agrarszektor.hu • 2025. november 12. 12:34
2025 októberében a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője szerint az adat megegyezik az elemzői várakozásokkal, a fogyasztói árindex azonban lényegesen magasabban, 5-6 százalék körül alakulna, ha nem lenne az árrésstop inflációleszorító hatása - olvasható az Infostart oldalán.
A vezető elemző kifejtette, az inflációs adat nagyjából a várakozásoknak megfelelő lett. Eddig három egymást követő hónapban volt 4,3%-os infláció, az elemzői várakozás az volt, hogy ez minimálisan, 4,4%-ra emelkedik majd. Az elmúlt négy hónapban az éves alapú áralakulás végül változatlan lett. Havi alapon a főbb árucsoportok árszintje szinte egyáltalán nem változott, a ruházkodásban figyelhető meg egy szokásos őszi áremelkedés - mondta Madár István, hozzátéve, hogy az élelmiszerek éves alapú drágulása bőven 4% felett járt, most már 3,9%-ra csökkent, a szolgáltatások árindexe a korábbi 5% körüli érték helyett jelenleg 6,7%-os növekedést mutatott.
A ruházkodás területén szoktak lenni a készletkisöpréssel és új készletfeltöltéssel járó szezonális ingadozások tavasszal és ősszel, ennek egy hatását láttuk most. A többi árucsoportban 0,1-0,2%-os változások figyelhetőek meg havi alapon. Éves viszonylatban ugyanakkor igen sok változás történt. 12 hónappal ezelőtt az élelmiszerek tekintetében drágulás történt, a szolgáltatások esetén pedig árcsökkenés.
A KSH adatai szerint ugyanakkor a háztartási energiáért majdnem 11%-kal kell többet fizetni átlagosan, mint egy évvel korábban. Ennek hátterében az áll, hogy a KSH-nak van egy „nagyon erősen technikai elszámolása”. A háztartások időnként jobban, időnként kevésbé lépnek át a magasabb árszabás felé. A KSH azt, hogy ez milyen arányban történik, az időjárás, az átlaghőmérséklet alapján becsüli meg – magyarázta Madár István.
Hogyha helyesek a KSH becslései, akkor [...] a háztartások valószínűleg jobban átlógnak a hétszeres gázártarifába, mint tavaly ilyenkor”, emiatt összességében most többet fizettek a gázért, mint tavaly ilyenkor
- tette hozzá az elemző.
A piaci árfolyamatok alapján az inflációnak „bőven 5% felett, 6% körülinek kellene lennie”, csak ezt az árrésstop egyelőre elfedi. Az elmúlt négy hónapban 4,3%-on stagnált a hivatalos inflációs mutató, a következő hónapokban várhatóan jóval mozgékonyabb lesz ez várhatóan. Be fog lépni az árrésstop kibővítése, továbbá néhány egyéb bázishatás miatt az várható, hogy decemberre beléphet a jegybank 2-4%-os célsávjába az infláció, a decemberi inflációs adat „hármassal tud kezdődni majd” - magyarázta Madár István.
A jövő év elején ez az inflációs mutató „bőven” 3% alatt lehet, mivel tavaly év elején rengeteg ársokk érte a magyar gazdaságot, ezek jelentős része most nem fog bekövetkezni. A választások előtt a magyar kormány várhatóan erős nyomást fog helyezni a szolgáltatószektorra, a bankokra, hogy ne emeljék áraikat. Várhatóan elmaradnak az inflációkövető adóemelések is, a költségvetési kiigazításhoz kötődő adóemelések is -emelte ki az elemző.
Nem gyengült egyelőre a forint úgy, mint tavaly
- emelte ki Madár István.
Az elemző kijelentette továbbá, hogy ha gyengülne, annak erőteljes átárazó hatása volna, így viszont jelenleg egy erős infláció-leszorító hatás érvényesül. Ugyanakkor az év második felében van esély bizonyos adóemelésekre, valamint a költségvetés kiköltekezése miatt történt, a jelentős, gazdaságra szabadított lakossági kereslet meg fog jelenni az inflációs mutatóban.
Az inflációs várakozások továbbra is „makacsul magasak”, és még „itt lebeg a fejünk fölött” az is, hogy az árrésstopot egyszer esetleg kivezetik. Rövidtávon egy „látványos lefele mozgás” lehet az inflációban, azzal a veszéllyel, hogy akár az év második felében újra 5% fölé is emelkedhet ez az inflációs mutató - tette hozzá Madár István.