Vége a biztonságnak - Újra támadhat a veszélyes vírus

agrarszektor.hu
Tavaly 300 ezer hazai kérődzőt vakcináztak az úgynevezett kéknyelv betegség miatt 400 millió forintnyi állami támogatással, és az idén is folytatódik az állományok immunizálása. Az agrártárca tervei szerint azonban az idén már csak a fertőzött telepeken lenne kötelező a vakcinázás a korábbi 20 kilométeres sugarú kör helyett. A szúnyoggal terjedő betegségnek gátat szabó, úgynevezett vektormentes időszak várhatóan áprilisban véget ér, ezért újra növekedhet a termelési és az exportkockázat. Az agrártárca a török és a jordán állategészségügyi hatóságokkal is tárgyal az élőállat-kiszállítás lehetőségeiről.

Májusban két új agráreseménnyel várjuk az agrárszakma képviselőit: jön az AgroFood és AgroFuture 2024!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

A húsmarha ágazat szezonalitása most miatt jól pörög az export, és élénk a török kereslet a jó minőségű, 300 kilós borjúkra - mondta Lukács László húsmarhatartó, a Tej Terméktanács korábbi ügyvezetője. Fajtától függően kilónként 1000-1300 forintot is adnak a török felvásárlók. A tavalyi év tapasztalatai alapján azonban áprilisban várhatóan véget érhet a kéknyelv fertőzés vektorsemleges időszaka, és ez a kiszállításokra is hatással lehet.

A múlt év novembere óta a betegség szempontjából Magyarország teljes közigazgatási területe védőkörzetnek számít, így külön megfigyelési körzet, vagy korlátozás alá nem vont terület már nem maradt. Mindez azt jelenti, hogy a kéknyelv betegség miatt elrendelt korlátozó intézkedések hazánk összes szarvasmarha-, juh- és kecskeállományát érintik - közölte az agrárszektor.hu-val a Földművelésügyi Minisztérium.

MTI-fotó: Bugány János

Az országos monitoring programban, illetve az állatszállításokkal kapcsolatosan jelentős számú laboratóriumi vizsgálatot végeztek a hatóságok, és az FM tájékoztatása szerint ezeknek csak viszonylag alacsony százaléka mutatott ki fertőzöttséget. Ugyanakkor 2014-ben és 2015-ben az ország megyéinek közel felében találtak egy vagy több kéknyelvbetegség-kitörést. Mindez azt jelenti, hogy az ország területének legalább a felén számolni kell a vírus jelenlétével, ugyanakkor ezeken a területeken is számos olyan állomány lehet, ahova még nem jutott el a betegség.

Tavaly a 20 kilométeres kötelező oltásos védekezéssel több mint 300 ezer fogékony állatot immunizáltak. Az immunizált állatok fele szarvasmarha, fele kiskérődző volt. Az intézkedés, beleértve az oltóanyag, valamint az oltás költségeit is, nagyságrendileg 400 millió forintba került.

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a már fertőzött állományokon belül is lassan terjed a betegség, éppen ezért az állattartóknak érdemes állományukat önkéntesen - állami támogatás igénybevételével - kéknyelv betegség ellen vakcinázni. Lukács László szerint sok gazda élt is ezzel a lehetőséggel. A kéknyelv vírus valamely helyben előforduló szerotípusa elleni vakcinázással élethosszig immunizálható az állat az adott vírusvariánssal szemben.

Az FM tájékoztatása szerint idén várhatóan változik az állami vakcinázási stratégia. Előreláthatólag csak a kitörés helyén tartott fogékony állatok kéknyelv betegség elleni vakcinázása lesz kötelező. Az új stratégiához szükséges forrásokat biztosítják, de a járványügyi helyzet ismeretében a közeljövőben az összehangolt immunizálási stratégia végrehajtásával nincs esély arra, hogy kéknyelv mentes országként ismerjen el bennünket az Európai Unió.

