2020. december 4. péntek Borbála, Barbara

Hírek - Élelmiszer

Ezermilliárdokat lehetne spórolni azon, ha másképp étkeznének az emberek

Nőtt az éhezők száma – állapította meg egy új ENSZ tanulmány. Az elmúlt öt évben emberek milliói váltak krónikusan alultáplálttá, míg világszerte országok küzdenek a hiányos táplálkozás különböző formájával. A szervezet szerint egyre többen éheznek és szenvednek táplálkozási elégtelenségektől, bizonytalanná téve az éhezés felszámolását 2030-ig.
 
 

A hét elején jelent meg Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete a világban című tanulmány új kiadása szerint akár 690 millióan is éhezhettek 2019-ben, ami 10 milliós növekedést jelent az előző és majdnem 60 milliósat az öt évvel ezelőtti állapotokhoz képest. A magas költségek miatt több milliárdan nem engedhetik meg maguknak, hogy egészségesen és táplálón étkezzenek. Számszerűen a legtöbb éhező Ázsiában van, de a növekedés mértéke Afrikában a legnagyobb. A jelentés világszerte 130 millióra becsüli azok számát, akik a koronavírus-járvány miatt kerülhetnek a tartósan éhezők táborába ez év végéig.

Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete a világban az irányadó globális kiadvány, amely az éhezés és a hiányos táplálkozás felszámolásában elért eredményekről számol be. A kiadvány az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), a Világélelmezési Program (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) együttműködésében készült.

Öt évvel azután, hogy a világ elkötelezte magát az éhezés és a hiányos táplálkozás minden formájának felszámolása mellett, még mindig nem haladunk jó úton ennek megvalósításához 2030-ig

– írták a kiadvány előszavában a fenti szervezetek vezetői.

A számokról részletesebben

A 2019-es kiadvány kiemelt jelentőségű friss adattal szolgál Kínáról és más népes országokról, ami a globális éhezésre vonatkozó előzetes becslések csökkenését hozta magával. Ennek ellenére a tendencia változatlan. Az adatokat 2000-ig visszamenőleg újraszámolva is ugyanerre a következtetésre lehet jutni, amely szerint a korábbi évtizedek stabil javulása után 2014-ben a krónikus éhezés újból növekedni kezdett, ami kitart egészen napjainkig.

Ázsiában élnek a legnagyobb számban éhezők (381 millió), azt követi Afrika (250 millió), majd Latin-Amerika és a Karib-térség (48 millió). Az alultápláltság aránya 8,9%, ami minimális változást jelent az abszolút számok növekedése mellett 2014 óta. Vagyis az elmúlt öt évben az éhezők száma együtt nőtt a globális lakosságszám-bővüléssel.

A számok elfedik a kontinenseken belüli különbségeket. Arányaiban az afrikai kontinens a leginkább sújtott térség (és válik egyre inkább azzá) a maga 19,1%-os alultápláltsági mutatójával. Ez több mint kétszerese az ázsiainak (8,3%) és a latin-amerikai és karib-térségi értéknek (7,4%). Ha a jelenlegi trend folytatódik, 2030-ra Afrikában él majd a világban súlyosan éhező emberek több mint fele.

A járvány hatása

Miután az éhezés elleni küzdelem gyengélkedni látszik, a koronavírus-járvány felerősítette a bizonytalanságokat és az egyenlőtlenségeket a globális élelmiszer-ellátási rendszerekben, vagyis minden az étel előállításával, elosztásával és fogyasztásával kapcsolatos tevékenységben és folyamatban. Bár még korai felmérni a lezárások és a járvány terjedését akadályozni hivatott egyéb rendelkezések teljes hatását, a jelentés szerint 83 milliótól akár 132 millióig is terjedhet azok száma, akik a COVID-19 gazdasági hatása miatt válhatnak éhezővé. Ez a visszalépés a 2-es számú fenntartható fejlődési cél (zéró éhezés) megvalósítását is veszélybe sodorja.

Egészségtelen táplálkozás, alultápláltság és hiányos táplálkozás

Az éhezés és a hiányos táplálkozás minden típusának megszűntetése (köztük az alultápláltság, mikrotápanyaghiány, túlsúly és elhízás) túlmutat a túléléshez szükséges táplálék biztosításán: az ételnek – különösen a gyermekekének – egyúttal táplálónak is kell lennie. Ezen ételek magas ára és az egészséges táplálkozás alacsony elérhetősége azonban számtalan családot akadályoz ebben.

A jelentés bizonyítékkal szolgál, hogy az egészséges étrend költsége meghaladja a nemzetközi szegénységi küszöböt ($1,9). Még a legolcsóbb egészséges étrend is ötszöröse egy szénhidrát-túlsúlyos diéta árának. A tápanyagban gazdag ételek, a tejtermékek, gyümölcsök, zöldségek, és az állati vagy növényi fehérjék a legdrágább alapanyagok világszerte.

A legújabb becslések szerint 3 milliárd ember (vagy még több) nem engedheti meg magának, hogy egészségesen táplálkozzon. A szubszaharai Afrikában, Dél-Ázsiában a lakosság 57%-ra igaz ez, de még Észak-Amerika vagy Európa sem kivétel. Részben emiatt a hiányos táplálkozás elleni harc meginogni látszik. A jelentés szerint 2019-ben az öt év alatti gyermekek 25-30%-a (191 millió) maradt el növekedésében, további 38 millió volt túlsúlyos. A felnőttek körében az elhízás járványszerű méreteket ölt.

Felhívás cselekvésre

A jelentés azzal érvel, hogy a fenntarthatósági szempontok figyelembe vétele mellett, az egészséges táplálkozásra való globális átállás visszafoghatja az éhezés növekedését és jelentős költségmegtakarítást is jelenthet. Azzal számolnak, hogy a helytelen táplálkozással összefüggő egészségügyi kiadások, ami akár az 1300 milliárd (1,3 billió) dollárt is elérheti 2030-ban, szinte teljesen eltűnnének, miközben az üvegházhatású-gázkibocsátás táplálkozással összefüggő társadalmi kiadásait (mintegy 1,7 billió dollár) akár negyedére is lehetne csökkenteni.

A kiadvány ezért az élelmezési rendszerek átalakítását sürgeti, hogy a tápláló ételek és az egészséges táplálkozás elérhetőbbé váljanak. Bár a megoldások országról országra eltérhetnek, vagy akár azokon belül is, a végső választ a teljes élelmiszer-ellátási láncba, a környezetbe és a politikai gazdaságtanba való beavatkozás jelentheti, ami a kereskedelmet, közkiadásokat és befektetéseket határozza meg. A jelentés felszólítja a kormányokat, hogy:

  • vegyék figyelembe a táplálkozás szempontjait a mezőgazdaságban;
  • dolgozzanak az árnövelő tényezők kiiktatásán az élelmiszertermelésben, -tárolásban, -szállítmányozásban, -elosztásban és -értékesítésben – köztük a hatékonytalanság és az élelmiszerpazarlás és -veszteség csökkentésével;
  • támogassák a kistermelőket a táplálóbb alapanyagok termelésében és biztosítsák piacra jutásukat;
  • kezeljék a gyermekek táplálkozását kiemelt prioritásként;
  • segítsék elő a változást oktatás és tájékoztatás révén;
  • és építsék be a táplálkozást a nemzeti szociális és befektetési programokba.

Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete a világban mögött álló öt ENSZ szervezet vezetője elkötelezett ezen időszerű változás támogatásában, úgy, hogy mindez „az emberek és a bolygó számára fenntartható módon” történjék.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu