2020. október 25. vasárnap Blanka, Bianka

Hírek - Állat

Megint jön egy kötelező ketreccsere?

Szokatlan témával foglalkozott az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA): kiterjedt tanulmányban értekezett az európai húsnyulak jólétéről. A vizsgálatra maga az Európai Parlament kérte fel, miután szorongatva érezte magát az "End the cage age" civil mozgalomtól. Biztosra vehetjük, hogy egy újabb ketreccsere jön.
 
 

A nyulak létszámukat tekintve a második legfontosabb tenyésztett állatfajnak számítanak Európában. A tenyésztés öt tagállamban jelentős: Franciaországban, Magyarországon, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban. A gazdálkodási gyakorlatok ezen országok között és azokon belül is nagyon eltérőek.

A Bizottság 2017. évi jelentése kiemeli, hogy Magyarország és Hollandia termelése a legexportorientáltabb, a belső fogyasztás ezekben az országokban nagyon alacsony. A legtöbb nyulat egy főre vetítve pedig Máltán eszik meg (több mint 3 kg/fő/év), és nagyon kedvelik a húsát Portugáliában, Spanyolországban is. A legtöbb nyulat a spanyolok vágják le (48,5 milliót 2016-ban), őket követik a franciák 29 millióval, végül jönnek a portugálok 24,5 millióval. A termelés és a vágás helyszíne nem feltétlenül fedi egymást. (A "Commercial Rabbit Farming in the European Union" című pdf-re mindenkinek érdemes rákeresnie, aki a nyúlszektorban dolgozik, nagyon érdekes számokat tartalmaz a hús kereskedelméről.)

Forrás: JansenLivestockEquipment

Bár vannak a tenyésztett állatok tartására vonatkozó minimumkövetelmények, az EU-ban nincs kifejezetten a nyulakra szabott előírás. Ezért kérte fel az Európai Parlament 2017-ben a témában az EFSA-t. A kezdeményezés - ahogy annak idején a tojótyúkok ketreccseréjénél is - most is a civil társadalom oldaláról érkezett ("End the cage age"-mozgalom). A fogyasztók úgy látták, indokolatlanul nagy a nyulak halálozási és megbetegedési aránya a ketrecekben. Amiatt is aggódtak, hogy a vágás előtti elektromos kábítás kellően hatékony-e.

Az EFSA tanulmányában a jólét szintjét 20 paraméterrel jellemezték, mint például a szabad mozgás és pihenés lehetősége, az élelem és az ivóvíz rendelkezésre állása, a hőmérsékleti viszonyok vagy a bőrbetegségek. Hat különféle tartásrendszert vetettek össze egymással, beleértve biotartást is, és úgy találták, hogy a hagyományos ketrecekben - ezekben tartották 2017-ben a teljes uniós nyúlállomány 85 százalékát - a kisebb mozgástér miatt sokkal rosszabb a nyulak viselkedésbeli komfortszintje. Jobbak a viszonyok az emelt padozatos és feljavított ketrecekben, illetve a park rendszerben. Ezzel szemben egészségügyi problémát leginkább a földszintes ketrecek, a kültéri ketrecek és a biotartás okozhat. (A kültéri nyúltartást a hőstressz miatt tartották rossznak.) A biotartásmódok nagyon eltérő körülményeket jelentenek a gyakorlatban, de az összesített pontszám alapján ez tűnik a legjobbnak az állatok jóléte szempontjából - írja az EFSA.

A park rendszerű tartást így kell elképzelni:

A jelentés végül arra a következtetésre jutott, hogy a hagyományos ketrecek méretét növelni kell, szerkezetét pedig differenciáltabbá kell tenni - mint ahogy már léteznek is erre jó gyakorlatok. Az eddigi tapasztalatok alapján ez azt jelenti a nyúltartók számára, hogy aki még nem váltott állatbarát ketrecre, azt hamarosan egy tartási előírás fogja erre kötelezni. Hazánkban a legnagyobb termelő és integrátor a Tetrabbit Kft., amely tartási rendszereket is forgalmaz.

Címlapfotó: JansenLivestockEquipment

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu