Újabb invázió fenyegeti a magyar gyümölcsösöket: pokollá teszi a gazdák életét

agrarszektor.hu
Rendesen elszaporodtak idén a mezei pockok a szántóföldeken a forró augusztusnak és a meleg ősznek köszönhetően. A legnagyobb problémát az okozza, hogy a rágcsálók egyre gyakrabban vernek tanyát a gyümölcsösökben is, ami a nyári időszakban nem jelent problémát, a hideg időszak beálltakor azonban nem találnak más táplálékot, csak a fák gyökereit. Ha ez nem lenne elég a márványpoloskák mára már gyakorlatilag az összes zöldség- és gyümölcsfajban kárt tesznek Magyarországon, ráadásul az inváziójuk évről-évre egyre korábban kezdődik.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

Kedvezett idén a hosszú csapadékmentes időszak a mezei pockoknak, a forró, aszályos augusztus, és a meleg ősz következtében alaposan elszaporodtak a rágcsálók, és a szántók mellett egyre több gyümölcsösben okoz gondot a jelenlétük. Ám míg korábban elsősorban a szántóföldeken okoztak fejtörést a pockok a termelőknek, manapság egyre több rágcsáló ver tanyát a gyümölcsösökben is. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: a mezei pocok elszaporodásának egyik oka egyértelműen az időjárás, a nyár második felében nagyon kevés csapadék hullott, így a rágcsálók kényelmesen befészkelhették magukat a kiszáradt földbe. Ráadásul jelenleg csak bizonyos kémiai szerek használhatók ellenük, azok is csak akkor, ha a gazda egyedi engedélyt kér.

Jön az év vége kihagyhatatlan agrárrendezvénye, a kétnapos siófoki Agrárszektor Konferencia! A december 4-5-i esemény egyedülálló módon foglalja össze és mutatja be az agrárgazdaság legnagyobb érdeklődésre számot tartó, legaktuálisabb témáit az államigazgatási szféra és az üzleti élet csúcsvezetőinek részvételével. A konferencián elhangzó információk segítséget nyújtanak abban, hogy az agrárium szereplői megalapozott gazdasági döntéseket hozhassanak, és még sikeresebbé tehessék gazdálkodásukat, üzleti tevékenységeiket. Regisztráljon most a december 4-5-i siófoki Agrárszektor Konferenciára!

Bár a pockok a nyári időszakban is ott vannak a gyümölcsösökben, nem jelentenek nagy veszélyt a növényekre, hiszen könnyen találnak maguknak táplálékot. Ám az őszi, téli időszakban csak a fák gyökereivel táplálkoznak. Ledó Ferenc szerint a legnagyobb veszélyben a fiatalabb gyümölcsöskertek és az úgynevezett intenzív ültetvények vannak, itt ugyanis a pockok a teljes gyökérzet akár tíz-húsz százalékát is elrágcsálhatják az őszi-téli időszakban, ami komolyabb kártétel.

A FruitVeb elnöke szerint a rágcsálók mellett a csonthéjas gyümölcsösökben egyre nagyobb gondot jelent a cserebogarak elszaporodása, amelyek ellen szintén nincs hatásos kémiai védekezésre lehetőség. Emellett az elmúlt években a hűvösebb idő beköszöntével egyre több problémát okoznak a márványpoloskák. Ledó Ferenc szerint gyakorlatilag nincs olyan zöldség- vagy gyümölcsfaj hazánkban, amelyek esetében ne panaszkodnának az igencsak túlszaporodott rovar jelenlétére a gazdák. Rontják a termés minőségét, ráadásul a poloskák miatt az alma tárolhatósága is lerövidül. A legnagyobb gond az, hogy ahol korábban már kialakult az integrált bio­lógiai növényvédelem, a termelők a poloskák jelenléte miatt kénytelenek ismét kémiai szerekhez nyúlni. Az invázió évről-évre egyre korábban kezdődik. Három-négy évvel ezelőtt szeptember végén, október elején jelentek meg tömegesen a kártevők a földeken, idén már augusztusban elárasztották az ültetvényeket. A poloskák a borászoknak is egyre nagyobb gondot okoznak, hiszen ha a szüret során a fürtökön maradnak a bogarak, később a présbe kerülve a jellegzetes szagukkal elrontják a készülő bor ízét - tette hozzá az elnök. 

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?