2022. június 28. kedd Levente, Irén

Hírek - Élelmiszer

Aggasztó hírek érkeztek a magyar feldolgozóiparból: a túlélésért küzd az ágazat

Óriási a bizonytalanság a hazai konzerv- és hűtőiparban, az ágazat a 2022-es év során szó szerint a túléléséért küzd - jelentette ki a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke, Sebesta Péter, a magyar feldolgozóipar előző évét, jelenlegi és jövőbeli kihívásait értékelő elemzésében. A szakember úgy látja, hogy a tavalyi évben tapasztalható hatások, az exportpiacok elérhetetlensége és a termelési költségek növekedése komoly terheket róttak az ágazat amúgy is megviselt szereplőire. Sebesta Péter szerint azonban még nem kell temetni a magyar feldolgozóipart, de egy jól átgondolt, rövid- és hosszútávú stratégiára lenne szükség az ágazat megerősítése érdekében.
 
 

A Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke, Sebesta Péter elmondta, hogy a konzerv- és hűtőipar, amely a teljes élelmiszer-feldolgozó ipar körülbelül 8%-át képviseli értékben (200 milliárd forintot meghaladó árbevétellel), rendkívül nehéz évet zárt 2021-ben, ugyanis sok előre nem tervezhető, váratlan hatás érte az ágazatot – olvasható a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) oldalán. Amint fogalmazott, egyrészt javában működött a „COVID-hatás”, ami az exportpiacokon több hónapig, néhány kulcspiacon, mint az Egyesült Királyság, akár fél évig is tartó lezárásokat okoztak. Ez pedig sok esetben a meglévő, érvényes szerződéses mennyiségek ki nem szállítását jelentette, érthető módon elsősorban a HoReCa-partnerek esetében, és főleg a hűtőágazatot érintette, másrészt pedig már évek óta apad a vetésterülete az egyik kulcsterméknek, a zöldborsónak, és ez egyre nagyobb gondot jelentett a kapacitás megfelelő mértékű kihasználása tekintetében.

Ezt még tetézte a rendkívül hideg tavasz után azonnal berobbanó forró, hőhullámos nyári időszak, ami ennek a fontos terméknek a betakarítását oly mértékben befolyásolta, hogy a tervezetthez képest legalább 25-30% kiesést szenvedtünk el

– ismertette Sebesta Péter.

A szakember azzal folytatta a felsorolás, hogy tavaly az esztendőre jellemző volt, de különösen az év közepétől vált problémává, hogy a gyártás minden költségeleme váratlanul és jelentősen megnövekedett. Váratlanul, mert semmilyen gazdasági jelenség, világpiaci folyamat nem sugallta előre ezeknek a költségeknek ezt a látványos emelkedését. Az ágazat termékeinek szinte minden költségeleme jelentősen emelkedett az elmúlt 12-18 hónapban, így például a gáz ára körülbelül 3-5-szörösére, az elektromos áram több mint 2-szeresére, kartonanyagok, dobozok, több mint kétszeresére, a konzervdoboz alapanyaga többszörösére, a fóliaköltségek nagyjából 50%-kal, a raklapok pedig kétszeresére drágultak. Sebesta Péter úgy összegezte, hogy nagyon nehéz éve volt az ágazatnak, és az eredményes működést – már akinek sikerült – az tette lehetővé, hogy ezek a költségváltozások elsősorban a második félévben eszkalálódtak olyan mértékűvé, hogy az már a meglévő szerződések eredményes teljesítését kérdőjelezte meg.

A szakember szerint a 2022-as évben az ágazatnak a túlélésért kell küzdenie, ugyanis az imént felsorolt, rendkívül jelentős költségváltozások mellé január 1-jével érkezett egy újabb drágulás: a 20%-os minimálbér-emelés, ami a konzerv- és hűtőiparban hasonló mértékű, de legalább 10-15%-ot meghaladó bérfejlesztést generál. Sebesta Péter kiemelte, hogy van egy már évek óta zajló, és az ágazatot rendkívül hátrányosan érintő agrárágazati trend, a takarmánykukorica erős kereslete és magas ára, ami miatt a termelők jelentős áremelést akarnak elérni az ágazat két kulcstermékénél: a zöldborsónál és a csemegekukoricánál. A Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke szerint a feldolgozóipari tagoknak a legnehezebb feladat most az eredményes működés esélyének fenntartása, hiszen gyakorlatilag nincs olyan eleme a különböző költségeknek, amelyek ne két számjegyű, néhány esetben pedig három számjegyű emelkedést mutattak volna az elmúlt 12-18 hónapban.

A következő évek kihívásait illetően Sebesta Péter elmondta, hogy a legfontosabb egy hosszabb távú stratégia feladat megvalósítása lenne: megértetni és elfogadtatni a termékpálya szereplőivel, hogy mindenki hosszú távú érdeke elsősorban olyan kultúrákat termelni a magyar földeken, amelyek jelentős hozzáadott érték teremtése mellett kerülnek feldolgozásra, nem pedig egyszerű alapanyagként a piacra.

Itt azt is gondoljuk – különös tekintettel arra a kormányzati gondolatra, mely szerint az élelmiszer-gazdaság kiemelt stratégiai ágazat – hogy ebben szerepe kell, hogy legyen a mindenkori agrárkormányzatnak is, akitől azt remélnénk, hogy olyan ösztönzőket, támogatásokat épít a rendszerbe , ami egyértelművé teszi a termelőnek, hogy nem a legegyszerűbb alapanyag-termelés a cél, hanem olyan növények termesztése, amelyek önmagukban egy fejlettebb, összetettebb technológia szintet igényelnek, és amelyekre hosszú távon is ráépülhet egy korszerű hazai feldolgozóipar

– mondta Sebesta Péter.

A szakember szerint a gazdaság jövője és a GDP hosszú távon is biztosítható növekedése szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a termőföldekről az egy hektárról lehozott termék árbevétele egy egység, és így kerül betakarítás után a piacra, vagy ha az feldolgozásra kerül, és a tényleges árbevétel, amit generál – amellett, hogy eltart egy feldolgozóágazatot – három-négyszerese az alapterméknek. Sebesta Péter szerint a rövid távú kihívás pedig abban áll, hogy ezt a költségnövekedést miként tudják elfogadtatni a piaci szereplőkkel, hiszen ez nagyon jelentős mértékű áremelést kívánna meg az eredményes működés fenntartása érdekében.

A Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke jelezte, nagyon fontos lenne azt tudni, hogy a versenytársak, a más piacokra termelő konkurens cégek milyen mértékű költségnövekedést szenvedtek el az elmúlt időszakban. Ha a magyarokénál kisebb mértékben voltak költségnövekedések náluk, akkor (legalább) átmeneti segítség, állami beavatkozás nélkül a hazai konzerv- és hűtőiparnak nincs esélye a piacai megtartására, ha közben eredményes működést is szeretne elérni. Sebesta Péter szerint a magyar termékek, amelyek ellenőrzött módon feldolgozott, és jellemzően hozzáadott anyagok nélkül készült korszerű és természetes zöldség-gyümölcs termékek, tökéletesen beleillenek a mai fogyasztói trendekbe, ami az egészséges életmódról, a korszerű táplálkozásról, a fenntartható termelésről, a relatív alacsony karbon-lábnyomról szól, ezért hosszú távon azt reméli, hogy az ágazat szép jövő előtt áll. Csak a 2022-es évet kell túlélni előbb.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben