2017. július 26. szerda Anna, Anikó

Hírek - Állattenyésztés

Szinte teljesen leállt a magyar libamájexport

Szinte teljesen leállt a magyar liba- és kacsamáj exportja a madárinfluenza miatt. A szállítások a távol-keleti piacokra lényegében megszűntek, és az Európai Unión belül is jelentősen akadoznak. A drasztikus visszaesés oka, hogy csaknem a teljes magyar kacsa- és libaállományt ki kellett irtani a hazai járvány miatt.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

A legsúlyosabban a magyar hízottmáj-exportot érintette a tavaly novemberben kirobbant madárinfluenza járvány, hiszen e termék 85–90 százalékát exportáljuk, elsősorban Franciaországba, Belgiumba, Japánba, Dél-Koreába és Hongkongba - tudtuk meg Csorbai Attilától, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnökétől. A magyar kivitel a távol-keleti piacokra lényegében teljesen megszűnt, ami – az ottani szigorú előírások miatt – csak a három hónapos mentességi időszakot követően indulhat meg újra.

Milyen takarmánypiaci helyzetre lehet számítani 2017-ben és hosszabb távon? Ez is kiemelt témája lesz az Agrárium 2017 Konferenciának március 8-án Kecskeméten.

Ha felkészülten akar nekivágni a 2017-es agárévnek, ha első kézből, a hazai agrárszektor meghatározó szakembereitől, véleményformálóitól, vállalatvezetőitől és döntéshozóitól szeretne választ kapni a hazai mezőgazdaságot érintő legfontosabb és legaktuálisabb kérdésekre, jöjjön el az Agrárium 2017 Konferenciára, ahol az elsőrangú szakmai program mellett a kiváló kapcsolatépítési lehetőségeké a főszerep.


Az EU-ban kissé jobb a helyzet, hiszen a közösségen belüli májértékesítés úgynevezett regionalizációs eljárást igényel, tehát csak közvetlenül a védő- és megfigyelési körzetekből nem lehet kiszállítani termékeket. Ez komoly engedmény, és amíg csak pár fertőzéses eset volt ismert, jól is jött számunkra. Miután azonban Bács-Kiskun megye gyakorlatilag teljes területén kiirtották a víziszárnyasokat, nem maradt exportképes állományunk – mondta Csorbai Attila.

MTI-fotó: Rosta Tibor

Az élőállat-leölésekből származó veszteséget országosan 3-4 milliárd forintra becsülik, a vágóhídi károkból (ami abból ered, hogy nem érkezett meg a nyersanyag) csak a munkabér költsége 3 milliárd forint tesz ki (2017 első félévéig kalkulálva). Hasonló nagyságrendű a termelés közvetett kárértéke is, mivel a korlátozó intézkedések a megfigyelési zónákban – amelyek területileg tízszer akkorák, mint a védőkörzet – több hetes, néha több hónapos kényszerű leállást okoztak. Nem mellékesen megjegyzendő, hogy ez a kár nemcsak a víziszárnyas-termelőknél okozott problémát, hanem több csirkét, pulykát és étkezési tojást előállító vállalkozásnál is.

Bács-Kiskun megye az ország legnagyobb hízottmáj-termelő területe, nem véletlen tehát, hogy az ottani kitörések súlyos alapanyaghiányhoz vezettek. Egyelőre keveset beszélnek róla, de a kialakult helyzet nemcsak az exportot érintette érzékenyen, hanem komoly napi gondokat okozott a baromfi-feldolgozással foglalkozó vállalkozásoknak is. Szárnyasok híján bevételt csak hektikusan termelnek, a rezsi- és bérköltség viszont folyamatosan terheli őket, így előbb-utóbb a kevésbé tőkeerősek működése is ellehetetlenülhet.

MTI-fotó: Rosta Tibor

Magyarország piacvezető a libamájtermelésben (a kacsamáj esetében Franciaország az éllovas), idén az eredeti tervek szerint közel 1400 tonnát exportáltunk volna belőle csak Nyugat-Európába. A madárinfluenza azonban keresztülhúzta a számításokat, így a tervezett 8-9 milliárd forintos árbevételt is újra kell kalkulálni. A magyar kacsamájexport 2000 tonna, és 3–3,5 milliárd forint árbevételt hoz évente. Készletek elvileg ezekből a termékekből is képezhetők, de hazánkban csupán pár cég foglalkozik hízottmáj-készítmények (májkonzervek) készítésével, ami mintegy 50-100 tonnát tesz ki a magyarországi évi bő 3000 tonnás kacsa- és libamáj-termelésből.

A madárinfluenza miatt elrendelt korlátozó intézkedéseket március elejétől oldhatják fel, mivel január vége óta a házi szárnyasokban nem volt újabb fertőzés – jelentette be Bognár Lajos országos főállatorvos. A termelés és a piac visszarendeződése nem lesz gyors folyamat, mert az újratelepítés egyik korlátozó tényezője lehet, hogy lesz-e egyáltalán elegendő szaporítóanyagunk. Csorbai Attila elmondta: a járvány megszűnését követően (amennyiben rendelkezésre áll a szaporítóanyag, és a termelők megkapják a telepítési engedélyeket) a pecsenyekacsa előállításához 7 hetes, a hízott kacsához és libához 3-3,5 hónapos, míg a húsliba (zabos liba) előállításhoz 100 napos időszak szükséges a vágóüzemi feldolgozáshoz. Az újratelepítésnek ráadásul szigorodó feltételei lesznek, az ágazatoknak ugyanis teljesíteniük kell az előírt járványvédelmi minimumokat.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu