Radikális eszközöktől sem riadna vissza a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) annak érdekében, hogy vissza lehessen szorítani a piaci zavarokkal fenyegető, olcsó olasz borok behozatalát - nyilatkozta az agrarszektor.hu-nak Dr. Kiss Eliza miniszteri biztos, akit Fazekas Sándor nevezett ki a szőlő- és borágazat felügyeletére. A hivatalos statisztikák szerint az olasz borimport tavaly 409 ezer hektolitert tett ki, de egyes becslések szerint akár az egymillió hektolitert is elérhette. A különbség abból adódhat, hogy a behozott tételek jelentős része szürke- és feketecsatornákon jut el a fogyasztókhoz. Az olasz import - vélik a leginkább veszélyeztetett kiskunsági termelők - az idén azzal a veszéllyel fenyeget, hogy drasztikusan letöri az őszi szőlőfelvásárlási árakat.

Kiss Elizával készült korábbi interjúnkat "Biztos kézben a borászok tőkéi" IDE kattintva olvashatja!

Agrárszektor.hu: Borászvélemények szerint katasztrofális hatása lehet az idei szőlőfelvásárlási árakra, hogy elárasztják az országot az Olaszországból származó, árletörő hatású olcsó importborok. A hivatalos statisztikák tavaly 409 ezer hektoliter olasz bor behozatalát rögzítik, de egyesek szerint a tényleges import elérhette akár az egymillió hektolitert is, mivel a behozott tételek jelentős része feketén kerül a piacra. A VM mennyire tartja súlyosnak a problémát?

Kiss Eliza: Az éves magyar lédig borimport mennyisége 2013-ban több mint félmillió hektoliter körül alakult. A behozott borászati termékek 99 százaléka az Európai Unió tagállamaiból, azon belül is elsősorban Olaszországból (97%) kerül hozzánk. Az importbor színesíti, bővíti a választékot, de aránya és fogyasztása általában véve nem számottevő a hazai borokéhoz képest. A hazánkba érkező olasz borok mennyisége az elmúlt két évben csökkenő tendenciát mutat, de az olasz import mintegy 98%-a a Kunsági borvidékre érkezik. A piaci zavart most az okozza, hogy az EU-ban és Magyarországon is jó volt a tavalyi szőlőtermés, megszűnt a keresleti piac. A magasabb magyarországi termelési költségek miatt így a tömegbort előállító pincészetek kínálati ára nehezen tud a megváltozott piaci helyzethez igazodni.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet borra vonatkozó árinformációs jelentése szerint különösen a földrajzi jelzés nélküli, lédig kiszerelésű magyar vörös és rosé borok ára szakadt el jelentősen a hasonló, más tagállamokban termelt borok értékesítési árától. A magyar borok áringadozása igen jelentős a többi tagállam hasonló kategóriájú boraihoz képest. Változást hozhat azonban, hogy az új telepítésű alföldi szőlők nagy része az idén fordul termőre. A nagy mennyiségben ültetett Bianca fajta például komoly versenytársa lehet az olasz boroknak, hiszen azokhoz hasonlóan vékony, könnyed jellegű bort ad.

Agrárszektor.hu: Az olasz tömegborok importon belüli dominanciája mutatja, hogy az értékesítés jó üzlet lehet. Miért éri meg az importőröknek behozni az olasz borokat ahelyett, hogy kereskedőként a hazaiakat részesítenék előnyben?

K.E.: Az importőrök haszna az ÁFA nélküli zónában keresendő, hiszen vélhetően számla nélkül érkezik az olasz bor nagy része. Mivel a bor jövedéki termék, elviekben a hatóságoknak tudniuk kell annak mozgásáról. Olykor azonban "véletlenül" nálunk felejtődnek bizonyos bortételek, amelyeknek papír szerint nem Magyarország a célállomásuk, hanem más közösségi ország, így a hatóságok nem is keresik ezeket a tételeket. Természetesen folyamatos kockázatelemzéssel tudjuk, melyek a "visszaeső" cégek, ezek fokozott ellenőrzése a hatóság kiemelt feladatai között van. Bár az ellenőrzést nehezíti, hogy a lebukott társaságok más néven is megjelenhetnek a piacon. Lehet látni a nyilvántartásokból, hol jelentenek le irreális termésátlagokat. Léteznek nem termő területek, amelyek papíron teremnek vagy olyan dűlők, amelyből egyik évben ötvenszer annyi szőlő jön le, mint más években.

Agrárszektor.hu: A hivatalos statisztikákból nem derül ki, mekkora a szürke- vagy feketeforgalmazás aránya?

K.E.: Elvileg tudjuk, hogy egy-egy borvidéken mennyi bor termett, illetve adott területről mennyi szőlőt szüreteltek le. A szőlőnek 70-80%-a must, azaz 100 kiló szőlőből 70-80 liter bort lehet készíteni, nem kalkulálva a szigorú terméskorlátozással vagy az egyes fajták hozamával. A problémát az jelenti, hogy sehol nem mérik le a szőlőt, a termelő csupán "bemondásos" alapon mondja tollba a hegybírónak a mennyiséget, akár a nem termő területekről is. A becslés révén lehetnek és vannak is nagy eltérések és vannak információink arról, hogy kik azok, akik asszisztálnak mindehhez! (Piaci forrásaink szerint egyes helyi, a borágazatban érdekelt szereplőnek is komoly érdekeltsége lehet a kiépített hálózatokban, a szerk.) Amikor a bort forgalomba hozzák, akkor az önbevallásos alapon kiadott szőlőszármazási bizonyítvány alapján készül el a borszármazási bizonyítvány. Itt lehetne egy nagy ellenőrzési pontot beiktatni, ugyanis általában már itt kimutatható az eltérés a termett szőlő és a készített bor mennyisége között. Nyilván az eltérés szürke zónájában lehet játszani az olasz importborokkal is.

