2020. július 2. csütörtök Ottó

Hírek - Élelmiszer

Itt a soha nem látott lehetőség: elrajtol a százmilliárdos pályázat

Soha nem látott lehetőséget nyújt szakértői vélemények szerint az élelmiszeri vállalkozások számára az a 100 milliárd forint keretösszegű pályázat, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) jelentetett meg a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP). A piaci szereplők február 2-tól adhatják be pályázataikat, amelyekkel becslések szerint 150-160 milliárdnyi beruházás valósulhat meg. Az agrárszektor.hu összeállításából kiderül, mire érdemes figyelni a pályázatok elkészítésekor.
 
 

Február 2-tól nyújthatják be fejlesztési pályázataikat az élelmiszeripari vállalkozások arra a kiírásra, amelyet az NGM összesen 100 milliárd forintos keretösszeggel jelentetett meg a GINOP-ban. Így a hazai élelmiszeripari cégek összesen 300 milliárd forintnyi pályázatos összeghez juthatnak, mivel a Miniszterelnökséghez tartozó Vidékfejlesztési Programban (VP) 200 milliárdos támogatást hirdettek meg a számukra. A nagyvállalatok azonban sem a VP-ben, sem a GINOP-ban nem pályázhatnak, ezért számukra külön nemzeti beruházási támogatási programot dolgozott ki a kormány.

A tavaly decemberben meghirdetett GINOP-os középvállalati élelmiszeripari pályázat legfontosabb eleme, hogy 50 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást és 50 milliárdos kedvezményes kölcsönösszeget tartalmaz. A vállalkozások 2017. február 2-től 2019. február 28-ig nyújthatják be pályázataikat. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás 50-750 millió, a kölcsön 50-2000 millió forint lehet.

Fontos szempont, hogy a támogatást és a kölcsönt együttesen kell igénybe venni, és a kölcsönnek meg kell haladnia a vissza nem térítendő támogatás mértékét. Ez utóbbi maximum a projekt elszámolható költségének 37%-a lehet, míg a támogatás és a kölcsön együttesen a projekt összes elszámolható költségének maximum 75%-át teheti ki, vagyis a pályázóknak legalább 25 százalék önerővel kell rendelkezniük. A nyertesek a vissza nem térítendő támogatásból előleget is igényelhetnek, amelynek nagysága 50 százalék, azaz legfeljebb 375 millió forint lehet.

MTI-fotó: Ujvári Sándor

A kölcsönnél a pályázatokat az állami tulajdonú MFB Zrt. hitelbírálati eljárásával választják ki. A kedvezménye kamat évi egy százalék lesz, és a szokásos hitelfelvételi költségeket sem kell megfizetni. A futamidő általában 5-15 év lehet, és a tőketörlesztést türelmi idő után kell megkezdeni. A türelmi idő a rendelkezésre tartási idő végétől számított maximum 6 hónap, de legfeljebb a kölcsönszerződés megkötésétől számított 42 hónap lehet. A kamatfizetésnél ilyen türelmi idő nincs.

A pályázat célja, hogy a támogatott beruházások olyan kapacitásbővítéseket hajtsanak végre, amelyekre tényleges piaci igény mutatkozik, illetve javítják a technológiai felkészültséget, versenyképességet és erőforrás-hatékonyságot. A forrásokat új termelő eszközökre, gépekre és technológiai rendszerekre, infrastrukturális és ingatlan beruházásokra, illetve megújuló energiaforrásokra, belső nyilvántartási- és vállalati infokommunikációs informatikai eszközökre, gyártási licenc- és know-how beszerzésekre, szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésére, valamint környezetirányítási, vezetési, minőségirányítási, hitelesítési és minősítési rendszerekre lehet fordítani.

A nemzetgazdasági tárca 200-300 támogatott kérelemre számít úgy, hogy a közép-magyarországi régióból nem fogadhatók be pályázatok. A beruházásokat a támogatási szerződés hatályba lépését követő legfeljebb 24 hónap alatt kell megvalósítani, a projekttel kapcsolatos pénzügyi elszámolás benyújtásának határideje pedig a fizikai befejezést követő 90 nap, de legkésőbb 2021. március 31.

Támogatást csak azokra a fejlesztésekre lehet igényelni, amelyek a benyújtás előtt nem kezdődtek meg. A nyerteseknek kötelezően vállalniuk kell, hogy éves nettó árbevételük két év átlagában nem csökken, illetve projektjeiket a megvalósítás befejezésétől számított 3 évig fenntartják.

A pályázati lehetőségeket Kovács Zoltán pályázati szakértő értékelte az agrárszektor.hu számára.

Önök szerint a GINOP-os pályázattal iparági szinten milyen nagyságrendű fejlesztés valósulhat meg?

Ez egy soha nem látott lehetőség az élelmiszeripar számára, a középvállalatoknak pedig különösen fontos, hogy a 2014-2020-as időszak legnagyobb forrását megfelelően használják fel a versenyképességük javítása érdekében. Éppen ezért, minden érintettnek azt javasoljuk, hogy a közép- és hosszú távú fejlesztési terveket mindenképpen hozzák előre és a lehető legnagyobb arányban próbálják megvalósítani a felhívás keretein belül. A 100 milliárd forintos keretösszeg körülbelül 250-300 támogatható kérelmet tud majd befogadni és véleményünk szerint 150-160 milliárdos nagyságrendű beruházási volument eredményezhet a szektornak.

MTI-fotó: Rosta Tibor

Elsősorban mely élelmiszeripari iparágaknak kedvezhet a kiírás?

A jogcím feltételrendszere alapján nincs kimondottan előnyt élvező ágazat az élelmiszeriparon belül. A legfontosabb, hogy magas hozzáadott értéket képviselő, új termékek jelenjenek meg. Szintén kiemelt jelentőségű, hogy az adott vállalkozás exportirányú tevékenységét bővítse, innovatív megoldásokat alkalmazzon és természetesen a lehető legnagyobb mértékű energiakorszerűsítést hajtsa végre, megújuló energiaforrásokat építsen be. Talán némileg könnyítés, hogy az Annex 1. lista nem meghatározó szemben a VP-ben kiírt kisebbik élelmiszeripari jogcímmel. A halászat, halfeldolgozás viszont ebből a forrásból is ki van zárva, így ezek a fejlesztések a MAHOP-ból tudnak fejlesztési pénzeszközhöz jutni.

Mennyire lehet meghatározó az előminősítés a pályázatban?

A pályázat kifejezetten az évek óta stabil, prosperáló, fejlesztésekbe invesztáló vállalkozások – például a nagy élelmiszeripari családi vállalkozások - számára hozzáférhető. Azt kell mondanunk tehát, hogy jelentős mértékben meghatározó az előminősítés, sőt a felhívás talán túlzottan kemény feltételeket is szab a pontozásnál. Ezáltal sorsdöntőek lehetnek a plusz pontszámok a minimális pontszám eléréséhez, ez pedig alapvetően megszabhatja a fejlesztés jellegét, irányvonalát. Ebben a bonyolult útvesztőben eligazodni komoly kihívás lehet bármely menedzsment számára, így ismét hangsúlyoznunk kell a professzionális projektmenedzsment partner fontosságát.

Az élelmiszeriparban az egyik legnagyobb gond továbbra is a versenyképességgel van, elsősorban a régi – több évtizedes – technológiák alkalmazása miatt? Ez a pályázat mennyire járulhat hozzá a versenyképesség javításához?

Az élelmiszeriparban látható globális verseny fokozott fenyegetés a magyar szereplők számára is. Elég, ha csak az új versenytársakra, olcsóbb helyettesítő termékek megjelenésére gondolunk. Fontos, hogy nagy hozzáadott értékű cikkek gyártása kerüljön előtérbe, amelyek a tömegcikkekhez képest számos előnyt tartogathatnak a fogyasztók számára. A partnerségi együttműködések, egymást kiegészítő tudásrendszerek, fejlett képességek és szakértelem szerepe is mind-mind felértékelődik. Itt elsősorban arra gondolunk, hogy a szereplők a lehető leginkább használják ki, adaptálják a kapcsolódó szakterületek tudását, megoldásait, úgymint gépgyártás technológia, IKT, élelmiszerlánc-menedzsment, stb.

