A készülő, új állattenyésztési törvény elsőként rögtön leszögezi, hogy

• A törvényben meghatározott állatfajták mint állatgenetikai erőforrások megőrzése és fenntartása állami feladat.
• Mezőgazdasági célból géntechnológiával módosított állatfajtát előállítani tilos.
• Állatot klónozni - ha törvény eltérően nem rendelkezik - tilos.

Mint az ismert, az uniós jogrendszerrel összhangban hamarosan nálunk is egyszerre több tenyésztőszervezet is foglalkozhat ugyanazon fajta szaporításával, tenyésztésével. Ennek megfelelően a törvény 150 napos határidőt szab a hivatalnak az új tenyésztőszervezet elismerésére és tenyésztési programjának jóváhagyására. Ha csak a tenyésztési programban van módosulás, akkor az ügyintézési határidő 90 nap. Ha a tenyésztési hatóság jogsértést tapasztal, akkor a tenyésztőszervezetet többféleképpen szankcionálhatja, például elismerését visszavonhatja, a tenyésztésszervezési tevékenységtől 3 évre eltilthatja, egy adott állat tenyésztésben történő használatát megtilthatja.

Kell-e nekünk saját állattenyésztés?

Kezdődik a verseny: Bárki alapíthat új tenyésztőszervezetet!

A törvény az őshonos és a veszélyeztetett állatfajták esetében megtilthatja, hogy járványügyi helyzetben az állomány nagy részét leöljék, és ezzel a megmaradt populáció a beltenyésztés szempontjából veszélyesen kicsire zsugorodjon. A passzus minden bizonnyal megvédi a mangalicákat az afrikai sertéspestis kitörése esetén. Másrészt a jogszabály felhatalmazást ad rá, hogy ilyen veszély esetén a tenyésztési hatóság az állati szaporítóanyagot, genetikai mintát, tenyésztojást lefoglalja, elszállítsa. Így elvileg pusztán genomjában megőrizhetővé válik a pusztulásra ítélt állomány.

A jogszabály állattenyésztési bírságot rendel el azzal szemben, aki

• a jóváhagyott tenyésztési programban előírt szabályokat megszegi;
• tenyésztőszervezeti elismerés nélkül törzskönyvezést végez, tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállat-bírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt;
• bejelentésköteles tevékenységét nem jelenti be;
• az apaállat-használatra, a tenyésztojás- vagy a szaporítóanyag-előállításra, valamint a mesterséges termékenyítésre vonatkozó szabályokat megszegi;
• a tenyészállat vagy szaporítóanyag forgalmazása során annak eredetére vonatkozó adatokat meghamisítja;
• adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti vagy a valóságnak meg nem felelő adatot szolgáltat;
• az őshonos és a veszélyeztetett állatfajta tenyészetét a tenyésztési hatóság tilalma ellenére felszámolja.

Végül a törvény leírja a kormány elkövetkező feladatait, azaz

• jelölje ki a tenyésztési hatóságot;
• határozza meg az állattenyésztési bírság tételes mértékét, kiszabásának rendjét;
• állapítsa meg a tenyésztőszervezeti elismerés feltételeit;
• állapítsa meg a tenyészállatok teljesítményvizsgálatának és tenyészértékbecslésének részletes szabályait;
• állapítsa meg a törzskönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályait,
• állapítsa meg szaporító létesítményekre és a spermatároló központokra vonatkozó szabályokat;
• állapítsa meg az őshonos és a veszélyeztetett állatfajták fenntartásának rendjét;
• állapítsa meg a tenyészállat és a szaporítóanyag behozatalának és kivitelének feltételeit;
• állapítsa meg az állattartók, a tenyészetek és a tartási helyek nyilvántartásának tartalmát;
• állapítsa meg az állatok  egységes nyilvántartási és azonosítási rendszerének szabályait.

A fentiekről a részletes szabályok miniszteri rendeletben fognak megjelenni. A törvény pillanatnyilag a parlament mezőgazdasági bizottságának részletes vitája előtt áll, várható életbe lépési időpontja: augusztus 1.