2020. október 24. szombat Salamon

Hírek - Állat

Így növelnék a versenyképességet - Új technológiák a takarmányozásban

Évi többszöri betakarítás lenne szükséges a tejelő tehenészeteknek, ugyanis egyre kisebb termőterületről kell több és jobb minőségű takarmányt előállítaniuk. Magyarországon eddig legnagyobb mennyiségben kukorica szilázst használták tömegtakarmányként, de ma már egyre több gazda ismeri fel az alternatív silónövények magasabb beltartalmi értékében rejlő lehetőségeket – hangsúlyozza az agrárszektor.hu-nak adott interjújában Hadászi László, a Kite ZRT. fejlesztési- és szaktanácsadási igazgatója. A témában megkérdeztük Tarnai Bálintot is, a Kite Zrt. logisztikai kereskedelmi osztályának vezetőjét, aki szerint megéri a nagyobb beltartalmi értékű növények termesztése, ugyanis az eleinte jelentkező plusz költségek hamar megtérülnek.
 
 

Milyen szinten van az állattenyésztési ágazat gépesítettsége Magyarországon?

Tarnai Bálint: Az elmúlt években elérhető támogatásoknak köszönhetően elég jól gépesített az ágazat. A Kite Zrt. az utóbbi években igyekezett speciális gépekkel bővíteni a kínálatát, így például az etető-kiosztó kocsik is bekerültek a termékkörünkbe. Emiatt olyan partnereket kerestünk, akik rendelkeznek az ilyen ágazatra szabott portfólióval és így együttműködve nyithatunk az állattenyésztők felé is.

Hadászi László: Ha van állami támogatás, az mindig húzza a gépeladást. Elmondhatjuk, hogy hazánkban az utóbbi évben nőnek a gépeladások, összességében javult az ágazat versenyképessége.

A legutóbbi szakmai bemutatón elsősorban a tejelő tehenészeteknek kínáltak versenyképesség-növelő megoldásokat. Jelenleg milyen kihívásokkal kell szembenéznie ennek a szektornak?

Hadászi László:
Az ágazatnak növelnie kell a versenyképességét, ugyanis az utóbbi időben csökkent a felhasználható területeik aránya. Ez azt jelenti, hogy kevesebb területről kellene több és jó minőségű takarmányt betakarítaniuk. Ezért a Kite Zrt. olyan gépeket is ajánl a tenyésztőknek, amelyek megkönnyítik a tömegtakarmányozást és a másodvetést. Elsősorban olyan gépekről van szó, amelyekkel hatásosabb a tavaszi szálastakarmány betakarítás, az egy-és többmenetes betakarítás és a másodvetésű silókukorica sávos művelése.

Ma Magyarországon a tehenészetek tömegtakarmány igényét alapvetően a silózás látja el. Itthon melyik növényből készítenek általában silótakarmányt, és várható-e egyéb növények térhódítása a jövőben?

Hadászi László: Magyarországon a kukoricából készült szilázs a legelterjedtebb, és egyre népszerűbb az a gépsor, amit korábbi szakmai bemutatóinkon is láthattak, és terjed az abból készült szenázs használata, ami alapjaiban hasonló módszerrel készül. Eddig nagyon egyoldalú volt a kukorica túlsúlya, annak ellenére, hogy az állat szempontjából sem feltétlenül mindig kedvező ez a nagyon energiadús takarmányozás. Most a silókukorica mellé felzárkózik a különböző kalászosok hasznosítása is.

Tarnai Bálint: Az állattenyésztők hagyományosan inkább a kukoricát részesítik előnyben. Az állattenyésztéssel komolyabban foglalkozók ugyanakkor, egyre több helyen kezdik el alkalmazni a nagyobb beltartalmi értékű növényeket, hiszen a költségszinten az kedvezőbb az jobban visszajön. Saját maguknak termelnek, tehát olcsóbban jönnek ki.


Több helyen elhangzott, hogy a KITE Zrt. egyik fő fókusza az idei évben a precíziós gazdálkodás. A legutóbbi szakmai bemutatón is állítottak ki úgynevezett RTK rendszerrel működő gépeket. Mit kell tudnunk erről a technológiáról, mennyiben különbözik ez a hagyományos mezőgazdasági gépektől?

Hadászi László: Az RTK olyan automatikus vezérlő rendszer, amellyel gyakorlatilag lehetővé válik a centiméter pontos gépvezérlés. Használatával csökkenthető az átfedés, a hiába elhasznált üzemanyag, a feleslegesen elszórt vetőmag, műtrágya vagy növényvédő szer. A földeken munka közben akár a szabálytalan alakzatú, egyenlőtlen területekhez is minimális átfedéssel lehet csatlakozni. Az RTK használatával egyenletes termésátlagokat tudunk elérni, de azt is meghatározhatjuk, hogy adott helyeken mennyi műtrágyát kell kijuttatni, vagy a vetéskor milyen sűrűségben kerüljenek a földbe a magok. Emellett az RTK lehetővé teszi például a másodvetésű silókukorica sávos művelését is, amely így gyorsan és még időben elvégezhető.


Mind a hódmezővásárhelyi Kite napokon, mint a legutóbbi, tedeji szakmai bemutatón szerepeltek a Kuhn speciális gépei. Mióta tart az együttműködés a Kuhnnal és mióta értékesíti a Kite Zrt. ezeket a gépeket?

Tarnai Bálint: Az üzleti kapcsolatunk a Kuhnnal már korábbról ered, ez 2008‒2009-ben különböző okok miatt megszűnt, majd idén év elején ismét kapcsolatba kerültünk a céggel az állattartás- és a szálastakarmányozás gépeinek forgalmazásával. Említettem, hogy olyan partnert kerestünk, aki rendelkezik a speciális állattartók szempontjából is fontos gépek teljes kínálatával, hiszen a KITE kínálatából eddig hiányoztak ezek a gépek, pedig a jövőben ennél is jobban szeretnénk nyitni az állattartók felé. Ráadásul a Kuhn neve nagyon jól ismert például a kaszák esetében. A legutóbbi rendezvényeinken bemutatott gépek egy-két éves fejlesztések, de folyamatosan újabb és újabb fejlesztések jelennek meg a piacon.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu