2019. szeptember 23. hétfő Tekla

Hírek - Élelmiszer

A henteshiány kivérezteti a magyar húsipart

Sok magyar szakember inkább külföldre megy dolgozni, a fiataloknak pedig nem vonzó szakma a húsipar. Nem kedvez a magyar húsiparnak az az új szabályozás sem, amely szerint 40 százalékról 50-re növelték a termékek kötelező hústartalmát, az Európai Unióban azonban maradt a 40 százalék.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A nagy cégek bérmunkásokat alkalmaznak, a fiataloknak pedig nem vonzó ez a szakma, sok magyar szakember inkább külföldre megy dolgozni - mondta Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke a Portfolio Nyugat-magyarországi Agrárfórumán, amelyet a Pápai Agrárexpó alkalmával rendeztek meg. Vonzóbbá kellene tenni a húsipart, legyen karrierlehetőség a dolgozók számára, hiszen hiába van pénz, ha nincs ember, aki termelje a profiot.

A fogyasztási szokásoknak is változniuk kell, mivel nagy a versenyhelyzet. Nagy műszaki fejlesztési lemaradásban van a magyar húsipar, az elsőszámú kérdés a termelékenység növelése lenne, de a fejlesztéshez sok pénz kell. Kedvező lenne, ha a sertésstratégia működne, és emelkedne itthon a disznószám.

Nagy a szakember hiány, és ezzel mindenki küzd a szakmában – erősítette meg Kovács László, a Pápai Hús Kft. ügyvezető igazgatója. Szerinte nem várható a hazai húsipari termékek részesedésének növekedése a következő években, mivel 40 százalékról 50-re növelték a termékek kötelező hústartalmát, és ez a szabályozás nem kedvez a magyar húsipar számára. Hátrányt jelent az import termékekkel szemben, hiszen az EU-ból érkező húskészítményekre az EU-s törvények vonatkoznak, és ez 40 százalékos hústartalmat engedélyez. Komoly fejlesztési forrásokra van szüksége a magyar húsiparnak, és ezt mindig a piac határozza meg.

A legnagyobb baj az, hogy sokan kimennek külföldre dolgozni -állapította meg Kovács Péter a Funkció Kft. (Darnó Hús) tulajdonos-ügyvezetője. Úgy vélte, elsősorban a fogyasztók fejében kellene rendet tenni. Jó lenne, ha a magyar húsipari szereplők nem lennének konkurenciái egymásnak, hanem együttműködnének, például beszerzési társulások formájában.

Az előre lépési lehetőség ott van, ahol valamilyen hozzáadott értéket nyújt a termék a vásárlóknak. Az egyedi termékekkel lehet réspiacot találni, ott tudjuk növelni az értékesítést. A technikai fejlesztések is meghatározóak lehetnek, fontos lenne a gyártási, és csomagolási technikák folyamatos fejlesztése – mondta Győrffy Balázs a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Alternatív utak a takarmányozásban

Egy 3 milliárd forintos beruházás eredményeként új pelletáló üzemet hozott létre Hungrana Kft. az elmúlt évben. Így az összes takarmányt képesek leszállítani és pellet formában értékesíteni. Az elmúlt években magasabb takarmányigény, illetve fehérjeigény alakult ki, amelynek pótlására szóját használnak fel. Ez import szója, amit az amerikai földrészről hoznak be (USA, Argentína, Brazília). A hazai fehérjeszükséglet 50 százalékát import szójából fedezik. A Hungrana éves takarmányfehérje értékesítése 102 ezer t/év. GMO mentes, az állatokra és emberekre nézve egyaránt biztonságos terméket állítanak elő. Az import szója jelenleg piacvezető, könnyen hozzá lehet férni, és az alternatív takarmányok ennek az árnyékában vannak csak. A CGF termékek jelenlegi árát a felvásárolt kukorica, és a piacon fellelhető szója határozza meg. A CGF termékekre, amiket gyártanak és értékesítenek, jelenleg 120-130 százalékos igény van vevői oldalról – mondta Czirbus Olivér, a Hungrana Kft. termékértékesítési menedzsere.

Sövényházi Balázs, Rózsa László, Czirbus Olivér, Suba Péter


A takarmányozásban nem tudunk kitérni a GMO-s takarmány elől - mondta Rózsa László a NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet intézetigazgatója. Jelenleg Magyarország 3,7 millió tonna takarmány gyárt, ebből 580 ezer tonna fehérjéhez kötött. 2016-ban a szója magyarországi vetésterülete 61 ezer hektár volt, 3 tonnás termésátlaggal, és 180 ezer tonnát sikerült a földekről betakarítani. Ez a mennyiség a harmadát biztosítja a takarmánygyártáshoz szükséges szója mennyiségének. 12-13 milliárd többletköltség kellene, ahhoz, hogy ne kelljen import, és mindent mi termesszünk. Magyarországon ugyanakkor sok gátja van a szójatermesztésnek, ilyenek például az éghajlat, és a csapadékos időjárás. A kutatóintézet a fehérjeprogramot nagyon komolyan veszi, és alternatív fehérjeforrások felkutatásán dolgozik, mint a borsó, csicseriborsó és a csillagvirág. Megoldás lenne az állati eredetű fehérjék újbóli felhasználása, ami most tilos az Európai Unióban. A megfelelő genetikai alapú szója nemesítése lenne a cél, ez viszont a növénynemesítők feladata lenne – emelte ki.

Sövényházi Balázs, Nemesvámos polgármestere elmondta, egy állattenyésztő jelenleg nem tudja azt bevállalni, hogy a szójautánpótlás teljesen GMO mentes legyen, hisz árverseny van. A fogyasztói társadalom elvárja a GMO mentességet már az állati takarmányozásban is, de nehéz alternatívát találni a szója helyettesítésére. Az állattartásban fontos az innováció és a versenyképesség. A gazdáknak nyitottnak kell lenniük az újdonságokra, fontos lenne az összefogás és az együttműködés, hisz közös cél a GMO mentességre való törekvés.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu