Sokan felháborodtak Raskó György álláspontján, amely a napokban jelent meg. Az agrárvállalkozó szerint az idei gabonatermés ötöde fuzáriummal fertőzött lehet Magyarországon, köszönhetően a tavaszi esőknek és a melegnek. Hozzátette, hogy habár megfelelő vizsgálatokkal ki lehet szűrni a szennyezést, ezek a mérések nagyon drágák, így sokan inkább ügyeskednek. Ennek az lehet a következménye, hogy az üzletekbe is bekerül a szennyezett alapanyagot tartalmó termék. A lisztben, és így a teljes kiörlésű termékekben előfordulhatnak olyan toxinok, amelyek gyomorpanaszokat okozhatnak, szélsőséges esetben pedig akár daganatos betegségek kialakulásában is szerepet játszhatnak. Mint mondta, ő például az idén 7000 tonna gabonát aratott le a területein, ennek a teljes bevizsgálása azonban másfél millió forintba került.

Szennyezett magyar pékáru lehet a boltok polcain: ezek a kenyerek megbetegedést okozhatnak

Sok a fuzáriumos gabona.

Megkérdeztük Bidló Gábort, terménypiaci elemzőt, hogy a másik oldal véleményét is megismerjük az üggyel kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy a gyakorlatban a kenyérsütéshez használt liszt toxintartalma nem éri el az engedélyezett szint ötödét sem (100 alatt van ez az érték, a 750-el szemben). Ha valaki kizárólag fuzáriummal fertőzött terményből készült termékeket fogyasztana - aminek elhanyagolható az esélye -, akkor sem lenne probléma, hiszen a DON-toxin nem halmozódik fel a szervezetben, hanem gyorsan kiürül onnan. Ezt az állítást egy Nébih-kutatás is alátámasztja, ami itt olvasható. Bidló kiemelte, hogy a búza őrlésénél a külső néhány miliméteres részt kötelező lekoptatni és a fuzárium gomba túlnyomó része itt található. A szigorú előírások miatt annak is kicsi az esélye, hogy ha valaki teljes kiőrlésű péksüteményen él, egészségügyi problémája legyen - tette hozzá. 

Bidló szerint követendő magatartás, hogy Raskó bevizsgáltatta a terményét. Ugyanakkor ennél sokkal fontosabb, hogy a belföldi feldolgozókkal szemben támasztott követelmények nem engedik meg, hogy az előírásoknál magasabb legyen a búza toxintartalma, így amit Raskó mondott, miszerint sokan ügyeskednek, mert túl drága a gabona minőségi vizsgálata, olyan eshetőség, ami a mai magyar felelős malomipari gyakorlatban kizártnak tekinthető.

Érdemes hozzátenni, hogy hiába fertőzött a gabona ötöde, a malmi szükséglet országon belül még így is bőségesen rendelkezésre áll, hiszen a termés 4/5-e - még Raskó szerint is - jó minőségű, tájékoztatott Bidló Gábor. Emellett ezek a búzák takarmányozási célra alkalmasak, így inkább azt kellene javasolni a gazdatársaknak, hogy ebbe az irányba értékesítsék az ilyen búzát. Ugyanakkor a cél a hasonló helyzetek megelőzése kell legyen, ehhez kellene jó példát mutatni egy felelős gazdálkodónak.