Sertéstartás hígtrágya nélkül? A Tönnies virágföldet varázsol belőle!

Agrárszektor
A Tönnies Európa meghatározó vágóhídcsoportja, 2018-ban 20,8 millió sertést dolgozott fel, és 6,65 milliárd eurós forgalmat bonyolított. A nitrátterhelési előírások és a fogyasztói elvárások azonban egyre nehezebbé teszik a sertéstartást Németországban. Mindez arra késztette a cégóriást, hogy a beszállítói segítségére siessen. Egy forradalmi újítással egy csapásra megoldotta az összes problémát.

Már csak néhány nap és jön az Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét - Ne hagyja ki!

A résztvevők 15% kedvezménnyel regisztrálhatnak két új májusi agrár konferenciánkra, az AgroFood 2024 és AgroFuture 2024 konferenciára!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Németország évek óta küzd azért, hogy a vizek nitrátterhelésén csökkentsen, és elkerülje az Európai Bíróság rá szabott büntetését a sorozatos határérték-átlépések miatt. A nálunk régesrég megszokott nitrátkijuttatási előírásokat Németországban csak 2017-től kell betartani, és azonnal felforgatta az állattenyésztésüket - elsősorban a sertéshizlalást. Hatása még a növénytermesztés és a gépgyártás számaiban is mérhető volt. Erről az alábbi cikkben írtunk.

EZ IS ÉRDEKELHET

Miközben a szektor a büntetést elkerülő derogációért kiáltott, Európa egyik legnagyobb vágóhídja, a Tönnies egy újgenerációs istállórendszer kiépítésén dolgozott, amitől a probléma megoldását várta. Az eddigi épületektől eltérően ezek nyitottak, így fűtés nélkül üzemelnek. Az ürüléket és a vizeletet egy saját fejlesztésű trágyakezelő rendszerben elkülönítik egymástól, így nem keletkezik "hígtrágya". Márpedig az előírások elsősorban a hígtrágya kijuttatását akadályozzák, mivel ez szennyezi leginkább a felszín alatti vizeket. A Tönnies rendszerében a szilárd ürülék biogázerőművekben landol, és végső formájában virágföldként végzi. Csak a vizeletet használják fel folyékony nitrogén-utánpótlásra. Ezzel a módszerrel harmadával kevesebb nitrát kerül a talajokba.

Tíz mintaistállót már meg is építettek, most akarnak átállni a mindenki számára elérhető árat garantáló sorozatgyártásra.
A kép illusztráció

Az új trágyakezelő rendszerrel nemcsak a hígtrágyázás problémáját oldja meg a 65 éves vállalat, hanem az állatok konfortérzetét is javítja. Ugyanis az új módszerrel az istálló levegőjét is kevesebb ammónia és por terheli. A nyitott terek nemcsak jobb klímát biztosítanak, hanem nagyobb csoportok kialakítását is lehetővé teszik, ahol a disznóknak több szociális érintkezésre nyílik lehetőségük. A nyitott falak szimbolikusan is átláthatóbb termelési feltételeket teremtenek. Mindez pozitív visszhangra fog találni a fogyasztók körében is - vélekedik a Tönnies.

A cégcsoport 14 ezer sertéstartótól vásárolja fel a vágóhídi alapanyagot. Első körben 500 új istálló építésébe kezdenek bele, melynek költségeit a termelői szövetkezet állja.

A Tönnies ezzel a lépéssel nem kíván az istállótechnikát kínáló cégek sorába lépni, elsődleges célja a termelés "megmentése" volt

a vágóhíd folyamatos üzemelése érdekében. Másrészt azt is be akarta bizonyítani a kezdeményezéssel, hogy a közvélemény téved, amikor a nagyüzemi tartást környezetszennyezőnek vagy állatkínzónak tartja. Németországban mára a termelés létkérdésévé vált a fogyasztók "felvilágosítása". A megavágóhíd hajlandó beállni az állatjóléti címkézés mögé is - ez is trendi odaát -, ám ezzel kapcsolatban rosszak az eddigi tapasztalatai: "A fogyasztó reggel még az állatok jólétéért aggódik, ám este, a bevásárláskor mégiscsak az árcédulát nézi meg."

EZ IS ÉRDEKELHET

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. március 19. 09:43