúltenyésztés

mti.hu, 2020.10.17., Megduplázódott a hazai nyúlfogyasztás

magro.hu, 2020.04.04., Ide is elért a koronavírus hatása: komoly értékesítési problémákkal küzd a nyúlágazat

nak.hu, 2020.04.01., Jelentős értékesítési problémák a nyúlágazatban

storeinsider.hu, 2019.05.24., Nyúlhús fogyasztásösztönző kampány

storeinsider.hu, 2018.08.21., Nyúlhús: egészséges, különleges, zsírszegény

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?