A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) 54 üzletben végzett, tavaly novemberi felmérése szerint a szlovák boltok pultjain 39,91 százalék volt a Szlovákiában készült élelmiszerek aránya. Ez az arány ugyan csak néhány század százalékponttal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, ugyanakkor megerősítette a mutató csökkenésének közel másfél évtizede tartó trendjét.

Az egyes termékkategóriákat tekintve a szlovákiai üzletekben a hazai termékek aránya a tojás, a tej, a méz, az ásványvizek, a burgonya és a péksütemények kategóriájában volt a legmagasabb, csak ezeknél haladta meg az 50 százalékot. A legalacsonyabb arány az étolajok, a feldolgozott zöldség illetve a csomagolt hús kategóriájában volt, utóbbi esetében mindössze 21 százalék.

A felmérésben résztvevő üzletláncokat vizsgálva a hazai élelmiszerek aránya már hagyományosan a Coop Jednota (59 százalék) és a CBA boltjaiban (54 százalék) volt a legmagasabb, míg a legalacsonyabb a Lidl (17 százalék) és a Metro (29 százalék) egységeiben.

A hazai élelmiszerek megjelenését tekintve a belföldi bolthálózatban Szlovákia sereghajtó az uniós tagállamok között és rosszul áll a környező országokkal összehasonlítva is, ahol ez az arány átlagosan 70-80 százalék körüli - mondta Milan Zemancík, a SPPK elnöke. Szlovákiában az ország 2004-es uniós csatlakozásakor még 73 százalék volt a hazai élelmiszerek aránya az üzletek pultjain, de ez 2006-ra már ötven százalék alá esett vissza és azóta szinte folyamatosan csökken.

Milan Zemancík szerint az élelmiszereket tekintve évről évre romlik az ország kereskedelmi mérlege is, ebben a tavalyi év sem hozott változást, a kereskedelmi mérleg hiánya 2016-ban rekordértéket ért el, nem véglegesített adatok szerint 1,3 milliárd eurót tett ki. Rámutatott: ezzel Szlovákia a legrosszabbul áll a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) közül, hiszen a lengyelek évről évre pozitív mérleggel zárnak és Magyarország szaldója is kiegyenlített. Az SPPK elnöke hozzátette: ez a jelenség az élelmiszeripari ágazat leépülésének következménye, aminek mértékét jól jelzi, hogy az ország 1993-as létrejötte óta a szektorban foglalkoztatottak száma 73 százalékkal csökkent.

Zemancík az ágazat jövőjéről és a lehetséges kiutakról szólva azt mondta: szeretnék elérni, hogy erősödjön az import élelmiszerek minőségellenőrzése, és szervezetük több projektet is elindított fogyasztói tudatosság javítására, aminek reményeik szerint hamarosan meglesz az eredménye.