MTI-fotó: H. Szabó Sándor

A mostani vektormentes időszakban enyhébb szabályok vonatkoznak az élőállat szállításokra: az országon belül például nem is szükséges az engedélykérés. Jelenleg is élénk a húsmarha tenyészüsző és egyre inkább a tenyészbika kereslet az országban, ahogy egyes tejtermelők felszámolják az állományukat és inkább a jövedelmezőbb húsmarhatartásra térnek át - mondta Lukács László.

A vektorsemleges időszak véget értével a gazdáknak egyrészt újra komolyabb figyelmet kell fordítani a vírushordozó szúnyogok irtására az állattartó telepek körül, másrészt az élőállat szállításokat megelőző állategészségügyi óvintézkedésekre. Ha azonban az állatokat azonnali vágásra szánják, gyakorlatilag nincs korlátozás az EU-n belüli szállításokkor, így ez a húsvéti bárányexportot kevésbé zavarta. Ha azonban az állatokat a fogadó tagországban még hizlalják a vágás előtt, akkor be kell tartani az uniós szállításokra vonatkozó szabályokat is.

Az elmúlt három évben a szarvasmarha-tartóknak volt módja hozzászokni a betegség miatt megváltozott körülményekhez. Akkor komoly piaci sokként jelentkezett, és több "harmadik ország" is megtiltotta a szállításokat. A hazai piacot leginkább meghatározó török exportot például teljesen felfüggesztették, mivel vakcinázott állatot sem engedtek be az országba. Mostanra az FM tájékoztatása szerint annyi változott, hogy 2015-ben a betegséggel érintett megyékből nem lehetett kiszállítani Törökországba élőállatot, csak a betegséggel nem érintett megyékből. A vektormentes periódusban viszont bármely megyéből indítható szállítmány az egyedi vizsgálatok elvégzése után. A vektormentes időszak végét követően viszont újabb változások várhatóak.

Az unión belüli állatszállítás szabályai
Az illetékes megyei állategészségügyi hatóság más tagországba irányuló állatszállításokkor az alábbi esetekben adhat engedély olyan állományokból, ahol az elmúlt 30 napban nem fordult elő a kéknyelv betegség:

• a szállítás a szezonális vektormentes időszakban történik, vagy az állatokat a jogszabályban meghatározott és az állategészségügyi hatóság által jóváhagyott vektortól védett létesítményben tartották, továbbá a jogszabályban meghatározott vizsgálatok negatív eredménnyel megtörténtek.
• a kéknyelv betegség adott területen előforduló szerotípusa elleni vakcinázást követően a jogszabályban előírt várakozási idő letelt, illetve a védettség kialakulását követően a szükséges vizsgálatok negatív eredményt hoztak.
• a betegséget igazoltan átvészelt állatok szállíthatók, ha a jogszabályban előírt vizsgálatok kombinációja kedvező eredményt hozott.
• az állatokat azonnali vágásra szánják és a vágás helye szerint illetékes állategészségügyi hatóság előzetes tájékoztatása megtörtént.

Az FM tájékoztatása szerint Izraelbe megfelelő állat-egészségügyi bizonyítvánnyal korlátozás nélkül szállíthatók kéknyelv betegség ellen vakcinázott és nem vakcinázott szarvasmarhák is. A jordán állategészségügyi hatóság viszont határozatlan időre felfüggesztette élő szarvasmarhák importját a magyarországi kéknyelv-betegség miatt, de márciusban újrakezdődtek a tárgyalások a korlátozás feloldásáról.

A tej- és húshasznú tenyészállatok exportjával is foglalkozó szarvasmarha tartókat ugyanakkor továbbra is érzékenyen érinti, hogy 2015. október 9-től ideiglenes - és jelenleg is fennálló - importkorlátozást vezetett be Oroszország a kéknyelv fertőzésekkel érintett megyékből. Ráadásul a korlátozás nemcsak az élőállatokra vonatkozik, hanem a szaporítóanyagokra - spermákra, embriókra - is. Az orosz korlátozás nemcsak a szarvasmarhára, hanem valamennyi kérődzőre, így a juhokra és egyéb fogékony állatokra - például vadakra - is vonatkozik.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?