2020. szeptember 20. vasárnap Friderika

Hírek - Élelmiszer

Becsődölt a parlagfű elleni védekezés

Lényegében csődöt mondott a parlagfű elleni védekezés rendszere 2013 és 2015 között az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint . A hatósági intézkedések jórészt hatástalannak bizonyultak, az elköltött pénzek nem befolyásolták a parlagfűpollen-koncentrációt, amelynek csökkenését leginkább az időjárás kedvezőre fordulása segítette. A közmunkások rendkívül alacsony hatékonysággal irtottak.
 
 

Nem működött eredményesen a parlagfű elleni védekezés rendszere 2013 és 2015 között. Nagyon indokolt volt, hogy ránézzünk erre a területre – mondta Németh Erzsébet felügyeleti vezető az Állami Számvevőszék ellenőrzése kapcsán. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a parlagfű elleni védekezés rendszerét irányító, és az abban részt vevő hatóságok, szervezetek a tárgyalt időszakban mennyire tartották be a szabályokat, illetve a rendszer keretei között a kitűzött célokat sikerült-e elérni.

Az ÁSZ nem talált semmilyen összefüggést a parlagfű elleni védekezésre fordított erőfeszítések és a parlagfűpollen-koncentráció változása között, az utóbbira például az időjárásnak nagyobb hatása volt. Ezt az is bizonyítja, hogy míg a felderítés és az erre épülő védekezés volumene minden évben csökkent, a parlagfű koncentrációja ezzel párhuzamosan nem nőtt, hanem hullámzott.

A megyei kormányhivatalok ilyen irányú hatósági tevékenysége – helyszíni ellenőrzések, növényvédelmi bírságot vagy közérdekű védekezést elrendelő határozatok – évről évre csökkent. Az ÁSZ a szabályozási környezetet is vizsgálta. Eszerint a kereteket ugyan (stratégiai dokumentumok, akcióterv, jogszabályok, belső szabályzatok) megteremtették, ám a parlagfű elleni védekezéshez nem rendeltek mérhető, ellenőrizhető elvárásokat, így a védekezés teljesítménye nem volt értékelhető.

Németh Erzsébet kitért a közfoglalkoztatottak által végzett mentesítésre is, és az ÁSZ szerint ennek a munkának a hatékonysága „igen alacsony volt”. Példaként említette a 2014-es évet, amikor az adatok szerint több mint 70 ezer közfoglalkoztatottat vontak be a védekezésbe, és ők összesen 13,5 ezer hektárnyi területet mentesítettek.

A pénzügyi ráfordításokkal kapcsolatban Németh Erzsébet kiemelte, hogy a kormányhivatalok az erre a feladatra szánt előirányzatot sokszor nem a parlagfű elleni védekezés időszakában kapták meg, hanem például októberben. Emellett 2015-ben 164 civil szervezet együtt 532 millió forintot kapott gyomszabályozási eszközök beszerzésére, pályázataikban összesen 650 hektár mentesítése szerepelt.

Negyvenhárom szervezetet vizsgáltak, köztük a szakmai koordinációt, irányító feladatokat ellátó Földművelésügyi Minisztériumot (FM), a tájékoztató funkcióval bíró Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), valamint a felderítésben részt vevő Földmérési és Távérzékelési Intézetet. Emellett az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) magában foglaló Emberi Erőforrások Minisztériumát, a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, valamint egyebek közt a területi eloszlás és érintettség alapján kiválasztott 20 önkormányzatot.

Hibák bőven előfordultak: az FM-hez például a hivatalok elküldték a helyi beszámolókat, de mivel azok pontos tartalmát nem határozták meg előre, az ország különböző pontjaiból érkező adatok nem voltak összevethetőek. Ennek következménye, hogy bár a minisztérium szabályosan látta el a védekezés szakmai koordinációját, irányítását, ellenőrzési és beszámolási feladatait, arról nem volt információja, hogy országosan mekkora költséggel járt a védekezés, vagy mekkora a parlagfűvel fertőzött terület nagysága.

Megtörtént a védekezéssel kapcsolatos informatikai rendszerek kialakítása, működtetése és fejlesztése, az országos Parlagfű Pollen Riasztási Rendszerrel hatékonyabbá és megbízhatóbbá vált a pollenkoncentráció területi eloszlásának meghatározása – állapították meg. Ugyanakkor egyrészt ebben nem integrálták az ÁNTSZ pollenriasztási rendszerét, másrészt az önkormányzatoknak csak az ötöde csatlakozott a rendszerhez, és a résztvevők jellemzően csak a bejelentések fogadására használták. Emellett a Nébih megsértette a közbeszerzésekről szóló törvényt a bejelentő rendszerek fejlesztésére, működtetésére kötött szerződéssel – fűzte hozzá a felügyeleti vezető.

A feltárt hiányosságok alapján indokolt a védekezés teljes rendszerének felülvizsgálata, a számvevőszék FM-nek küldött javaslatai között ez is szerepel – mondta Németh Erzsébet. Javasolták még, hogy eredményesség, hatékonyság és gazdaságosság szempontjából értékelje a tárca a védekezés teljesítményét, és intézkedjen a felderítés és az arra épülő védekezés volumenének növekedése érdekében. A sok kisebb szabálytalanság, hiányosság megszüntetéséért javaslatok küldtek még a kormányhivataloknak, jegyzőknek, valamint a törvénysértő eljárással kapcsolatban a Nébihnek.

Magyarországon a parlagfű pollenjére mintegy kétmillió ember allergiás, ebből következik, hogy az ellene folyó védekezés közügy. Ugyanakkor az ÁSZ vizsgálata szerint a parlagfű koncentrációja egyik tárgyalt évben sem csökkent a köbméterenkénti 30 pollenszem alá, pedig a hatóságok ezt a célt tűzték ki maguk elé, továbbá az allergének okozta egészségügyi kockázat sem csökkent.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Sustainable World 2020

    A Portfolio első zöld konferenciája - a jövő vállalatainak

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu