2020. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina

Hírek - Állat

Kongatják a vészharangot: kilátástalan helyzetbe került a magyar halágazat

Az aszály, a koronavírus, a támogatás hiánya és a madarak okozta kár is sújtja a halgazdaságokat. Az árak azonban mindezek ellenére várhatóan nem fognak emelkedni.
 
 

Az évek óta tartó tavaszi csapadékhiány nehéz helyzetbe hozta a haltermelőket. A tiszántúli halgazdaságoknál a fő- és kisebb elvezető csatornákból még valamennyire megoldható a halastavak vízellátása, ugyanez a dunántúli halgazdaságoknál sokkal nehezebb, írta meg a Népszava. Főleg azért, mert több mint 100 évvel ezelőtt, úgynevezett völgyzáras gátakkal alakították ki a legtöbb halastavat, amelyekben a téli, tavaszi csapadékot, illetve belvizeket fogták fel.

Mára ezek a rendszerek nagyrészt vízhiánnyal küszködnek. Ez azért nagy baj, mert felborult a halgazdálkodás megszokott rendje. Ősszel a termelők lehalásszák a tavakat, tavasszal pedig már ki kellene helyezni az ivadékokat, de a tározókban nincs, vagy alig van víz. A 60-80 centiméteres vízből a vízimadarak könnyen kiszedik az ivadékokat, ráadásul nem fejlődik elég plankton, s a táplálékhiány miatt nagyok a veszteségeink, mondta Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) elnökségi tagja, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója.

A védett vízimadarak és emlősállatok összességében együtt sem okoznak akkora kárt, mint az itt tartózkodó kormoránok. A veszteséget viszont senki sem fizeti ki a halgazdaságoknak. A hazai védett állatokat természetesen tilos gyéríteni, kormoránokra azonban már lehet kilövési engedélyt kérni, mert nem veszélyeztetett faj, viszont képesek szinte kipusztítani például a telelő állományokat. Az Agrárminisztérium felismerve a halállományokban okozott hatalmas veszteségeket, amelynek egyaránt elszenvedői a halgazdaságok és a természetes vizek, évek óta lőszerjuttatással is támogatja a kormoránok gyérítését.

A vízhiányon az eddigieknél is takarékosabb vízgazdálkodással lehet valamelyest enyhíteni. A völgyzárógátas rendszereknél a legalsó tónál kell kezdeni a lehalászást és a fölötte lévő tó vizével lehet feltölteni a medret. Azonban ez sem végleges megoldás.

Reménykedünk a májusi esőkben, de ha nagyon kiszárad a talaj, akkor nem fut le a csapadékvíz, mert a szántók felisszák. Korábban főleg a téli csapadék a fagyott talajon lefolyt a tavakba, s így megvolt a tavaszi vizünk. A klímaváltozás miatt ez a rendszer is megváltozott

– említette Lévai Ferenc.

A haltermelők fájlalják, hogy az ágazat az agrárium mostohagyermekeként a támogatásokból is csak morzsákhoz juthat. Míg a növénytermesztők például hektáronként földalapú támogatásból a jelenlegi árakon számolva több mint 70 ezer forinthoz juthatnak, és további tízezrekhez egyéb címeken, addig a 24-26 ezer hektáron gazdálkodó haltermelők hektáronként 5 ezer forinttal számolhatnak. Az ágazat szereplői abban reménykednek, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban az édesvízi haltermelésre is nagyobb összegek jutnak. Az pedig megmagyarázhatatlan, hogy miközben a Natura 2000-es területek kapnak uniós támogatást, a halgazdaságok, melyek területének 50-60%-a ilyen besorolásba tartozik, nem jogosultak erre a „borítékra”. Ennek oka, hogy a halászati alapban erre a célra nem különítettek el forrást. Most, hogy a koronavírus miatt a nemzeti kormányok nagyobb mozgásteret kaptak, így a magyar kormány is élhetne ezekkel a lehetőségekkel, és a halgazdaságoknak is megnyithatná a Natura 2000-es támogatási forrást, vélik a termelők.

Az intenzív akvakultúra-ágazat résztvevői, az afrikai és a szürke harcsát, illetve a tokféléket tenyésztő és feldolgozó, melegvízes technológiát alkalmazó termelők viszont minden támogatásból kimaradtak. A termelők és a medencékben több száz tonna hal várja, mi lesz a sorsuk. Feldolgozva ugyan egy ideig eltarthatók, de ehhez is tárolási és munkabér támogatásra lenne szükség, amit a MA-HAL szorgalmaz is.

Külső segítség nélkül komoly, évekre kiható kár érheti az akvakultúra ágazatot

– tette hozzá Lévai Ferenc.

A járvány okozta gazdasági válság éppen azokon a halgazdaságokon ütötte a legnagyobbat, amelyek több lábon álltak. A halastavak működtetése és a horgászturizmus mellett halfeldolgozó üzemet, szállást, vendéglátóhelyet is kiépítettek. Az idegenforgalom összeomlása, a keresletcsökkenés szinte minden lábukat kirúgta alóluk.

A gondok ellenére az ágazatban a jelenlegi előrejelzések szerint nem számítanak a karácsonyi főszezonra érdemi drágulásra, mert az alacsony olajárak miatt kevesebb kukoricából előállított etanolra van szükség, több maradhat takarmánynak, és így olcsóbb lehet a haltápok egyik fontos összetevője.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Sustainable World 2020

    A Portfolio első zöld konferenciája - a jövő vállalatainak

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu