2019. október 15. kedd Teréz

Hírek - Állat

Ki nem találná, hova kerül a magyar marha: a hazai vágóhidak nem sokat látnak belőle

Törökország köszöni szépen, de sem a magyaroktól, sem az EU más tagállamaitól nem vásárol annyit marhát, mint pár éve. Eközben a magyar húsmarha-állomány nőtt, egyre nagyobb a fiatal bikák kínálata is. A magyar jószágok ma nyugati irányába indulnak el, ahol olcsóbb is a vágás, mint itthon. Íme a legújabb számok.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

"Sokat hallunk a megroggyant török fizetőképességről, de a marhaexportot nem ez akadályozza igazán, hanem az, hogy nem is akarnak vágóállatot behozni, inkább a tenyészállatra van igényük. A saját állományuk fejlesztését támogatások és olyan nem vámjellegű akadályok is segítik, mint a behozatal állat-egészségügyi feltételeinek szigorítása" - mondja az agrárszektor.hu-nak egy bennfentes szakember.

Jön az év vége kihagyhatatlan agrárrendezvénye, a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencia! A december 4-5-i esemény egyedülálló módon foglalja össze és mutatja be az agrárgazdaság legnagyobb érdeklődésre számot tartó, legaktuálisabb témáit. Regisztráljon most az Agrárszektor Konferenciára!

Eközben Magyarországon nőtt a húshasznú tehenek és ebből következően a fiatal bikák száma is. A marhaszektor a legtámogatobbnak számít hazai viszonylatban, és most a piaci feltételek is jók a globális kereslet növekedése miatt. Utóbbi összefügg a Kínában tomboló afrikai sertéspestissel, ami minden állati fehérje iránt megnövelte az igényt a világban.

Egyszóval megéri most marhát tartani, csak éppen nem tudunk mit kezdeni vele.

A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 15 százalékkal nőtt 2019 első hat hónapjában a 2018.január–júniusihoz képest. A legtöbb szarvasmarhát Ausztriába szállítottuk, ahova 41 százalékkal nőtt a kivitel, míg a második legnagyobb célpiacra, Törökországba 34 százalékkal kevesebb szarvasmarha került - áll a NAIK AKI piaci jelentésében.

A magyar vágóhidak viszonylag kevés állatot fogadnak, és nagyobb árréssel dolgoznak, mint a határ túloldalán az osztrák kollégák - tudjuk meg. Ennek egyik oka lehet, hogy a feldolgozást olcsóbb hulladék-megsemmisítés kíséri, talán azért, mert teljeskörűbben hasznosítják az állatot. Például a bőrét is kikészítik, igaz, ennek a közelmúltban a Rába vízminősége látta a kárát.

Itthon nemigen eszünk marhahúst, főként nem húsmarhát, így nem is vágjuk, daraboljuk. Sok hazai vendéglős inkább az osztrák vágóhidakon vagy a bécsi nagybanin vásárolja meg az alapanyagot - az legalább nem holstein-fríz selejt tehén. A fiatal hús- vagy kettős hasznú bikákat ezért annyiért adjuk el, amennyiért a megnövekedett kínálatban éppen lehet: a NAIK AKI adatai szerint a fiatal bika termelői ára 777 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2019 augusztusában, 1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjának átlagárához viszonyítva. A vágótehén ára (599 Ft/kg) viszont 9 százalékkal, a vágóüszőé (620 Ft/kg)  5 százalékkal emelkedett a vizsgált időszakban.

"A tehénállomány növekedése ugyanis nem a tehén, hanem a borjú mennyiségét növeli első körben. Egy húshasznú anyaállat 10-12 évig is termelésben marad..." - magyarázza a számokat a szakember. Az Európai Unióban is csökkent a fiatal bika („R3”) vágóhídi belépési ára: 3,51 euró/kilogramm (1165 Ft/kg) hasított hideg súly volt augusztusban, 5,1 százalékkal esett az egy évvel korábbihoz képest.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu