Az év első felét vizsgáló elemzés szerint a a globális élelmiszerpiacok erősen, bár nem 100%-ban álltak ellen a koronavírus-járvány jelentette sokknak. Josef Schmidhuber, az elemzés társszerzője szerint az élelmiszerimport teljes idei értéke meghaladhatja a tavalyit. A szakember szerint látható azonban, hogy a drágább termékekről az alapvető élelmiszercikkek felé tolódott a hangsúly.

A fejlődő országok jelentős "élénkséget" mutattak a világkereskedelmi folyamatok fenntartásában. Az exportbevételeik 2020 első felére 4,6%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, míg a fejlett országoké csökkent. Ez részben az italok, hal és hús mélyrepülésével magyarázható, mely termékek kereslete eleve érzékenyen reagál a világgazdaság zsugorodása okozta jövedelemcsökkenésre.

Ezen időszakban az italok importja 12%-kal, a halaké 10%-kal csökkent, miközben az állati és növényi olajoké és olajos magvaké közel 10%-kal nőtt. A jelentés élelmiszercsoportok és kontinensek szerinti lebontásban tartalmaz grafikonokat, adatokat és elemzéseket.

Terménypiacok

A 2020-2021-es szezonban a gabonapiacok jól ellátottak, az árakra a szűkülő búzapiac és a szemestermények és rizs stabil nemzetközi kereslete van befolyással, olvasható a jelentésben. Az olajos magvak és származtatott termékeik termelése új rekordszintet érhetnek el, ám a növekvő kereslet szűk piacokat eredményezhet.

A világ cukortermelése magára találhat - bár a globális keresletet még így sem éri el - de a további lezárások még változtathatnak ezen. A globális hústermelés már a második egymást követő évben csökken, a kereskedelmi és keresleti kilátások is hasonlóak. A tejtermelésben növekedést várnak, amihez hozzájárult Indiai kedvező monszun időszaka és a falusi tejszövetkezetek stabilitása, továbbá az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok kormányzati támogatása a szektornak.

A halágazat a kereskedelem nagy vesztese volt, és így a kibocsátása is zsugorodhat a járvány keresleti, logisztikai, árazási, munkaerő és üzleti hatásai miatt. A halászat volumene valamelyest csökken, ahogy - évek óta először - az akvakultúráé is. A jelentés megjegyzi, hogy a járvány hatása a halfélék piacára, vagyis a csökkenés a friss termék keresletében az étterembe és piacra járás megritkulásával, messze ható változásokat hozhat, támogatva a termékinnovációt, a rövidebb ellátási láncokat és új értékesítési csatornákat.

Trópusi gyümölcsök

A koronavírus-járvány betett a trópusi gyümölcsök értékláncának, főleg a leginkább romlékony termékeknek, amik előállítása költség- és munkaigényes, továbbá gyors - leginkább légi - szállítást igényelnek. Az ananász, mangó és papaya kereskedelme csökkent, egyes esetekben akár kétszámjegyű mértékben. A termelők nyereségét tovább tépázzák a járvány okozta nehézségek, illetve az erősen versengő értékláncok, a piaci erőviszonyok átrendeződése, növényi betegségek és a kedvezőtlen időjárás.

- mondta Sabina Altendorf, az adott fejezet szerzője.

Velük szemben a banán és az avokádó ellenállóbbnak bizonyultak - mindkettő exportja növekedett, ennek ellenére az értékláncra hatással volt a helyzet, főleg a kistermelőkre, akik sokszor a magas műtrágya és rovarirtószer árakkal vagy a rendelések lemondásával küzdöttek.

A banán iránti keresletre pozitívan hatott a biztonságos - és kényelmes - fogyaszthatóságuk mellett az ecuadori és Costa Rica-i kínálati bőség. Az avokádó importja globálisan nőtt, miután a szezonálisan alacsonyabb mexikói készleteket és az amerikai keresletcsökkenést ellensúlyozta az Európai Unió erős importja és Kolumbia, Kenya és Peru nagyobb kibocsátása.