2017. április 30. vasárnap Katalin, Kitti

Hírek - Állattenyésztés

Csányiék már tudják, hogy lesz itt rengeteg sertés

Az állattartó telepek hatékonyságnövelő támogatására, az agrárképzés fejlesztésére és testre szabott finanszírozási megoldásokra van szükség ahhoz, hogy el lehessen érni Magyarországon a sertésstratégiában kitűzött 6 millió darabos állatlétszámot. Ezzel most éppen ellentétes tendencia zajlik, mivel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a sertésállomány 2,9 millió darabos mélypontra csökkent.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

A sertésállomány csökkenésének oka, hogy a hazai termelés költséghatékonysági színvonala alacsony – állapítja meg elemzésében az OTP Bank által üzemeltetett otpagrar.hu. A nyugat-európai versenytársakkal a magyar vágósertés-előállító gazdaságok legfeljebb 25 százaléka tudja felvenni a versenyt, ahhoz pedig, hogy javulást realizálhasson az ágazat, maguknak a sertéstartóknak és a szakpolitikának egyaránt lépéseket kell tennie.

Ha felkészülten akar nekivágni a 2017-es agrárévnek, ha első kézből, a hazai agrárszektor meghatározó szakembereitől, véleményformálóitól, vállalatvezetőitől és döntéshozóitól szeretne választ kapni a hazai mezőgazdaságot érintő legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekre, jöjjön el az Agrárium 2017 Konferenciára, ahol az elsőrangú szakmai program mellett a kiváló kapcsolatépítési lehetőségeké a főszerep.


A Központi Statisztikai Hivatal nemrég közzétett adatai szerint jelenleg a hazai sertéságazat 2,9 millió egyedből áll, holott az ágazati stratégia öt év alatt a 6 milliós állomány elérését tűzte ki célul. A 2013-as és 2014-es enyhe növekedés után a Magyarországon tartott sertések száma 2015-ben és 2016-ban is csökkent, mára pedig történelmi mélypontra esett. Ennek köszönhetően az ágazat már csupán egynegyedét adja az állattenyésztés bruttó termelési értékének, szemben a baromfitenyésztés 38 százalékos és a szarvasmarha-tenyésztés 29 százalékos súlyával.

Szakértők szerint a mai helyzetben fontos lenne, hogy a kis- és a közepes gazdaságok termelői együttműködésekben vagy vertikális integrációkban vegyenek részt. Ehhez jó eszköz lenne, ha csak olyan termelők részesülhetnének nemzeti támogatásban, akik részt vesznek valamilyen integrációban, de a termelői csoportok működtetését különböző adókedvezmények is ösztönözhetnék. Csak a szervezettség növelése után kerülhetne sor hatékony módon korszerűsítésekre, valamint a tenyésztési és hizlalási fázisok koordinálására, amelyhez összesen 100 milliárd forintos nagyságrendű támogatás is kellene.

Sok gazdaság ma nem hajlandó beismerni, hogy lemaradt a piaci versenyben, holott a hatékonyság növelése csak tudásalapú megoldásokkal képzelhető el – állítják az OTP Bank szakértői. Szerintük az agrárképzési és kutatási tevékenységeket gyakorlatorientáltabbá kellene tenni, amelyhez szintén állami szerepvállalásra lenne szükség.

Sok sertés kell Csányi új vágóhídjának is
Az idén kezdte meg működését a Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató érdekeltségébe tarozó mohácsi vágóhíd, amely egy műszakban egymillió sertés levágására lesz képes évente. Az új vágóhidat a szintén Csányi-érdekeltségű Bonafarm csoport látja majd elő sertéslapanyaggal, de a piacról is vásárolnak sertéseket. A mohácsi vágóhíd a Bonafarm statisztikái szerint ma a második legnagyobb üzemnek számít a hazai piacon az olasz Piero Pini tulajdonában lévő kiskunfélegyházi Hungary Meat Kft. mögött.

Kapcsolódó cikkek


 

A címlapról ajánljuk

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