A kibocsátást jövedelemmutatóként kezelni olyan megközelítés, amelyet nem igazolt vissza a közgazdász szakma - fogalmaz közleményében a GKI annak kapcsán, hogyan kell értékelni az elmúlt évek mezőgazdasági eredményeiről szóló statisztikai adatokat. Az intézet vitatja, hogy az agrártárca folyóáras adatokat használ teljesítménymérésre, miközben az intézet szerint erre a volumenindexek lennének alkalmasak.

Mint ismert, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a közelmúltban azt jelentette be, hogy az agrárkibocsátás rendkívül látványosan, 55 százalékkal nőtt 2010-2016 között. A GKI viszont úgy véli, hogy ennél kisebb, legfeljebb 33 százalékos bővülés mutatható ki, és az eredmények nem elsősorban a mezőgazdasági erősödésére, hanem nagyrészt az időjárási körülményekre vezethetők vissza.

Amint az agrárszektor.hu beszámolt róla, a számadatok közötti különbség alapvetően abból adódik, hogy a változások kimutatására az FM és a GKI eltérő statisztikai adatokat használ. A GKI volumenindexeket, az FM folyóáras adatokat vesz figyelembe. A tárca szerint ugyanis a folyóáras adatok pontosabban mutatják a mezőgazdasági kibocsátás jövedelemtartalmát, mivel a termelés mennyiségi változásai mellett az árak alakulását is figyelembe veszik.

Valamikor az ötvenes években használták a kibocsátási adatokat teljesítménymérésre, de nem lett jó vége - reagált ugyanakkor a tárca álláspontjára a GKI. Az intézet szerint a kibocsátás tartalmazza a termelés érdekében felmerült költségeket is. Emellett a folyóáras adatokat azért sem jó használni, mert a kibocsátás mellett a ráfordítások értéke is emelkedik, ha nőnek az árak. A mezőgazdaság esetében pedig az árak alakulását erősen meghatározza a világpiac, tehát igazságtalan is lenne csökkenő árak miatt gyengébb teljesítménnyel vádolni a gazdálkodókat, ahogy a növekvők sem írhatók sem a gazdák, sem a tárca javára - fogalmaz a GKI.