Agrárszektor.hu: Hogyan lehetne szigorítani az a mai rendszeren?

K.E.: Tulajdonképpen egyetlen megoldás létezik. Olyan egységes, "egymással kommunikáló" adatbázist kellene kialakítani, amelybe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) minden adatot és információt rögzítene. Ebből jogosultsági szinteket beállítva minden hatóság lehívhatná a számára szükséges információkat. Ez "vegytiszta rendszert teremtene.

Agrárszektor: Be lehet-e vetni kereskedelem-korlátozó eszközöket is annak érdekében, hogy az importált borok mennyisége csökkenjen?

K.E.: Az EU-n belül szabad piac van, így nem korlátozható a külföldi borok beáramlása. Ráadásul kémiailag sokszor nagyon nehéz kimutatni a származási helyet, pedig az is hamisításnak minősül, ha importból jön be "feketén" a bor, és azt magyarként adják el.

Sajnos minden évben bevett gyakorlat, hogy az olasz borokkal riogatnak az ebben érdekelt piaci szereplők, hogy a szőlő árát le tudják nyomni. Az olasz borok a valóságban kiváltották ugyanis a borhamisítás alapanyagát. Borhamisítás - még ha csak borjogi értelemben is - minimális mértékben folyik mindenhol a világban, csak Magyarország e téren technológiailag lemaradásban van. Jelenleg a sejtvizezés az új trend, amely tulajdonképpen szőlőből származó víznek felel meg és analitikailag nem mutatható ki. Az, hogy mennyi a fekete-szürke kereskedelem nehéz megmondani. Az olasz borokat házasítják magyar borokkal, sőt olasz borok magyarként is kerülnek kereskedelmi forgalomba, ez egészen biztos.

Agrárszektor.hu: Ha direkt módon nem fékezhető az import, milyen más megoldások jöhetnek szóba?

K.E.: A Vidékfejlesztési Minisztérium többféle megoldást is elemez, amelyek között a radikálistól a megengedőbbig minden helyet kap. A radikális megoldás az lenne, ha minden "visszaeső" importőr állandó ellenőrzést kapna. Ezzel a cél az lenne, hogy a hatóságok minden szállítmányt vizsgáljanak be, a mintavételezés a helyszínen történjen meg, emellé pedig esetleg hosszú határidős ügyintézési időt is iktassanak be. Ez bizonyára elkedvetlenítené a borimportőröket, legalábbis megnehezítené és drágítaná az importot.

Ha a kérdést a termékek oldaláról vizsgáljuk, akkor a forgalomba-hozatali engedélyezés kapcsán speciális engedélyek is előírhatók, hogy a piacra lépés szinte lehetetlenné váljon, legalábbis ne érje meg az importőrnek. Lehet korlátozni a kiszerelést is, amellyel a műanyag palackok egészen jól visszaszoríthatók, hiszen a szóban forgó kategóriák többnyire PET kiszerelésben vannak a polcokon. Ehhez hozzájárulhat adott esetben a "betétdíj" sokat vitatott kérdésének felelevenítése is, kifejezetten a műanyag kiszerelésekre vonatkozóan.

A témát egészségügyi oldalról is meg lehet közelíteni, hiszen érdemes megvizsgálni, hogy az alkohol mit old ki a műanyagból a hosszas tárolás során. Ezekben a nagy kereskedőláncokkal is egyeztetni kell, hiszen a piaci érdekeiket sérthetik ezek a lépések. Fontos lenne, hogy a szőlő-bor szakmaközi szervezet megalakuljon, hiszen piacszabályozóként is fel tudna lépni, továbbá piaci árinformációs rendszereket is működtetne.

Agrárszektor.hu: A minőségi vizsgálatokon akadnak-e fenn olasz bortételek?

K.E.: A NÉBIH korszerű laboratóriumi műszerparkjával gyakorlatilag ízeire tudja szedni a borokat kémiailag. A piacra kerülő borok még részletesebb vizsgálatába kezdett a hatóság, hogy az így nyert információkat elemezve, erőteljesebben tudjon fellépni a hamisítványok ellen. A borászati hatósághoz a forgalomba hozni kívánt tételekből mintát kell bevinni. A laborozás után kap egy igazolást a borász az analitikai paraméterekről, amelyet a hegybíró által kiadott (bor)származási bizonyítvánnyal együtt fogad csak el a borkereskedő. Nyilván az importfuvaroknál a szürke zónában nincs minden bornak papírja, így egy-egy szállítmány létező papírjával több fuvar is mozoghat.

Egyébként az olasz importbor minőségével kapcsolatos kifogás ritkán fordul elő. Megfelelnek azoknak a paramétereknek, amelyek az autentikus mintákat jellemzi, vagyis egészséges, tiszta borok.