2020. június 4. csütörtök Bulcsú
Pótolhatatlan a szója
Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője nyitó előadásában a hazai szójatermesztés kilátásait elemezte. Elmondta, hogy tavaly világszerte 333 millió tonna szója termett, ebből csak 5 millió tonna az, ami igazoltan GMO-mentes – ez pedig komoly fegyvertény lehet Magyarországnak, ahol kizárólag génmódosítás-mentes szóját termesztenek. Ahogy Bene fogalmazott:
Hazánkban a szója termőterület az 5. legnagyobb az EU-ban, 61 ezer hektár – az, hogy ilyen nagy mennyiségben termeljük a növényt, részben a terméshez kötött támogatásoknak köszönhető.
Ugyanakkor jelentős ugrás előtt áll a vetésterület 2017-ben: a forgalmi számokból látszik, hogy az érdeklődés ismét rendkívül magas a vetőmag iránt, így akár 80 ezer hektár fölé is emelkedhet a hazai szójatermő-terület. Ha szerencsénk lesz az időjárással, és nem fogja az időjárás a gazdák kedvét szegni, 2019-re megközelíthetjük a 100 ezer hektáros vetésterületet.
Ütközőpont: átok vagy áldás a GMO?
Az előadást követő panelbeszélgetésben éles vita bontakozott ki a GMO-mentességről. Dudits Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja szerint biztosan lehet számítani arra, hogy a genomszerkesztési technológia át fogja venni a fajtaelőállítás szerepét. A nemesítő már régóta túllépi azokat a kereteket, ami a természetben lejátszódó genetikai folyamatokat használja. A gének átmenete pedig tulajdonképpen a természetben is lejátszódik.
– állította a szakértő.
Hozzátette: szerinte a GMO-vita a múlté, ezt nem lehet politikai eszközökkel szabályozni – ezt már túlhaladta a tudomány.
Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke ugyanakkor úgy vélte, hogy komoly morális, etikai kérdéseket is felvet a géntechnológia. Mint elmondta, 20-30 éves tudományágról van szó, szerinte ebből az következik, hogy nem ismerjük még a génmódosítási technológia következményeit.
A szakpolitikus szerint a magyar politikának mindig az volt a véleménye, hogy kitörési pont, gazdasági előny, hogy GMO-mentes országnak nevezhetjük magunkat - az Alaptörvény módosítása (azaz, hogy alkotmányos tilalom van a GMO-k hazaai mezőgazdasági alkalmazására – a szerk.) a folyamat végét jelenti.
A téma jövőjét illetően ugyanakkor fontos kérdés, mi lesz a végeredménye az USA és Európa vitájának. Magyarország és Ausztria évek óta vállvetve GMO-ellenes, mi azonban csak termelni tudunk GMO-mentesen, vannak olyan import alapanyagok – például a szója -, amely jelentős részben genetikailag módosítottan érkezik hozzánk. Ugyanakkor a jeoenlegi helyzet abban előnyt jelent a magyar szójatermelőknek, hiszen jó minőségű, keresett GMO-mentes szóját tudnak a nemzetközi piacra vinni.
