2021. szeptember 24. péntek Gellért, Mercédesz

Hírek - Élelmiszer

Ennyibe kerülhet idén a húsvét: ez zsebbenyúlós ünnep lesz

Csak úgy lehet spórolni idén a húsvéti nagybevásárlással, ha kevesebbet vesz az ember: az inflációt meghaladó élelmiszer-drágulás jelentősen érezteti a hatását az ünnepi ételeknél. Akik még nem szembesültek az árakkal, azoknak itt egy összefoglaló arról, hogy mire számíthatnak.
 
 

A legtöbb helyen a húsvéti sonkáért többet kell idén fizetni a tavalyinál – pedig már a 2020-as árazást is komoly emelkedés előzte meg. A feldolgozott – a magyar piacon jellemzően sertésből vagy baromfiból készülő – húsáruk rendre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) inflációs statisztikáinak élén jártak az elmúlt időszakban – írta meg a HVG.hu.

A portál két ilyen árukategóriát vizsgált meg: a gépsonkákat és a szárazkolbászokat. Amíg a gépsonkánál az afrikai sertéspestis (ASP) és a koronavírus-járvány miatt fokozódó kiskereskedelmi kereslet miatt már 2020 áprilisára megugrottak az árak, a szárazárunál az inflációt jócskán meghaladó emelkedés az azóta eltelt időszakra gyűrűzött be. A drágulást jelzi a NielsenIQ kiskereskedelmi indexe is. A piackutató szerint tavaly a legnagyobb forgalmú termékkategóriának számító feldolgozott húsokból mennyiségben 1%-kal fogyott több, mint 2019-ben, ez értékben azonban 13%-os növekedést jelentett a kereskedők számára. Összességében tavaly a magyarok 349 milliárd forintot költöttek ezekre a termékekre, amelyek közé a piackutató besorolja a friss termékeket és a szárazárukat is. Ennek a kategóriának a 17%-át adja a sonka. Utóbbinak a mennyiségi részaránya nem változott tavaly, ám árban itt is 13%-os volt a növekedés.

Jóllehet az ASP hatása azóta visszaszorult, ám az árnyomás azóta sem csökkent – erről Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke is beszélt egy múlt heti sajtóbeszélgetésen. A szakember a drágító tényezők között kiemelte a takarmánygabonák jelentős, 50-70%-os áremelkedését az elmúlt fél évben, illetve azt, hogy az alapanyag, vagyis az élősertés árának jelentős hullámzását (2019-ben másfélszeresére drágult, tavaly 30%-kal csökkent) idén megint 25%-os drágulás követte. Ráadásul ennek a folyamatnak még nem látják a végét. A lista pedig folytatható: a forint árfolyamának jelentős esése miatt többe kerülnek a jellemzően importból vásárolt csomagolóanyagok (a sonkák kétharmadát előrecsomagoltan vesszük), a járvány miatti fokozott higiéniai előírások teljesítése pedig szintén hozzájárul az áremelkedéshez.

Ez pedig röviden annyit jelent, hogy idén a sonkáért a legtöbb helyen többet kell fizetni, mint egy évvel ezelőtt. Az árat persze nehéz egységesíteni, hiszen számtalan húsárut választanak a magyar fogyasztók húsvéti sonkának a boltokban a gyorsérlelt, főtt termékektől a hagyományos sózással-füstöléssel készült minőségi darabokig. Az mindenesetre sokatmondó, hogy a Nielsen felmérése szerint a megvásárolt sonkák több mint 60%-a márkázott, vagyis a magyarok megbíznak az ismert gyártókban – még akkor is, ha ezért mélyebben kell a zsebükbe nyúlni.

A drágulást részben magyarázza, hogy a járvány bezárásra kényszerítette a vendéglátóipart, ami forgalomcsökkenést hozott a gyártók számára, ám költségeik nem csökkentek. Ugyanez a probléma jelenik meg a csokoládégyártóknál is, ahol a húsvét ugyanúgy főszezonnak tekinthető, mint a karácsony. A Magyar Édességgyártók Szövetsége úgy számol, hogy az éves csokoládéfogyasztásunk nagyjából az egyhuszadát ekkor tudják le a magyarok nyulak és tojások formájában, ami 900-1000 tonnát jelent normális körülmények között. Tavaly ez 820 tonnára esett vissza, és idén optimista becsléssel is csak kis növekedésre, 850 tonnás, valamivel 3 milliárd forint fölötti forgalomra számítanak.

Nem ennyire borús a kép a tojástermelőknél, ám a takarmányok árának és az egyéb költségeknek a növekedése itt is érezteti a hatását – igaz, a drágulás itt nem olyan kiugró, mint a hústermékek esetében. Azt nehéz meghatározni, hogy mekkora fogyasztással, ennek megfelelően milyen értékű vásárlással kell számolni idén – némi spórolás abból eredhet természetesen, hogy a járvány harmadik hulláma miatt sok helyen elmarad a nagy családi ünneplés. Mindenesetre próbáltunk egy képzeletbeli kosarat összeállítani, amelyben a KSH néhány évvel ezelőtti felmérésének eredménye alapján fejenként 60 deka sonka (az éves fogyasztás valamivel több mint egynyolcada), a Tojásszövetség friss elemzése alapján 10-15 tojás (az éves fogyasztás 4-7 százaléka), illetve a Magyar Édességgyártók Szövetségének ugyancsak friss számításait alapul véve egy főre vetítve durván 9 deka csokoládé jut. Hangsúlyozottan átlagokról és megvásárolt mennyiségekről van szó, a tojás például az ilyenkor népszerű süteményekbe (és persze, ha nincs éppen karantén, a locsolók kezébe) is kerülhet, a megmaradt sonkát pedig húsvét után napokig lehet még fogyasztani

Ha tehát egy négyfős családot vesz alapul az ember, akkor nekik 2,4 kiló sonka, 60 tojás és négy csokinyuszi kerül képzeletbeli kosarukba. A sonkánál egy ismert hazai márka füstölt, kötözött lapockájának kiskereskedelmi árait nézve elmondható, hogy a termék jellemzően 2390-2990 forintos kilónkénti áron kapható a nagy áruházláncoknál – két nagyobb darab, tehát 2,4 kiló így 5736-7176 forintból jön ki tehát. A tojásnál az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) heti felmérését nézve az M méretű tojás tízes csomagolásának átlagára 452 forint, hatvan darab tehát ilyen csomagolásban 2712 forintért kapható meg. A csokoládényulaknál elképesztően változatos a felhozatal, egy 8-10 dekás, márkás darabért mindenesetre 320-700 forint közötti árral kell számolni, vagyis ha csak négyet vásárol a képzeletbeli család, az is 1280-2800 forintból jön ki. Tehát csak ez a három tétel egy négytagú család kasszájából 9728-12688 forintot vesz ki, és akkor az italok, az ajándékok vagy éppen a sonkához kerülő torma még szóba se került.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu