2022. június 27. hétfő László

Hírek - Állat

Hatalmas lökést kaphat a magyar halágazat: itt az új nemzeti stratégiai terv

Hamarosan elfogadják az új nemzeti akvakultúra stratégiai tervet, amely célul tűzi ki a kisüzemi halászat fejlesztését - mondta az Agrárminisztérium helyettes államtitkára Szarvason, a XLVI. Halászati Tudományos Tanácskozáson.
 
 

Szentpéteri Sándor kifejtette, szeretnék növelni a kisüzemi halgazdaságok termelőkapacitását, fejleszteni az ott alkalmazott termelési technológiát, a feldolgozást. A helyettes államtitkár jelezte, hogy mindemellett bővítenék a haltermékek kínálatát a kereslet növelése mellett, és szeretnék, ha az európai exportpiacon is versenyképes fajokat vezetnének be a tenyésztésbe. További cél a vízi és vizes élőhelyek biodiverzitásának fenntartása és fejlesztése, valamint a hazai akvakultúra társadalmi elfogadottságának növelése - húzta alá.

A helyettes államtitkár elmondta, a halászati ágazat kibocsátása alacsony, az állattenyésztés 1,65%-át adja. Éves termelési értéke - étkezési halra vonatkoztatva - 16,9 milliárd forint, az exportérték 6 milliárd forint. A nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéhez mindössze 0,01%-ban járul hozzá, fenntartása és fejlesztése mégis fontos, hiszen a legegészségesebb élelmiszert állítja elő, és a biomassza alapú gazdálkodás fenntartásában is fontos szerepe van.

A kereskedelmi célú halászat 2016-os megszüntetése óta az egyetlen ágazat - az import mellett - amely étkezési halat biztosít Magyarországon. Szentpéteri Sándor a hazai kisüzemi haltenyésztés jellemzői között említette, hogy a gazdaságok kétharmada 50 hektárnál kisebb területen gazdálkodó családi vállalkozás, átlagosan 4 munkavállalót foglalkoztatnak, alacsony a gépesítettségük. Ez utóbbin viszont az új uniós ciklus pályázati forrásaival szeretnének javítani.

A szakpolitikus hozzátette, a halfogyasztás Magyarországon személyenként éves szinten átlagosan 6,7 kilogramm, amelynek a 70%-a import tengeri hal. Ezen változtatni kell - hangsúlyozta a helyettes államtitkár. A hazai akvakultúra fejlesztése azért is fontos, mert elsősorban a vidéki foglalkoztatottságot javítja, emellett a halastavak ökológiai szerepe is kiemelkedő - mondta Szentpéteri Sándor, hozzátéve, hogy az Európai Unió országai közül Magyarország harmadik helyen áll a pontytermelésben, második helyet szerezte meg a szürkeharcsa-termelés, míg dobogós helyen végzett az afrikaiharcsa-termelés területén.

A helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a tárca 2017-ben hozta létre a Minőségi Magyar Hal védjegyet, jelenleg folyamatban van az államilag támogatott Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszer friss halra vonatkozó termékleírásának kidolgozása, és hamarosan elkezdődhet a terméktanúsítás is. A politikus közölte, hogy 2020-ban és 2021-ben négy haltermék (akasztói szikiponty, szegedi tükörponty, szilvásváradi pisztráng és a balatoni hal) kapott uniós földrajziárujelző-oltalmat. Az ENSZ Közgyűlése 2022-t a kisüzemi halászat és az akvakultúra nemzetközi évének nyilvánította. Az ágazat a világ halászfogásának 40%-át adja; világszerte csaknem 500 millió ember megélhetését biztosítja. Az ágazatban dolgozók 40%-a (45 millió) pedig nő.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben