Idén számottevően csökkent a magyarországi görögdinnye termőterület, a korábbi években jellemző nagyságrendileg 4500-4800 hektárról 4000 hektárra - mondta Mártonffy Béla, a NAK kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke. Hozzátette, idén a becslések szerint 160 ezer tonna körüli termést takaríthatnak be a termelők, ami egy átlagos mennyiségnek mondható. A koronavírus-járvány hazai kitörése éppen a dinnyeültetés időszakára esett, többen a bizonytalan jövőtől félve csökkentették a termőterületeiket a tervezetthez képest, így a beruházási költségeket is. Emellett az is közrejátszott a csökkenésben, hogy az utóbbi két évben a kedvezőtlen időjárás hatására hullámzó lett az export és a belföldi piac is. 

 - emelte ki Mártonffy Béla.

Fajták tekintetében a termelők idén is a piaci igényeknek megfelelően választottak - tájékoztatott Sándor László, ágazati szakértő. A legkeresettebbek a 4-8 kg közötti dinnyék, de igény van a nagyobbakra is, amiket a piacokon és az üzletekben esetenként szeletelve, akár hűtve is kínálnak. Formáját tekintve a kínálatban a gömbölyű mellett jelen van a megnyúlt, ovális dinnye. Ugyancsak folyamatosan nő a magszegény dinnyék kedveltsége: ezekből nagyobb mennyiségben a fekete héjú érhető el, de a csíkos változat is terjed. 

 - tette hozzá Sándor László. 

Magyarország mennyiségben az ötödik legnagyobb dinnyetermesztő az Európai Unióban - Spanyolország, Görögország, Olaszország és Románia után. A hazai termesztésű görögdinnye harmada kerül exportra. Általában július 10-e körül indul a hazai görögdinnyeszezon. Néhány termelő már fóliaházakban is elkezdte a termelést, ott idén már június végén elkezdték leszedni az első dinnyéket (főleg Békés, Tolna megyében, a jász-hevesi termőkörzetben). A szabadföldeken a tavaszi időjárás hatására a megszokottnál néhány nappal később kötöttek a dinnyék, ezek július 10-20. között kerülnek a piacra. A szabadföldi kereskedelmi mennyiséget folyamatosan szedik a különböző tájakon: Baranyában és Békésben elsőként, utána Tolnában és a hevese-jászsági körzetben, végül a szabolcs-hajdúsági térségben. Sándor László kitért arra is, hogy a munkaerőhiányt a dinnyetermesztők is megérzik, egyre kevesebben vállalják a nehéz dinnyék leszedését, emiatt azonban sok termelő elkezdett gépesíteni, így hatékonyan tudják kézi munkaerő nélkül leszedni a termést.