2017. december 16. szombat Etelka, Aletta

Hírek - Állattenyésztés

Mindent meg kell tenni, hogy ne terjedjen a veszélyes marhakór

A szarvasmarhák bőrcsomósodáskór elleni vakcinázásának kiterjesztését javasolja Kelet-Európában és a Balkánon az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO. A vírus ugyanis egyre jobban terjedhet és komoly gazdasági veszteségeket okozhat. A megelőző vakcinázás kedvezne Magyarországnak, mert a szomszédos országokban védelmi sáv alakulhatna ki, amellyel megakadályozható lenne, hogy a betegség hozzánk is bekerüljön.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre

Ki kellene terjeszteni a vakcinázást a szarvasmarhákat megbetegítő bőrcsomósodáskór megállításáért Kelet-Európában és a Balkánon - javasolja állásfoglalásában a FAO. Főleg a veszélyeztetett területeken kellene intézkdeni, mivel ott már terjedőben van a vírus, de a még nem veszélyeztetett besorolású helyeken is szükség lenne megelőző vakcinázásra.

Mit okoz a bőrcsomósodáskór?
A bőrcsomósodáskór a szarvasmarhák himlőbetegsége, amelyet vérszívó rovarok - például szúnyogok - terjesztenek. A betegség az állatok elpusztulásához vezethet, de az emberre nem veszélyes. Korábban csak Afrikában volt jelen egészen 2013-ig, amikor Törökországban mutatták ki, ahonnan gyorsan továbbterjedt kilenc kelet-európai és balkáni országba.
A földrajzi terjedés gyorsasága mellett a regisztrált esetek száma is magas. A vírus jelentős gazdasági veszteségeket okoz: ilyen a csökkenő tejtermelés, a bőr károsodása és a 15 százalékos veszteségráta a fertőzött állatok között.


Európában ugyan korábban sikerült megállítani a szarvasmarha bőrcsomósodáskór további terjedést az áprilisi széleskörű vakcinázással, de a betegség a közelmúltban újra megjelent Albániában, Görögországban és Macedóniában. Ez újabb figyelmeztető jel, hogy a kór növelheti a hatótávolságát, ha nem tartják kontroll alatt.

A vírusról ugyanis nem derült még ki egyértelműen, terjedhet-e tovább állatról állatra, például fertőzött állat tejével, illetve tüneteket nem mutató, de egyébként fertőzött állatról

- mondta Ren Wang, a FAO főigazgató helyettese.

A FAO már korábban jelezte, hogy tömeges oltásra van szükség az érintett területeken, főleg a rovarok tavaszi rajzása előtt, amikor a fertőzés valószínűsége – és így a megelőzési potenciál is – a legmagasabb.

Megelőző vakcinázással Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és Észak-Szerbiában például egyfajta védelmi sáv alakulna ki a szomszédos országok, mint Magyarország és Románia számára, akiket eddig megkímélt a betegség.

Az egészséges állatokat a fertőzött farmokon megelőzés céljából a FAO szerint csak akkor kellene leölni, ha más lehetőség nem maradna. Az állatok leölésé ugyani drasztikus hatása lenne a gazdálkodók megélhetésére. Ilyan drasztikus intézkdeést csak a klinikai vizsgálatokkal igazolt fertőzéseknél kellene bevetni, ügyelve a humánus és szakszerű módszerek használatára - áll a FAO ajánlásában.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Agrometeorológia

IDŐJÁRÁSA

A szakértő szemével

Hollósi Dávid
igazgató
Takarék Agrár Igazgatóság

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu