Igaz ez az egész nyugat-európai tejtermék-feleslegre. Európa harmadik országokba leginkább sajtot és ennek gyártása során keletkező sovány tejport exportál. E termékekből legnagyobb mennyiséget Mexikó, Oroszország és Japán igényli. Oroszpország az embargó miatt csak kerülő utakon érhető el Európa számára. Kína leginkább teljes tejporból igényel irdatlan mennyiségeket, amit viszont a közeli Új-Zélandról szerez be. Egyszóval nem túl könnyű az Európában keletkező tejfeleslegeket a világpiacon levezetni.

Anglia eddig a nyugat-európai, tejfelesleggel rendelkező országokból vásárolta meg a hiányzó tejtermékeket, elsősorban cheddar sajtot és vajat. 2017-ben az Egyesült Királyság többek között 494 ezer tonna sajtot, 342 ezer tonna joghurtot és írót, 159 ezer tonna ömlesztett tejet és 90 ezer tonna vajat vásárolt 98 százalékban Európán belüli országokból. Hogy értsük, mekkora mennyiségek forognak az unió belső piacán, álljon itt csak egyetlen adat: egész Európa, amelyik a világ legnagyobb exportőre, összesen 829 ezer tonna sajtot juttatott el 2017-ben a nemzetközi piacokra. És most képzeljük el azt az extrém helyzetet, hogy EU-27 belső piacára kerül az eddig Angliába szállított 494 ezer tonna sajt is. A szituáció abszurd, hiszen a briteknek mindenképepn szükségük lesz a megdráguló tejtermékre is, de