2019. április 25. csütörtök Márk

Hírek - Állat

Nyúl: a svájciakon múlt a hazai szektor sorsa

Az Agrárminisztérium és a Nyúl Terméktanács célja, hogy a nyúlágazatban a jelenlegi 4 millióval szemben 2022-re 7 millió vágóállatot állítsanak elő a hazai termelők - mondta Nagy István agrárminiszter kedden Baján. Ennek apropóján néztük meg, hogy kik is tartanak ma nyulat Magyarországon. A háztájin kívül két nagyvállalatot tud felmutatni az ország. Nélkülük már csak mutatóban találnánk az országban nyulat. Pedig még programot is indított a kormányzat a nyúltartás fellendítéséért.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Nagy István agrárminiszter a Tetrabbit Kft. új csomagolóraktárának átadásán vázolta fel az ágazat lendületes bővítésének tervét. A sikerre minden esély megvan, hiszen két olyan nagyvállalat is működik az országban, amelyek képesek bővíteni a kapacitásaikat. A házi nyúltartásról azonban le kell mondani.

A Tetrabbit Kft. új raktárának átadó ünnepsége, középen a miniszter (Fotó: drnagyistvan.hu)

A hazai házinyúltenyésztés az 1960-as években kezdett kibontakozni, amikor a háztáji minden téren virágzott az országban. Akkoriban döntően Olaszország felé exportáltuk a nyúlfelesleget, főként egész nyúl formájában. A rendszerváltás idején a magyar termelés meghaladta az évi 35 ezer tonna élősúlyt, azaz a 13 millió darabot. (Ez több mint háromszorosa a jelenleginek.)  Ekkoriban jelentek meg az olaszok is befektetőként a piacon. A Menozzi-család kezében volt a bajai nyúlvágó üzem, ami csak 2008-ban, a válság kirobbanásakor került fokozatosan magyar-svájci kézbe, egész pontosan a Tetrabbithoz.

Megérkeznek a svájciak

A svájciak is a rendszerváltás idején jelentek meg az országban. 1991-ben alapította az Olívia Kft.-t Meinrad Odermatt, a svájci Delimpex AG leányvállalataként. A lajosmizsei székhelyű cég a takarmánygyártástól a feldolgozásig mindent maga végez, beleértve a tartási rendszer előállítását is. 233 főt foglalkoztatnak, 2017-ben 4,8 milliárdos árbevételt értek el. Hat nyúltelepükön évente bő 1,8 millió nyulat állítanak elő, ami nagyjából 4500 tonna húst jelent. A megtermelt árut 100 százalékban exportálják.

Valamivel több nyulat állítanak elő a 184 embert foglalkoztató Tetrabbit Kft-ben. Ez a cég 2008-ban nyerte el mai tulajdonosi összetételét. A már lassan két évtizede Magyarországon élő, svájci származú Gerber Johann Ulrich ekkor csatlakozott Sándor Ferenchez és Szalay Attilához. Még ugyanebben az évben kibérelték, majd megvették egymilliárd forintért az olaszoktól a bajai nyúlvágóhidat, amelyiken ma éves szinten 2-2,1 millió állatot vágnak le, mintegy 5000 tonna húst állítanak elő. A vállalkozás szintén átfogja a teljes előállítási folyamatot a genetikai háttértől kezdve a tartáson és takarmányozáson át a feldolgozásig. 2017-ben 5,7 milliárdos árbevétet értek el.

A két cég együtt mintegy 9500 tonna nyúlhúst állít elő, ezen felül még a kisebb-nagyobb üzemekből kerül ki szűk 500 tonna hús. Vagyis a kistemelők az előállítás 5 százalékát adják Magyarországon.

Se kisüzem, se háztáji

A befektetői körnek megfelelően a hazai nyúl felvevőpiaca ma Nyugat-Európa, leginkább Svájc. Ezen kívül Franciaország, Németország, a Benelux-államok és az arab világ található még a vevők között. A hazai termelés java magasan feldolgozott termékként elhagyja az országot. Magyar ember évtizeden keresztül csak akkor látott és evett nyulat, ha saját maga vagy a szomszédja tartott ilyet.

A Tetrabbit Kft. 2010 után tett egy kísérletet arra, hogy a kormány közfoglalkoztató programjában részt vegyen - ez volt a "Nyúl-unk a munkáért" program, ám az két év alatt szinte teljesen elhalt. Pedig az alapötlet nem volt rossz. A munkahelyteremtő  faluközösségi program keretében minden családnak öt anyanyulat és egy baknyulat ajánlottak fel, a tartáshoz eszközöket és takarmányt biztosítottak, valamint oktatást is nyújtottak a résztvevőknek. 2011 és 2012 között 17 településen csatlakoztak a kezdeményezéshez, mára csak két-három település maradt benne. Ahogy a csibekihelyező "őshonos baromfi program" állatait, úgy ezeket is jobbára "elvitte a róka", értsd: tenyésztés helyett megették a nyulakat a helyiek.

Sándor Ferenc a telephelyen (Fotó: nol.hu)

Újra felfedeztük a nyúlhúst

Mikor már-már csak anyáink emlékeztek a nyúlhús ízére, egyszercsak megjelentek a nagyáruházak polcain is a mindenki számára elérhető, szépen darabolt, csomagolt nyulak. És ezt egyedül a Tetrabbitnak köszönhetjük. A cég a bajai vágóhíd megvásárlása óta közel kétmilliárd forintos fejlesztést hajtott végre. Ennek részeként 2017-ben elkészült az új vágóhíd, amelynek kapacitása óránként 1600 állat. Az üzem 70 százalékos kihasználtsággal működik, van hová fejlődnie. A most átadott, 600 négyzetméteres raktárat 380 millió forintból építették meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 35 százalékos támogatása mellett.

Sándor Ferenc közlése szerint az árbevételük mintegy 70 százaléka származik exportpiacokról, a többi itthonról. Ma évente és átlagosan 20 dekagramm nyúlhúst eszünk meg, ami a halfogyasztás mellett is eltörpül (az 6 kg felett jár). Nagy István agrárminiszter a raktárátadó ünnepségen

kívánatos célként jelölte meg a nyúlevés legalább fél kilogrammra emelését, ezzel együtt a termelés 75 százalékos bővítését 2022-re.

Az optimizmus oka

Vagyis három év alatt kellene a mostani bő 4 milliós vágóállatszámnak 7 millióra emelkednie. Az optimizmus annak köszönhető, hogy a 2014 nyarán meghirdetett orosz embargót követő piaci válságot három év alatt kiheverte Európa. Az exportpiacok rendeződése mellett 6 százalékkal nőtt a belföldi nyúlfogyasztás is.Tavaly már mindkét nagy nyulas vállalkozás nyereséget termelt. Csak egy apróság nyomja most a Sándor Ferenc vállát: az állatokat veszélyeztető RHD vírusnak már két törzse ellen kell oltani az állományt, emelett persze a mixomatózistól is óvni kell.

"Mostanra megoldódtak a piaci és az állategészségügyi problémák is. Mintegy 30 integrált termelővel dolgozunk együtt, van köztük kifejezetten nagy, 5-6 ezer anyás telep is. Számunkra fontos a magyar piac. Idén karácsonyig 10 százalékkal bővítjük a termelést, azt követően pedig a piac visszajelzéseinek függvényében döntünk"  - foglalja össze a terveket az agrárszektor.hu-nak Sándor Ferenc.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Nyugat-magyarországi Agrárfórum

    Az agrárium legaktuálisabb témái

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu