2018. február 18. vasárnap Bernadett

Hírek - Állattenyésztés

Egy csúcsbika sem bírja tovább, mint egy sláger a toplista élén

Egy holstein-fríz marhának néhány év az élet. Az üszőnevelés és az utódok teljesítményének vizsgálata azonban sok időt vesz el. Ezért a tehenészetek már a spermáról tudni akarják, hogy biztosan csúcstehén születik-e belőle.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre

A legjobb tehenészetek rangsorában azt látjuk, hogy a leghosszabb életű teheneket is csak 2,7 laktáció erejéig tartják termelésben, de általában a második termelési ciklus után kerülnek a vágóhídra. Ezek az éves szinten 10-12 ezer liter tej termelésére képes jószágok 12-14 hónapos korukban már vemhesek, és kétéves korukban „munkába állnak”, azaz ontják a tejet.

A bikáknak sincsenek jobb életkilátásaik, mivel a hihetetlenül erős szelekciós nyomás hatására néhány hónap, kivételes esetben egy év spermatermelés után már jöhet az újabb csúcsgeneráció. A legnagyobb „sztárok” sem élik meg a kétéves kort – ellenben a klónjaik is besegíthetnek nekik a sperma termelésébe.

Hogy is van ez?

Egy-két évtizeddel ezelőtt még normális volt 3-4 tejtermelési cikluson át szolgáló tehén, ma már gyorsabban cserélődik az állomány. Pedig a helyzet nem változott. mivel ma is a 2.-3.-4. ciklusban tudná hozni a termelési maximumot az állat, ám ezt a rossz vemhesülési ráta, meddőség, tőgygyulladás és más egészségi problémák miatt már nem éri meg. Egyéb gazdasági megfontolások is gyorsítják a selejtezést, és az állomány 25-30 százléka pusztán azért cserélődik le, mert az új tehenek a genetikai előrehaladás miatt már jóval többre képesek, mint a szüleik.

Csakhogy az üszőnevelés sem olcsó. Ennek költségein nemigen tudnak spórolni a tehenészetek, ezért inkább arra törekszenek, hogy a felnevelt állat biztosan csúcstehén legyen. Ennek érdekében olyan spermát keresnek a hazai és a nemzetközi piacon, ami nemcsak biztosan üszőt eredményez, de pontosan tudható, hogy kiváló termelésre lesz képes, azaz szexált (ivarspecifikus) és genomszelektált szaporítóanyagot. Ma ugyanis pusztán a bika DNS-e (örökítőanyaga) alapján megjósolható, hogy az utódai milyen tejtermelésre lesznek képesek. A becslés annál pontosabb, minél nagyobb az a referenciapopuláció, amely alapján a vizsgált génváltozathoz az adott teljesítményt társítjuk, és még pontosabb, ha a termékenyítésre szánt üsző genomját is ismerjük.

 


Itthon is napi rutin

2017 decemberétől Magyarországon is működik a genomikai tenyészértékbecslés. Valamennyi hazai, központi lajstromszámmal ellátott holstein-fríz tenyészbika DNS-ét ismerjük, de szerencsére egyre több a genomvizsgált tehén és üsző is. Az állatból sejtmagot tartalmazó biológiai mintát vehetünk (orrváladék, vér, fülporc, tépett szőr, sperma stb.), hogy a genetikai információhoz hozzájussunk, de akár egy bikaembrióról is 60-65%-os biztonsággal megmondható, hogy a lányai milyen tejtermelők lesznek. Sőt, az is, hogy milyen lesz a temperamentumuk, a takarmány-hasznosításuk, a láb- vagy tőgyszerkezetük. 99%-os biztonsággal csak arról a bikáról tudunk nyilatkozni, amelyik már több ezer utóddal rendelkezik, és azok tényleges termelési adatai is a rendelkezésünkre állnak (ivadékteljesítmény-vizsgálat). De ennyi ideje nincs a tenyésztőknek.

Hetente új csúcsbika


Ma már a marhatartóknak nem kell a keresztezési programon gondolkozniuk, elég csak azokat az indexszámokat, genetikai tulajdonságokat figyelniük az adott fajtán belül, amelyek számukra fontosak. Tenyészbikákból óriási a kínálat a világpiacon, de valójában csak 5-6 vérvonal adja a világ holstein csúcsbikáinak döntő hányadát.

Bognár László, a hazai Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének ügyvezetője arra int, hogy egy dolog a genomban rejlő lehetőség és másik ennek a realizálása. Az egyed teljesítményét 70 százalékban a környezeti faktorok befolyásolják. A hazai tartási-takarmányozási gyakorlat mellett nem feltétlenül azt kapjuk, amit a külföldről vásárolt sperma a génjei alapján ígér. A magyar referenciapopuláció azonban egészen pontos információt ad arról, hogy honi viszonyok között az adott bika lányai mit tudnak nyújtani.


Besegít a klón

A marhák klónozása a 2000-es évek elején elkezdődött Észak-Amerikában. Ma már nemcsak embrióból, vagy köldökvérből nyerhetők a klónozáshoz megfelelő gének, hanem bármely testi sejtből újra megteremthető egy kiváló egyed. Kérdés, hogy ennek mi az értelme, amikor hetente találnak olyan bika-tehén párosításokat, amelyek frigyéből biztosan újabb sztár születik?

Csúcstehenet ezért nem is érdemes telepszám klónozni, hiszen a klóntehén csak egy „pillanatfelvétel” a tenyésztés akkori állásáról. Egy kiemelkedő tulajdonságokkal rendelkező bikát viszont akár már embrió korában is érdemes megtöbbszörözni: spermatermelési célból. Van is erre példa Észak-Amerikában. Így ez a bika a klónjaival együtt szolgálja ki a piacot. Európa a klónok tekintetében is szigorú, de azért a szabályok lehetőséget adnak a kibúvókra. Például a klónozott egyed húsa nem kerülhet be az élelmiszerláncba, ám a borja termelésbe állítható és a teje fogyasztható.

Mennyibe kerül?

A magyarországi ivadékteljesítmény-vizsgálatra bocsátott, genomikus bikák spermája már 6-800 forintért megvásárolható, ám a vizsgálat végére ez az ár akár 4-5000 forintra is felkúszhat adagonként. A nemzetközi és a hazai piacon sokféle genomikai tenyészértékkel rendelkező bikasperma szerezhető be. Az egyed képességeitől és népszerűségétől függően 2500-12000 forintot is elkérhetnek egyetlen adag örökítőanyagért.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy ha csak néhány népszerű vérvonal forog a piacon, akkor nem rontja-e le a fajtát a beltenyésztés? Ettől nem kell félni, ugyanis ezek a vonalak éppen olyan gyorsan tűnnek fel és buknak el, mint egy sláger a toplistán.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu