2019. június 26. szerda János, Pál

Hírek - Állat

Több tenyésztőszervezet, nagyobb felelősség - Itt új az állattenyésztési törvény!

Az új állattenyésztési törvény az uniós jogharmonizáció keretében egy 26 éves jogszabályt vált fel, és 2019. augusztus 1-jén léphet hatályba. Célja az volt, hogy miközben liberalizálja a tenyésztésszervezést, garanciákat is adjon a tenyésztőszervezeti munka megfelelő kontrolljához. Különös hangsúlyt kap az őshonos állatok védelme. A részletek azonban még nem ismertek, hiszen azokat csak a miniszteri rendeletek fedik majd fel.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A készülő, új állattenyésztési törvény elsőként rögtön leszögezi, hogy

  • A törvényben meghatározott állatfajták mint állatgenetikai erőforrások megőrzése és fenntartása állami feladat.
  • Mezőgazdasági célból géntechnológiával módosított állatfajtát előállítani tilos.
  • Állatot klónozni – ha törvény eltérően nem rendelkezik – tilos.

Mint az ismert, az uniós jogrendszerrel összhangban hamarosan nálunk is egyszerre több tenyésztőszervezet is foglalkozhat ugyanazon fajta szaporításával, tenyésztésével. Ennek megfelelően a törvény 150 napos határidőt szab a hivatalnak az új tenyésztőszervezet elismerésére és tenyésztési programjának jóváhagyására. Ha csak a tenyésztési programban van módosulás, akkor az ügyintézési határidő 90 nap. Ha a tenyésztési hatóság jogsértést tapasztal, akkor a tenyésztőszervezetet többféleképpen szankcionálhatja, például elismerését visszavonhatja, a tenyésztésszervezési tevékenységtől 3 évre eltilthatja, egy adott állat tenyésztésben történő használatát megtilthatja.

A törvény az őshonos és a veszélyeztetett állatfajták esetében megtilthatja, hogy járványügyi helyzetben az állomány nagy részét leöljék, és ezzel a megmaradt populáció a beltenyésztés szempontjából veszélyesen kicsire zsugorodjon. A passzus minden bizonnyal megvédi a mangalicákat az afrikai sertéspestis kitörése esetén. Másrészt a jogszabály felhatalmazást ad rá, hogy ilyen veszély esetén a tenyésztési hatóság az állati szaporítóanyagot, genetikai mintát, tenyésztojást lefoglalja, elszállítsa. Így elvileg pusztán genomjában megőrizhetővé válik a pusztulásra ítélt állomány.

A jogszabály állattenyésztési bírságot rendel el azzal szemben, aki

  • a jóváhagyott tenyésztési programban előírt szabályokat megszegi;
  • tenyésztőszervezeti elismerés nélkül törzskönyvezést végez, tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt;
  • bejelentésköteles tevékenységét nem jelenti be;
  • az apaállat-használatra, a tenyésztojás- vagy a szaporítóanyag-előállításra, valamint a mesterséges termékenyítésre vonatkozó szabályokat megszegi;
  • a tenyészállat vagy szaporítóanyag forgalmazása során annak eredetére vonatkozó adatokat meghamisítja;
  • adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a valóságnak meg nem felelő adatot szolgáltat;
  • az őshonos és a veszélyeztetett állatfajta tenyészetét a tenyésztési hatóság tilalma ellenére felszámolja.
Az ország egyik legnagyobb publicitást kapott mangalicatartója, a hajdúböszörményi Fekete Zsóka (Forrás:blikk.hu)

Végül a törvény leírja a kormány elkövetkező feladatait, azaz

  • jelölje ki a tenyésztési hatóságot;
  • határozza meg az állattenyésztési bírság tételes mértékét, kiszabásának rendjét;
  • állapítsa meg a tenyésztőszervezeti elismerés feltételeit;
  • állapítsa meg a tenyészállatok teljesítményvizsgálatának és tenyészértékbecslésének részletes szabályait;
  • állapítsa meg a törzskönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályait,
  • állapítsa meg szaporító létesítményekre és a spermatároló központokra vonatkozó szabályokat;
  • állapítsa meg az őshonos és a veszélyeztetett állatfajták fenntartásának rendjét;
  • állapítsa meg a tenyészállat és a szaporítóanyag behozatalának és kivitelének feltételeit;
  • állapítsa meg az állattartók, a tenyészetek és a tartási helyek nyilvántartásának tartalmát;
  • állapítsa meg az állatok  egységes nyilvántartási és azonosítási rendszerének szabályait.

A fentiekről a részletes szabályok miniszteri rendeletben fognak megjelenni. A törvény pillanatnyilag a parlament mezőgazdasági bizottságának részletes vitája előtt áll, várható életbe lépési időpontja: augusztus 1.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    SZAKÉRTŐ TAKARMÁNYOZÁS

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most extra kedvezményes áron >>

    Kelet-magyarországi Agrárfórum 2019

    Ingyenes rendezvény >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu