2017. április 23. vasárnap Béla

Hírek - Állattenyésztés

Nagyot lépett az egyik leggazdagabb magyar baromfis vállalkozó

Áldását adta a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ahhoz, hogy a hazai víziszárnyas-piacon vezető szerepet betöltő debreceni Tranzit Csoport megvehesse a szintén baromfiágazatban érdekelt nyírbátori Bátortrade Kft., illetve több más, vele szorosan együttműködő baromfiágazati vállalkozás baromfitelepeit, vágóhídját és egyéb eszközeit. A lépéssel tovább erősíti baromfipiaci pozícióit Szabó Miklós, a Tranzit Csoport alapító-résztulajdonosa, aki szerepel a száz leggazdagabbnak tartott magyar listáján is. A tranzakcióval a csoport tevékenységi köre – a pecsenyekacsa- és húsliba-termelés mellé – csirkeneveléssel és -feldolgozással egészül ki, miközben Európa legnagyobb, egy kézben lévő víziszárnyasférőhely-kapacitása jön létre.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Megvásárolhatja a GVH döntése szerint a debreceni Tranzit Csoporthoz tartozó Tranzit-Ker Zrt. és Tranzit-Food Kft. a nyírbátori Bátortrade Kft. és a szintén nyírbátori Gastor Kft., illetve a hozzájuk köthető több más baromfiágazati vállalkozás eszközeit és ingatlanait. Alapvetően csirketelepek és egy csirkevágóhíd, illetve egyéb eszközök megvételéről van szó. A tranzakcióval a Tranzit Csoport állatiférőhely-kapacitása 100 ezer négyzetméterrel bővül, így összesen 330 ezer négyzetméterre növekszik. Tevékenységi köre pedig – amely eddig alapvetően a víziszárnyasokra terjedt ki – csirkehizlalással egészül ki. A debreceni cégcsoport 30 milliárd forintos nagyságrendű éves árbevétellel piacvezetőnek számít a hazai víziszárnyas-piacon, mivel a húslibánál 215-ös adatok szerint 40-45 százalékos, a pecsenyekacsánál 20-25 százalékos részesedést mondhat magáénak.


Cégvásárlás ugyan nem történt, az üzlethez mégis a GVH áldására volt szükség. Az erről szóló kérelem február 23-án érkezett be a hivatalhoz, és március első felében már a kedvező döntés is megszületett. A felvásárlás révén némileg átrendeződik a hazai víziszárnyas- és csirkepiac, hiszen milliárdos forgalmú cégek összefonódásáról van szó. A tranzakció nyomán tovább terjeszkedik a baromfipiacon Szabó Miklós, a Tranzit-csoport alapító-résztulajdonosa, aki 31 milliárd forintra becsült vagyonával tavaly a 22. helyet foglalta el a 100 leggazdagabb magyart bemutató listán.

Az évi 7,5 milliárd forintos forgalmú Bátortrade Kft. brojlercsirke-beszállítóként, illetve biogáz-előállítóként szorosan kapcsolódik a mintegy 15 milliárd forintos éves bevétellel rendelkező, szintén nyírbátori Gastor Baromfi Kft-hez. A Gastor által feldolgozott baromfihulladékokat a biogáz üzemben használják fel környezetbarát módon, ahol elektromos energiát állítanak elő. A Bátortrade tulajdonosai - a biogáz üzemmel kapcsolatos beruházásai miatt „zöld bárónak” is nevezett - Petis Mihály, valamint a bátorligeti Bátorbik Kft. és a nyírbátori Raktárbázis-Tranzit Kft.

Szabó Miklós

A Gastor Baromfi Kft. neve szintén megjelent a közvetlen résztvevők között a GVH-hoz benyújtott kérelemben, és nem véletlenül. Ágazati információk szerint az ugyancsak Petis Mihály érdekeltségei közé tartozó cég talán az egész üzlet igazi kulcsszereplője, hiszen termékei komoly felvevőpiaccal rendelkeznek, és a kisvárdai-nyírkércsi Master Good csoport és a szentesi Hungerit mellett a Gastor a csirkepiac harmadik legnagyobb szereplője. A cég tulajdonát képezte az a csirkevágóhíd, amelyet a Tranzit Csoport most megvett.

Némi üröm az örömben, hogy a GVH az üzlet engedélyezésével egy időben 1,8 millió forintos bírságot szabott ki a kérelmező társaságokra. Az indoklás szerint a Tranzit-Ker Zrt. és a Tranzit-Food Kft. a végrehajtási tilalom megsértéséért részesült pénzbüntetésben. Szabó Miklós ugyanakkor az agrárszektor.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy egyszerű adminisztrációs hiba történt, mivel egy határidő elnézése miatt az engedélyezettnél hamarabb került tulajdonukba az egyik telep.

Nem akartunk további cégeket vásárolni, számunkra az állattartó telepek az igazán nagy értékek – adott magyarázatot Szabó Miklós arra, miért nem üzletrészt, hanem eszközöket és ingatlanokat vettek a nyírbátori vállalkozásoktól. A Tranzit 330 ezer négyzetméterre növekvő saját víziszárnyasnevelő férőhelye Európában a legnagyobbnak számíthat az alapító-résztulajdonos információi szerint.

MTI-fotó: Balázs Attila

Az érintett felek tevékenységi köreinek és piaci pozícióinak értékelése alapján a GVH megállapította, hogy az összefonódás nem jár káros versenyhatással, ezért engedélyezte a tranzakciót. Praktikusan mindez úgy néz ki, hogy a mezőgazdasági termelőcégnek számító, tavaly 11,2 milliárd forintos forgalmat bonyolító Tranzit-Ker Zrt. vásárol meg mindent a „gyárkapuig”, vagyis az állattartó telepeket, a takarmánykeverőt és a takarmánytárolókat. Az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó, 15,7 milliárdos árbevételű Tranzit-Food Kft. tulajdonába pedig a vágóhíd kerül, így a Tranzit-cégek szétválasztása továbbra is megmarad.

A felvásárlással kapcsolatos tárgyalások már 2015-ben megkezdődtek, és másfél évig húzódtak, mivel sok feltételt kellett teljesíteniük a feleknek: pályázatokat továbbvinni, szerződéseket teljesíteni, felkészíteni a cégcsoportot az eladásra, illetve megvárni a GVH döntését. Ráadásul tavalyelőtt még a Tranzit is úgy tervezte, hogy csak a víziszárnyas-termelést viszik tovább, ám a 2016 novemberében kitört madárinfluenza járvány miatt úgy döntöttek, a megvett férőhelyeken folytatják a csirkenevelést és -feldolgozást is.

Eredetileg kacsát vittek volna az újonnan felvásárolt nyírbátori telepekre, hiszen a Tranzit vágóhídja ott található a szomszédos Nyírgelsén. A termelési struktúra így viszont egyelőre marad, csupán a Tranzit tevékenysége bővült a csirketermeléssel. A volument viszont csökkenteni fogják, mivel 15 millió helyett 10 millió darabos csirkevágást terveznek, a fennmaradó nevelőfelületen pedig kacsát tenyésztenek. Megmaradtak a Bátortrade hajdani piacai is, köztük olyan „nagyágyúk”, mint a Tesco és a Lidl, az eladással tehát nem lehetnek gondok. A felvásárolt cégek dolgozóit is átveszi az új tulajdonos.

Fotó: kormany.hu

Az idén a Tranzit 7 millió kacsa levágását tervezi, 2018-tól viszont már 8-10 milliót. A növekedési feltételek adottak, hiszen a felvásárlás révén már van két vágóhídjuk és két takarmánykeverőjük, valamint megfelelő nagyságú nevelőfelületük. A 2016 januárjában elkezdett 12 milliárd forintos fejlesztés révén a hajdú-bihari vállalat a világpiacon versenyképesebb termékeket tud előállítani. A kezére játszik, hogy – nagyrészt a madárinfluenza miatt – Európában mindenhol csökkent a víziszárnyas-termelés, Franciaországban például már 2015 őszén megkezdődött a járvány.

A húslibánál megmaradnak az évi 2 millió darab körüli mennyiségnél, ez ugyanis szűkebb piac, mert a liba időszakos termék, nagyjából Márton-nap és karácsony környékén fogyasztják egész Európában. Nagyüzemileg két ország foglalkozik lúdtenyésztéssel és -feldolgozással a kontinensen, mi és a lengyelek, ezért bármilyen volumennövekedés azonnali árletörést okoz ezen a területen, így óvatosan kell bánni a mennyiségekkel.

Miközben a csirke napi fogyasztási cikknek számít, addig a liba sokkal kiszámíthatóbb piacot jelent. Már most megkezdik a tárgyalásokat a vevőkkel, és nemsokára azt is megtudjuk, el tudjuk-e adni idén a termékeinket, és milyen árat kapunk érte – mondta Szabó Miklós.


 

A címlapról ajánljuk

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