A kialakult helyzet súlyosságát az is jól jelzi, hogy – a kormány 2022. május 15-ig minden, Magyarország területéről külföldre kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót a kivitelt tervező személynek vagy vállalkozásnak előzetesen be kell jelentenie a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál. A most kirobbant háború azonban nemcsak az ukrán, de az orosz gabonatermelést és exportot is teljesen felforgatta. Amennyiben Oroszország elfoglalja Ukrajnát, ennek az exportmennyiségnek a sorsa teljesen bizonytalanná válik, ami komoly áruhiányt és számottevő áremelkedést is generálhat a térségben. A háború Olaszországot is elérte, bezárás fenyegeti az olaszországi pékségeket a korábban Ukrajnából és Oroszországból érkezett búzaszállítmányok megakadása miatt. Jelen állás szerint a kenyér és a tészta 30 százalékos drágulása várható. A világméretű "vészhelyzet közvetlen közelről" érinti Olaszországot, mivel a kenyér- és kekszgyártáshoz használt liszt 64 százalékát, valamint az állatok táplálásához szükséges kukorica 53 százalékát importálja.
Itthon sajnos már jó ideje csúcson vannak az árak, néhány százalékkal meg is haladták a világpiaci árszintet. Azonban, ha a világpiacon a háborúból kifolyólag egy komolyabb gabona- és olajos mag áremelkedés lesz, az Magyarországon heteken belül egy az egyben jelentkezni fog. Raskó György agrárközgazdász lapunknak korábban elmondta, hogy a belföldi árak tovább fognak emelkedni, még drágább lesz a napraforgóolaj, a liszt, a kenyér, a péksütemények és több más termék is. Ez a drágulás pedig most határozottan benne van a levegőben.
Január elején elképesztő drágulás kezdődött, melyet a számok is jól alátámasztanak: az év első hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Az éves maginfláció 7,4 százalékos volt januárban. Az élelmiszerek ára 10,1, ezen belül az étolajé 33,4, a liszté 31,0, a margariné 21,2, a kenyéré és a baromfihúsé 18-18, a tejtermékeké 17,2, a tejé 16,9, a sajté 15,8, a száraztésztáé 15,1, a péksüteményeké 14,9, a cukoré 11,0 százalékkal nőtt tavaly januárhoz viszonyítva.
Ha elmegyünk egy nagyobb üzletbe, megdöbbentő árakkal találhatjuk magunkat szembe, egy kilogramm kenyeret például 400-450 forint alatt nem is lehet találni. Persze, nem a gluténmentes vagy magvas, barna kenyerekről van szó, hanem a hagyományos fehér kenyérről. Érthető módon felmerül bennünk a kérdés: mi ennek az oka? Az alapanyag, a munkabér és a szállítási költségek emelkedése. Mind a malmoknál, mind a gazdáknál is jelentős tényező az utóbbi kettő, ráadásul az amúgy sem rózsás helyzet most tovább romlott.
Ukrajnát gyakran szokták Európa éléskamrájaként emlegetni jelentős élelmiszerexportja miatt, így az oroszokkal dúló háború komoly fennakadásokat okozhat az élelmiszerellátásban. Az orosz-ukrán feszültségek miatt tovább emelkedhet az olaj és a földgáz világpiaci ára is, emellett azonban a két ország még egy sor fontos nyersanyag piacán számít jelentős szereplőnek úgy, mint a nikkel, az árpa és a búza, melyek szállításában fennakadások jöhetnek a háború következtében. Ukrajna és Oroszország együtt a világ búzaexportjának 29%-át adják. Ukrajna a búza mellett zabból és kukoricából is komoly exportőr. Egyes szakértők szerint az sem elképzelhetetlen, hogy néhány országban kenyérhiányt is okozhat. Az export akadozása nem csak Európát érintené fájdalmasan, a Közel-Keleten és Afrikában is sok ország az ukrán búzára és kukoricára van utalva. A mezőgazdasági árak további emelkedése komolyabb ársokkot okozhat, főleg akkor, ha az oroszok elfoglalják az ukrán termőterületeket.
Természetesen nem egyik napról a másikra ugrottak meg az árak, a bérek és a hiányok sem. Már tavaly november is arról kellett beszámolnunk, hogy a túlélésért küzd a pékségek jó része Magyarországon, az alapanyagok, valamint a szállítási- és energiaköltségek növekedését ugyanis sok ágazati szereplő már nem tudja lenyelni, függetlenül attól, hogy drágább lesz a kenyér és más pékáru is. A pékszövetség akkori becslése szerint az előttünk álló egy-két évben tömegével zárhatnak be azok a vállalkozások, amelyek nem tudnak költséghatékonyan termelni, így a meglévő kilencszáz sütőipari vállalkozásból a következő időszakban több száz húzhatja le a rolót – és ekkor a háború még nem kopogtatott az ajtón. Az pedig továbbra is a jövő kérdése, hogy hogyan tovább és milyen árak fognak visszaköszönni a pékáruk polcain (is).
Címlapkép: Getty Images
![]() |
Portfolio Digital Transformation 2022Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni! |
![]() |
Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022Ingyenes esemény a Tisia Hotelben |