Kínában nőtt a tejtermelés, miután a termelés egyre hatékonyabb méretben, egyre modernebb körülmények között zajlik, ráadásul igen jövedelmező is. A tavalyi évhez képest 2,3 százalékkal emelkedett a kibocsátás, ami idén már elérheti a 33 millió tonnát - áll az USDA piaci jelentésében. 2018 utolsó négy hónapjában ennek ellenére ismét elérték az árak azt a csúcsszintet, amit négy évvel ezelőtt tapasztaltak meg a kínaiak. Az ázsiai országban 10 év alatt megduplázódott az egy főre eső tejfogyasztás, de a 36 kg/fő/év mennyiség még mindig harmadával kevesebb, mint a világátlag. A tej és tejtermékek ugyanis nem részei a tradícionális kínai konyhának.

Megjegyezzük, ennek genetikai okai vannak, az ázsiai emberek nagy többségében ugyanis felnőtt korban már nem működik a tejcukrot bontó laktáz  enzim, így a friss tej emésztése gondot okoz nekik. A savanyított - baktériumok által kvázi előemésztett - tejtermékeket azonban ők is fogyaszthatják. Az állati termékek azonban az évezredes hagyományok miatt sokkal kisebb szerepet töltenek be az ázsiai emberek étrendjében, mint Európában. A pasztörizált, friss tej fogyasztása ugyan nő Kínában, de még mindig csak a fogyasztás 14 százalékát adja, szemben például Kanada, az Egyesült Államok vagy Japán 99 százalékos frisstej-fogyasztási arányával.

Így néz ki a tej Kínában (Fotó:shutterstock)

A kisebb tejtermelő üzemek lassacskán feladják a versenyt a modern nagygazdaságokal. Peking, Tiencsin és Sanghaj körzetében néhány év alatt megfeleződött a tehenészetek száma. De országos szinten sem jobb a helyzet: a 300 tehénnél kevesebbet tartó gazdaságok száma 2011-ben még 114 ezer volt Kínában, idénre azonban 56 ezerre csökkent. A nagygazdaságokban jobban szervezett a  takarmányellátás és kiegyensúlyozottabb a termelés, emiatt csökkentek a téli tejfeleslegek és nőtt a nyáron kibocsátott tej mennyisége az országban, eközben a tej  minősége is sokat javult. Ennek megfelelően a termék ára is emelkedett, a termelés  pedig jövedelmezőbb lett. A tejelőtehenek száma mára eléri a 6,25 milliót. Az állomány genetika színvonalát Új-Zélandról és Ausztráliából importált egyedekkel növelik.

Nagyüzemi termelés Kínában (Fotó: shutterstock)

A tej termelése és feldolgozása más-más tulajdonosi körben van Kínában, és az utóbbiak dominálják a piacot.  A nyolc legnagyobb tejfeldolgozó gyűjti be a Kínában előállított tej 70 százalékát. A termelés az ország északi régióiban koncentrálódik. A tej áraira hatással van a teljes és sovány tejpor nemzetközi ára is. Ezek jóval olcsóbban érhetők el a piacon, mint a belföldi folyadéktej, ezért a feldogozók szívesebben rendelik ezeket az alapanyagokat, mint a hazai tejet. Kína a világ legnagyobb teljespor- és a második legnagyobb soványtejpor-importőre.

Mivel a belső termelés még mindig messze elmarad az egyre gazdagabb fogyasztók tejigényétől, ezért 2019-ben 4 százalékkal nőhet a folyadéktej importja Kínában, így elérheti a 700-750 ezer tonnát az USDA becslése szerint. Ez gyakorlatilag UHT tejet jelent. Ennek a mennyiségnek a felét Európa biztosítja Kína számára, Németország egyedül a 25 százalékát fedezi. A második legnagyobb beszállító Új-Zéland 35 százalékos piaci részesedéssel, amit a két ország közötti szabadkereskedelmi megállapodás csak növelni fog a jövőben. Ausztrália is hasonló előnyöket élvezne, de az országot sújtó szárazság miatt csökken az itteni szarvasmarha-állomány és így a tejtermelés is. Vajból és sajtból pedig messze Új-Zéland az ország legnagyobb ellátója, előbbiből az importmennyiség 85, utóbbiból a 70 százalékát biztosítja.