A fent említetteken túl kiemelendő, hogy ez a felhívás (is) kifejezetten támogatja az infokommunikációs technológiák alkalmazását, a vállalatirányítási szoftverek beépítését, az Ipar 4.0 eszközrendszerének használatát, amelyek együttesen mind hozzájárulnak a versenyképesség és hatékonyság javításához a fajlagos költségek csökkentése, termelékenység növelése, energiaköltségek csökkentése tekintetében. Végezetül aláhúzandó, hogy a fenntarthatóságot befolyásoló legfontosabb tényezők meghatározására szolgáló módszerek fejlesztése egyik alapvető eleme kell legyen a versenyképesség fenntartására irányuló stratégiának.

Pályázati szempontból melyek lehetnek a kiírás legnagyobb buktatói?

Hasonlóan a közelmúltban megjelent felhívások túlzott és bonyolult követelményrendszeréhez, ez a jogcím is jelentősen leszűkíti a potenciális pályázók körét. Elsősorban szigorúan a múltbeli pénzügyi adatok számítanak, a vállalkozásokban rejlő fejlődési potenciál, innováció lehetősége és a projekt karaktere mintha háttérbe szorulna. Nagy múltú, stabil pénzügyi háttérrel rendelkező cégek, termékeik iránti jelentős kereslettel, sem tudják elérni a megfelelő szintet a pontozási kritériumok alapján.

MTI-fotó: Czeglédi Zsolt

Felértékelődött a szerepe a megfelelő, szakszerű adminisztratív ügyintézésnek és kommunikációnak a hatóságokkal, ehhez szükséges tapasztalat, tudás és humán erőforrás jellemzően a nagyobb projektmenedzsment szervezeteknél található. Emellett a hitelbírálat és pályázati elbírálás párhuzamos kezelése a teljes intézményrendszer számára újdonságnak mondható, amely hátrányosan érintheti a pályázókat is.

Pozitívumként kell viszont említeni, hogy a kombinált hiteltermékeknél nincs szükség közbeszerzés alkalmazására. Ez jelentősen gyorsíthatja a beruházásokat, ugyanakkor a transzparenciát a bevezetés alatt álló e-beszerzés rendszer elősegítheti.

Mennyire befolyásolhatja a pályázati kedvet, hogy az elnyerhető összeg egy része lehet csak vissza nem térítendő támogatás, a többi pedig kedvezményes hitel?

Számos szereplőnek nagy felelőssége van abban, hogy a vállalkozásokat egyre nagyobb arányú piaci forrás bevonására ösztönözze, ezáltal is előkészítve a 2020 utáni környezetre. Nemzetgazdasági szempontból is fontos, hogy megtanuljunk élni ezzel a lehetőséggel, mert bár elsőre nem a kombinált hiteltermék lehet a legvonzóbb konstrukció, de a 15 éves futamidőnek és az 1%-os fix kamatozásnak köszönhetően a projektek támogatástartalma akár az 50%-ot is meghaladhatja. Kedvező az is, hogy az önerő rész mindössze 25%-os (szemben egyéb jogcímekkel, ahol az önerő minimális mértéke 50-60%), ami ebben a tőkehiánnyal küzdő ágazatban nagy segítség a pályázók részére.

Az ideális beruházási méret (a kiemelten támogatható régiókban) nagyjából 2 milliárd forint körüli lehet, ennek okos és szabályszerű felhasználása az ágazat jelentős részének nagy előrelépés jelenthet. Az előkészületek, tervezések, valószínűleg hónapok óta folynak, mégis azt javasoljuk, hogy aki meg szeretné erősíteni pozícióját, illetve fel szeretne készülni egy esetleges sikeres támogatási kérelem utáni időszak kihívásaira (szabályos támogatás lehívás, elszámolások, ellenőrzések, megnövekedett adminisztrációs teher, ellenőrzések, fenntartási jelentések), bátran forduljon valamely szakértő projektmenedzsment szervezethez, ahol az akadályok szabályos vételéhez szükséges know-how és kapacitás rendelkezésre áll.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu