2020. december 2. szerda Melinda, Vivien

Hírek - Élelmiszer

Ételünk és jövőnk: A rövid élelmiszerlánc és az agroökológiai gazdálkodás

Az utóbbi években előtérbe kerülő szedd magad akciók, termék-házhozszállítás, vagy a bevásárló közösségek alakulása mindnyájunk számára világosan mutatja a hagyományos élelmiszerellátási, beszerzési formák változását.
 
 

A nagyvárosokban egyre gyakrabban szervezett termelői piacok, a házhoz hozott kistermelői húsáru nem kizárólag a jelenleg éppen újra erősödni látszó koronavírus helyzet következményei. Nálunk is terjed már a városi betondzsungel árnyékában létrehozott közösségi kert, vagy épp az erkélyen nevelt paradicsom kultusza. A folyamat már korábban elkezdődött ugyan, de kétségtelenül az utóbbi hónapokban erősödött fel. A közösségi hálón közreadott „home made” torták és kalácsok képei, receptjei mellé lassan felzárkóznak a saját termelésű zöldségek fotói is. Az eddig mérsékelt árú magaságyások eladása rekordot döntött, aki tehette, kipróbálta az önellátás hozzá közelálló változatait - tehát a pandémiás helyzet pozitív hozadékaivá nem feltétlenül csak a tréfás mémek tömegei váltak.

A rövid ellátási és élelmiszerláncok azonban nem feltétlenül jelentenek közvetítő nélküli (közvetlen) értékesítési kapcsolatot a termelő és a vásárló között. A jelenlegi szakmai konszenzus szerint legfeljebb egy köztes szereplő működhet közre a termelő és a vásárló között a rövid ellátási láncokban. Hogy néz ki ez a gyakorlatban? – Jellemzően helyi termelőkről van szó, akik vagy egy helyi kisboltban / piacon értékesítenek, vagy az idegenforgalommal együttműködve új típusú vevőket vonzanak, ezzel támogatva a vidéki gazdaság fellendítését.

Az ellátási lánccal kapcsolatos helyi viszonyok kialakulása összefügg az EU ökológiai gazdálkodást szabályozó, mostanra reformra szoruló együttműködési rendszerével. A jelenlegi szabályok között 20 éves is akad, miközben a marginalitásból kitört gazdálkodási forma az egyik legdinamikusabb agrárágazattá vált. Az uniós ökológiai piac értéke megközelítőleg 27 milliárd euró és az ehhez használt földterület 400.000 hektárral bővül évente. Az elmúlt 20 év alatt az európai bioterületek nagysága közel négyszeresére (13,7 millió hektárra), a gazdálkodók száma pedig a háromszorosára (370 ezerre) növekedett. Magyarországon jelenleg négyezer vállalkozás foglalkozik ökológiai gazdálkodással közel 210 ezer hektár földterületen, amely a mezőgazdaságilag hasznosított terület közel 4 százalékát jelenti – ez elmarad az uniós átlagtól, melyet az alábbi régiós bontású térkép is szemléltet:

Forrás: Eurostat 2019

Az ökológiai gazdálkodás előnyei ismertek: hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez, javítja a talaj termőképességét, segít a vízminőség megőrzésében, emellett elősegíti a magas színvonalú állatjólétet - mindehhez pedig támogatásokat is rendel a Közös Agrárpolitika. Emellett még hangsúlyozni szeretnénk a rövid ellátási láncokkal való kapcsolatot, pontosabban, hogy értelemszerűen nem minden ökogazdaság értékesít helyi piacon és a rövid ellátási láncok sem csak a helyi biopiacokat jelentik. A két terület mégis szorosan összefügg, véleményünk szerint az ökológiai gazdálkodás további fejlesztése hozzájárulhat a rövid ellátási láncok erősödéséhez és ezáltal a vidéki gazdaság fejlesztéséhez is.

Írta: dr. Hoóz András – Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020 online

    10 órányi szakmai programmal és több mint 60 előadóval

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu