Amit már kevesebben tudnak, hogy az élelmiszer fogyasztásuk és az előállításuk, így a mezőgazdaság terén is hasonló nagyságrendű és globális hatású átalakulás zajlik éppen. A mai blogbejegyzés célja, hogy a jelenlegi és várható kínai igények szemüvegén keresztül is lássuk mindazokat a folyamatokat, amelyek nagyságrendileg alakíthatják át akár a mi életünket is. 

Január közepén egy blogbejegyzésünkben a gabona árak alakulás révén írtunk arról, hogy - többek között - Kína jelentős mennyiségű vásárlásai újabb magasságokba hajtja a gabona és terményárakat. Első ránézésre gondolhatnánk, hogy ennek átmeneti és áttételes okai vannak, akár az Afrikai Sertéspestis által megtizedelt sertésállományuk újraépítése révén, akár pedig stratégiai döntésként a központi termény készleteik feltöltése érdekében. Mi úgy látjuk, hogy legalább ennyire hatnak a tartós, Kínából származó trendek is a nemzetközi árakra, azok emelkedésére:

1. Egyetlen emberöltő alatt rendkívüli mértékben nőtt az 1 főre eső sertéshúsfogyasztás Kínában (és közben még több mint duplájára nőtt a népesség - 0,6-ról közel 1,4 milliárd főre). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 80-as évek elejétől, már nem csak kínai újévkor (februárban), és nem csak és elsősorban a tisztelt idősebb családtagok és vendégségbe hívott rokonok fogyasztanak sertéshúst, hanem a hétköznapokban is, és szinte minden háztartásban.

Forrás: FAO 2021, takarékbank Agrárcentrum szerk.

2. Még jelenleg is rendkívül elaprózódott a mezőgazdasági terményeik termelési szerkezete. A közel 140 millió hektár szántóterületükből 120 millió hektárt 260 millió vidéki háztartásbeli, azaz a gazdálkodó családok tagjai művelnek meg. Így az egy gazdaságra alig 1 hektár körüli föld jut és az országos termésátlaguk például kukoricából már 6 tonna/hektár fölött van, de ezt csak jelentős, akár 600 kg/hektár műtrágya felhasználással tudják elérni (forrás: https://www.bloomberg.com/ ).

3. Ezt a termelés szerkezetet csak egy olyan támogatott input- és output árkörnyezetben tudják fenntartani, ami miatt 2020 végére már a 120 ezer Ft/tonnának megfelelő szintet (~ 2700 rmb/tonna) is elérte a kukorica belföldi ára a Dalián árutőzsdén. (https://www.ceicdata.com/)

4. Az Afrikai Sertéspestis nyomán várható, hogy a sertéshús előállításuk meghatározó része a háztáji előállításból átterelődik a nagyobb, hatékonyabb farmokra, amelyek egy része már emeletes, a jobb helykihasználás miatt (https://www.bangkokpost.com/). Az ipari méretű farmok takarmány igényébe és költségeibe továbbra is beépül a nem hatékony birtokszerkezetű növénytermesztésük fenntartásának a hatása. Az emeletes sertéstelepeken is 14 yuan egy kg sertéshús önköltsége, ami mostani árfolyamon számítva közel 650 Ft/kg.

Összességében arra számíthatunk, hogy már nem csak a jövő félelme, hogy miként látjuk el élelmiszerrel a Föld lakosságát. Kína esetében ez már napi stratégiai kérdés, aminek részleges hatásaként érzékeljük, hogy jelentős mennyiségben importálnak élelmiszert állati és növényi termékeket egyaránt, az 5 éves csúcsok közelében tartózkodó árak ellenére is. Ez a hatás a jövőben még erősödhet. A szűkös termőföld erőforrások és a saját élelmiszer ellátásuk terén ugyanis küzdeniük kell a felemelkedő afrikai metropoliszok (pl. Kinshasa) lakosság bővüléséből adódó globális kereslet oldali versennyel. Mindeközben nem tudják a közel 260 millió mezőgazdasági termelésből élő vidéki lakosságukat más társadalmi kohéziós célt is szolgáló feladattal, napi munkával ellátni, ami gátja a növénytermesztésük hatékonyság növelésének is. 

Írta: Antal Áron, Takarékbank Agrárcentrum