A magyar méhészeket az ág is húzza: méz nincs, de újabb kiadások terhelik őket

agrarszektor.hu2021. május 8. 09:30

Az idei, szokatlanul hideg tavasz miatt az ország területének 90 százalékán takarmányozni kellett a méheket, másképpen nem maradtak volna életben - mondta el az InfoRádiónak az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.

Tavaszi, repcevirágzás előtti méz, vagyis a fűzfák, gyümölcsfák virágainak nektárából készített méz alig-alig lesz 2021-ben, mert olyan kedvezőtlen hatású volt a hideg tavasz, hogy a méhek nem tudtak repülni, az akácosok 50-60%-a pedig elfagyott - olvasható Bross Péter nyilatkozata az Infostart oldalán. Az idei méztermést övező aggodalmakról az Agrárszektor is beszámolt.

Az OMME elnöke arról is beszélt, hogy fontos lenne a nyugodtabb, melegebb idő a jobb mézterméshez. Ez viszont nem következett be: bár 7-10 nap csúszással, de elkezdett - mintegy 300 ezer hektáron - virágozni az országban első mézelő növényként a repce, ám eddig mindössze néhány napjuk volt a méheknek, amikor virágporért tudtak repülni, április végén és május elején. Az első három ilyen nap alatt az erős méhcsaládok is legfeljebb 5-6 kilogramm nektárt gyűjtöttek be, amiből 2-3 kilogramm mézet készítettek, ami rendkívül kevés. Mivel pedig május elején is maradt a hűvös idő és az erős szél, nem tudnak kirepülni, úgyhogy el is fogják fogyasztani ezt a mézmennyiséget.

Emiatt nagyon kevés repcemézünk lesz

- értékelte a kedvezőtlen helyzetet Bross Péter.

Hiába virágzik, ha nem tudnak kirepülni a méhek

Ráadásul, mivel korábbi hetekben sem tudtak nektárt gyűjteni a méhek, viszont ilyenkor tavasszal fogyasztják belőle a legtöbbet - március-áprilisban a 3 téli hónap sokszorosát -, a tavaly nyár végén a kaptárakban hagyott méz is kevés volt a táplálkozásukhoz, és takarmányozni kellett őket, hogy ne haljanak éhen - tette hozzá a szakember. Ez az etetés részben vízben feloldott cukorral történik, részben pedig az itthon még nem annyira, de világszerte nagyon elterjedt fehérjepótlókkal, virágporpótlókkal.

Egyre több országban probléma ugyanis, hogy az első fővirágzó növényig a méhek alig tudnak kirepülni a kaptárból, viszont nekik biztosítani kell a fehérje-, szénhidrát- és zsírszükségletüket. Mindez különösen sújtja a méhészeket, hiszen nemhogy az akác előtt jó mézterméssel számolhattak volna, hanem az így elmaradt bevétel mellé most további kieső pénz és a takarmányozással még kiadás is csatlakozott.

A hideg tavaszi időjárás nem jelenti azt, hogy egész évben rossz lesz a méztermés, hiszen a méhek nagyon gyorsan képesek regenerálódni, ezért a hárs-, a napraforgó-, a facélia- vagy a selyemkórótermésre az akkor aktuális időjárás lesz hatással

- jelentette ki Bross Péter.

Az eddigiek viszont rendkívül negatív hatással vannak a repceméz várható mennyiségére, a kora tavaszi mézmennyiségre, az akácvirágzásra. A szakember szerint ismét sorsdöntő lesz az időjárás az akác másodvirágzása kapcsán.

Címkék:
méhek, omme, időjárás, hideg, méztermelés, akácméz, tavaszi-fagy, országos-magyar-méhészeti-egyesület, bross-péter, repceméz, méztermés, méhek-egészsége, méhészek, akácméztermés,