2019. október 16. szerda Gál

Hírek - Állat

Titkos terv? Minden háztáji sertésnek pusztulnia kell!

Belgium példáját követve az ország afrikai sertéspestissel érintett területén fel kellene számolni minden kislétszámú állományt, állami kártalanítást fizetve a tulajdonosoknak - írja a hvg.hu egy a birtokába került, nyáron született dokumentum alapján. A "titkos terv" három forgatókönyvet tartalmaz a háztájiban tartott sertések likvidálására. A terv érthető: a teljes szektor sorsa múlik azon, hogy megállítjuk-e a járványt az ólak előtt.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A lap által hivatkozott Belgiumban viszonylag kis kiterjedésű volt a vírussal fertőzött terület, a felszámolt házisertés-állományt mintegy 5000 állatot jelentett. A KSH adatai szerint ma Magyarországon bő 600 ezer sertés él háztájiban - a számuk folyamatosan csökken -,  és mintegy 105 ezer vaddisznó szaladgál az országban - mind  potenciális vírushordozók. A fertőzés legnagyobb forrása ugyanis az elhullott vaddisznótetem, amelyben 18 hónapon át kimutatható a vírus. Mint arról már korábban írtunk, Lengyelország 2014 óra küzd a járvánnyal és képtelen megállítani. Ma az ottani elhullott vaddisznók 80 százalékában(!) kimutatható a vírus, így a házisertés-állományban is újra és újra felbukkan. Idén már annyira eldurvult a helyzet, hogy egy 8000 sertéses telepen is észlelték az addig jellemzően csak kisüzemeket megtámadó kórt.

Miért nem a vaddisznókat irtjuk?

A járvány teljes Keletközép-Európát érinti, de korábban Nyugat-Európának is volt dolga vele. Az egyes országok más-más stratégiát alkalmaztak az afrikai sertéspestis (ASP) leküzdésére. Bár könnyű megoldásnak látszik még akkor elcsípni az afrikai sertéspestist, amíg csak a vaddisznókban van jelen, mégsem egyszerű a dolog. A kór ugyanis nagyon ragályos. Ha vadászokat küldünk a nagyvadak kiirtására, akkor a legkisebb gondatlanság mellett a cipőjük talpán és a járművek kerekein fogják széthurcolni a fertőzött zónából a betegséget. A csehek ezért azt a megoldást választották, hogy ezeket a területeket fizikailag lezárták, és hagyták, hogy a kór elvégezze a dolgát. A legkisebb biobiztonsággal rendelkező háztájikban pedig kerekperec betiltották a sertéstartást. A hivatkozott belgák pedig egyszerűen kiirtottak minden sertést a fertőzött zónában.

Az ASP-t gyorsan legyőzni csak ilyen drasztikus módszerekkel lehet. Ha nem ezt tesszük, hosszú évekre elnyúlik a válság, és a vége úgyis az lesz, hogy megszűnik a háztáji sertéstartás. Észtországban egyetlen év alatt a sertéstartók 53 százaléka tűnt el a termelésből az ASP hatására, végül az állomány 97 százaléka olyan telepekre koncentrálódott, ahol több mint ezer sertést tartottak. Ugyanez a tendencia zajlik Legyelországban is, miközben az állam óriási pénzeket költ az ágazat megsegítésére: 2017-ben (uniós összegekkel együtt) összesen 14 millió eurót fordítottak az afrikai sertéspestissel kapcsolatos károk mentesítésére, tavaly pedig 1,5 millió házisertés kiirtását végezték el.

Jön az év vége kihagyhatatlan agrárrendezvénye, a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencia! A december 4-5-i esemény egyedülálló módon foglalja össze és mutatja be az agrárgazdaság legnagyobb érdeklődésre számot tartó, legaktuálisabb témáit. Regisztráljon most a siófoki Agrárszektor Konferenciára!

Lezárulnak a pénzes piacok

Közvetlen szomszédainkban, Romániában és Szlovákiában szintén jelen van a vírus a házisertésekben. Már írtunk róla, hogy - kis túlzással - Romániát egy éve Magyarország látja sertéshússal. A KSH adatai szerint keleti szomszédunk 2019 január–júniusa között az egy évvel korábbi mennyiséghez képest csaknem a kétszeresére növelte a Magyarországról vásárolt sertések volumenét. Ez nagy lehetőség volt a hazai szektornak, ugyanis az exportpiacaink összeomlásához már pusztán az is elég volt, hogy a vaddisznókban megtaláltuk a vírust. Ázsia bezárult a magyar sertéshús előtt, így az ide szánt termékeket más csatornákon keresztül és csak áron alul tudtuk értékesíteni. A japán piac egészen más fizetőképességgel rendelkezik, mint Románia, így az exportált érték egyharmadával csökkent.

Eközben a hazai fogyasztók sertéshúsdrágulást tapasztalnak a polcokon, ami annak a globális keresletnövekedésnek tudható be, amit a Kínában tomboló ASP-járvány okoz. Kínában él a világ házisertés-állományának fele, és ennek a fele került most veszélybe. Az általános állatifehérje-hiány minden más húsféleség árára kihat, így nemcsak a sertés-, de a baromfi- és a marhahús is drágul - legalábbis a vágóhidak számára. A fogyasztók csak fele részben érzik a valójában 25-30 százalékos áremelkedést, mivel a kereskedelmi láncok igyekeznek megkímélni őket ettől. A vágóhidak sem képesek érvényesíteni a láncok felé a költségnövekedés mértékét, ezért már a csőd fenyegeti őket - beszélt nemrég Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke az agrászektor.hu-nak.

A titkos terv

A hvg.hu által hivatkozott tervet és azokat a vágásokat, amelyeket a fertőzött zónákban a legkisebb gyanú esetén eddig elvégeztetett a Nébih, a lakosság nagy része nem érti meg. Igaza van a lapnak abban, hogy ezért nehéz az ilyen intézkedéseket - különösen az önkormányzati választások előtt - kommunikálni. A hivatkozott titkos dokumentum szerint ugyanis a sertések felszámolása mintegy 10 ezer tulajdonost érinthet a legrosszabb forgatókönyv szerint. Ezek jellemzően vidéki, a kormányoldalt erősítő szavazó polgárok.  Viszont a betegség házisertés-állományban történő megjelenésének hatása a nemzetgazdaságra és azon belül a sertéságazatra felbecsülhetetlen. Ezért három javaslatot dolgoztak ki a kór felszámolására.

A legdrasztikusabb verzió az - írja a hvg.hu - , hogy a fertőzött területen valamennyi kislétszámú sertésállományt kiirtanak állami kártalanítás mellett. Az állatokért kifizetendő összeg nem érné el az 1 milliárd forintot, amely ráadásul uniós támogatással jelentősen csökkenthető. A háztáji tartást ezzel fel is számolnák, ugyanis az újratelepítést csak kérelemre, a helyi állategészségügyi hatóság előzetes helyszíni bejárása után, engedéllyel lehetne elvégezni. A Nébih előzetes felmérése alapján az egyéni gazdaságokban ma szinte nulla biobiztonsággal tartják a disznókat, ezért a telepítési engedély megadására nagyon kicsi az esély.

A második verzióban csak a fertőzött területen belül található, szigorúan korlátozott területen vágják le az állatokat. Ez járványügyi szempontból „nem megfelelő megoldás”, mivel ezen kívül is egyre több a fertőzöttvaddisznó-eset. Ez a megoldás viszont kijönne 320 millió forintból. Végül a harmadik verzió, hogy azoknak az állatait ölik le, akik nem felelnek meg a tartási előírásoknak, vagy akik ezt nem vállalják. Ezt tartják a legkevésbé hatékony megoldásnak a javaslattaevők a bonyolult ellenőrzés és az egyéni elbírás miatt, és végeredménye ugyanaz lenne, mint az elsőnek: nagy költségek árán csak kevés disznó kapna esélyt az életben maradásra.

Ma csaknem minden ötödik disznót egyéni gazdaságokban tartják, melyek körül 100 ezer vaddisznó kering az országban. A helyzet igenis komoly, és az lenne a legszomorúbb, ha a kormányzat semmilyen vészforgatókönyvvel nem rendelkezne egy olyan járványra, ami éppen most, a szemünk láttára semmisíti meg a világ sertésállományának negyedét.

Bő egy évvel ezelőtt, amikor a vírus megjelent az országhatáron belül, az alábbiakat írtuk a tisztítótűz előnyeiről. Úgy tűnik, a romantikus álmoknak valóban véget vetett azóta a kormányzat - és ez nem baj.

Miért nem kell félnünk?
Egy-két bátorító tényezőt már fentebb is említettünk, most összegezzük a többivel:

1. Az állatok és telepek pontos nyilvántartása, valamint a szállítmányok követése biztosított nálunk.
2. Kevesebb, mint 400 gazdaságban koncentrálódik az állomány 78 százaléka, ahol a biobiztonság magas színvonalú.
3. A járványintézkedésekre fel vagyunk készülve (kivéve a fagyasztókapacitásokat).
4. A vírus olyan tisztítótűz, amelyik a koordinációt, a kooperációt és a mérethatékonyságot is javítja az ágazatban. A legjobb üzemek élik túl, így a termelés magasabb színvonalon folyhat tovább.
5. A piaci zavarokra fel lehet készülni, a hatásuk átmeneti lesz. Az Agrárkamara a maga részéről hajlandó a legnagyobb piaci szereplők közreműködésével ajánlott átvételi árak közlésére, és ezzel a piac enyhe befolyásolására (a Gazdasági Versenyhivatal előzetes elvi engedélyével).
6. Az exportpiacot korlátozó intézkedések csak addig súlyosak, amíg Németországban be nem jelentik, hogy megtalálták az első esetet a házisertésben. A világ legnagyobb sertéshúsexportőrét nem lehet kizárni a piacról, inkább a játékszabályok általános felpuhítása várható.
7. Új utak nyílhatnak a nemesítésben, és megindulhatnak – az agrártárca által is legitimnek tekintett – genomszerkesztési kísérletek. A vírus elleni leghatékonyabb védelmet egy genetikailag immunis állat jelentené.
8. Gyorsulhat és színvonalasabbá válhat a szakemberképzés és a generációváltás az állatorvoslásban. Az ilyen gyakorlati tapasztalatot igénylő szakmákhoz tangazdaságok kellenek, a duális képzés kevésnek bizonyulhat.
9. Mindent egybevetve professzionálisabbá válhat a termelés és ennek háttérintézményei.
10. A kormánynak újra kell gondolnia a háztáji sertéstartáshoz fűződő romantikus elképzeléseit.

 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu