2020. december 4. péntek Borbála, Barbara

Hírek - Élelmiszer

Képes lehet egy ország népessége csak hazai élelmiszerekből megélni? Itt a válasz

Tápérték, élelmiszerbiztonság, ökológiai lábnyom és az élelmiszerveszteség csökkentése. Minden érv a helyi termelésű élelmiszerek mellett szólna. Magyarország még szerencsés ebből a szempontból, a Föld nagy részén azonban kivitelezhetetlen, hogy rövidüljön az ellátási lánc az élelmiszeriparban. Az Agrárszektor a HVG.hu cikkét szemlézte.
 
 

Délután háromkor be kellene zárni azokat az élelmiszerüzleteket, amelyek "az importárukat favorizálják a napi bevétel-maximalizálásuk érdekében" – vetette fel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a napokban. A kormány idáig nem lépett az áruházláncokkal kapcsolatban semmit, de az Agrárminisztérium több vezetője beszélt arról: a mostani időszakban különösen fontos lenne, hogy a polcokra magyar termékek kerüljenek, olvasható a HVG.hu oldalán.

Az itthon előállított termékek vásárlására, a hazai szolgáltatások igénybevételére ösztönöz új, „Vedd a hazait! Védd a hazait!” kampányával a Magyar Termék Nonprofit Kft. is. A mozgalomhoz bárki csatlakozhat, ezzel segítve a járvány okozta gazdasági nehézségek mielőbbi leküzdését, a munkahelyek megőrzését. A Magyar Termék védjegyeket több mint 160 cég csaknem 4000 áruja és szolgáltatása használja, de most nemcsak az ő csatlakozásukra számítanak.  A csatlakozás egyik módja, ha a támogató magánszemélyek, szervezetek és cégek a Facebook-oldaluk profilképén beállítják a #veddahazait képkeretet, vagy megosztják a kezdeményezésről szóló posztot.

A magyar termékek helyzetbe hozása nem új ötlet, a kormány sem először húzza ezt elő. Nem véletlenül: az elmúlt évtizedekben az élelmiszeripar is globálissá vált, ami a fogyasztókat is arra szoktatta, hogy az év bármely szakában a Föld bármelyik pontjáról származó élelmiszert kedvünkre leemelhetnek a polcról. Ennek ahogyan az előnyei, úgy a hátrányai is megvannak, mert nem minden ország és terület rendelkezik olyan földrajzi adottságokkal és éghajlattal, ami a virágzó és termékeny mezőgazdasághoz szükséges. Ez azonban függéshez is vezetett, amire a koronavírus-járvány most különösen rávilágít, és felélénkült a vita a globális láncok rövidítéséről. Az országok jelentős százaléka importálja az élelmiszert, Abu-Dzabi például 80%-ban a külföldről behozott élelmiszertől függ. Magyarország ehhez képest szerencsés helyzetben van, ugyanis a hazai boltokban kapható élelmiszerek körülbelül 80%-a itthonról származik.

A finn Aalto-i egyetem kutatói szintén a napokban publikáltak egy nemzetközi kutatást. A tudósok arra az eredményre jutottak, hogy a Föld lakosságának kevesebb mint a harmada jut csak olyan élelmiszerhez, ami a közeléből származik.
Ehhez az egész világra levetítve modellezték azt, hogy mekkora a távolság a termelés és a fogyasztás helyszíne között a gabonafélék, a rizs, a kukorica, a köles és a hüvelyesek termesztésénél. Míg Európában és Észak-Amerikában többnyire 500 kilométeren belül hozzájuthatunk gabonafélékhez, addig ez az átlag a világ egészére levetítve már 3800 kilométer. Ez pedig nagy gondot jelenthet egy olyan, a globális rendszert megrengető esemény során, mint a jelenlegi koronavírus-járvány.

Az látszik azonban, hogy a jelenlegi fogyasztási szokások alapján a helyi termelés a mostani módszerekkel közel sem elégítené ki a fennálló élelmiszer-igényt. A minél közelebbi termelés az élelmiszerveszteséget és az üvegházhatásúgáz-kibocsátást is csökkentené, de új problémákkal is szembesülnünk kellene, ilyen például a vízszennyezés és a vízhiány a sűrűn lakott területek esetében, és annak a következményei, ha éppen gyengébb a termés az egyik évben.

Az a globalizált lánc azonban nem csak a fogyasztói kereslet miatt alakult ki. Az emberiség egyre nagyobb aránya él városban, így a beszerzés más forrásait kellett keresni – ez azonban nem csak a magyar gazdák, kisvállalkozók számára rossz. Minél hosszabb az ellátási lánc, annál több szereplő lép be, ebből következik, hogy a mostani rendszer sok termelőnek nem biztosítja a méltányos megélhetést. A fejlődő országokban pedig az importtól való függés is kritikus, különösen most, ahogy arra a koronavírus-járvány miatt is figyelmeztetett az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), amely szerint az exportkorlátozások és a fennakadó segélyszállítmányok élelmezési válsághoz vezethetnek.

A hosszú láncnak azonban az előnyei is megvannak. A mostani válság megmutatta, hogy a tömegtermelés nélkül egyszerűen nem lenne meg az emberiség. Ennek a rendszernek köszönhető az is, hogy egy 2-3 hónapos leállás sem okoz gondot az élelmiszerellátásban.

Ráadásul a járvány arra is rámutatott, amit eddig az élelmiszer-előállítók nem nagyon tudtak megértetni az emberekkel. hogy az élelmiszerek csomagolásának milyen hatalmas szerepe van az élelmiszerhigiéniában, az eltarthatóságban és az élelmiszerhulladékok csökkentésében

– mondta Szöllősi Réka élelmiszeripari kommunikációs szakértő.

A rövidebb ellátási láncban a termékek általában drágábbak, ezért sokan itthon nem is engedhetik meg maguknak azt, hogy például termelői piacon vásároljanak. A járvány okozta válság nyomán várhatóan növekvő munkanélküliség rosszabb jövedelmi viszonyokat is hoz, valószínű, hogy a korábbinál is árérzékenyebbek lesznek az emberek. Az élelmiszeripar pedig elsősorban a társadalmi változásokat követi, tette hozzá Szöllősi Réka.

A szakember arról is beszélt, hogy a legnagyobb nemzetközi szervezet, a FAO is azt az álláspontot képviseli, nem biztos, hogy rövidíteni kell a láncokat, hanem összehangoltabbá kell tenni azokat a helyi termeléssel és az önellátás céljával. Az élelmiszertermelés egy nagy mátrix, amelyben számtalan szempont van. Ilyen például a társadalmi aspektus, a verseny, az ár, az élelmiszerbiztonság és a fenntarthatóság is. Ha abban gondolkodnak az emberek, milyen változások szükségesek a járvány után, tudomásul kell venni, hogy az élelmiszer-ellátásban a helyzet nem egyszerűsödni fog, hanem bonyolódni. Új követelmény lesz például a reziliencia is, ami leginkább regenerációs vagy ellenállóképességet jelent. Körülbelül azt, hogy a globális és az egyes országok élelmiszerellátási rendszere és maguk a vállalatok is legyenek a járványhoz hasonló sokkokkal szemben ellenállóbbak. A járvány ugyanis mind a keresletet, mind a kínálatot megrengette, és ez nagy kihívások elé állítja az agrárgazdaságot, fejtette ki Szöllősi Réka. Arról viszont egyelőre csak találgatni lehet, hogy a világjárvány lecsengése után mikor, milyen változások jönnek.

A változás mindenesetre már elkezdődött. Már Magyarországon is van olyan termelői piac, ahol megoldották az érintkezésmentességet. A helyi termelők többsége azonban nehéz helyzetbe került, ugyanis egyre több piac zárja be kapuit, más értékesítési felület hiányában pedig a termelők nehezen találnak vevőt. Épp ezért az Agrárminisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) április közepén elindította a helyi termelő keresőt, hogy összekössék a vásárlókat, a lakosságot és szolgáltatókat (így a kereskedőket, vendéglátókat és a közétkeztetőket) a környékükön élő helyi termelőkkel. Az indulás óta eltelt egy hét alatt már több mint 200 helyi termelő regisztrált a felületre. Emellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is elindította Piacterét.

Az elmúlt néhány évben egyre népszerűbbé vált a közösségi gazdálkodás is. A mozgalom keretén belül a termelő gazda egész évben ellátja a közösség tagjait a terméssel, legyen ez tojás, hús, gyümölcs és zöldség. A vásárlókkal előre megállapodnak egy összegben. Világszerte egyre több ilyen gazdaság jelenik meg. Egyre több városi fiatal nyit a bioélelmiszerek felé, sokszor akkor, amikor gyerekük születik. Egyre fontosabb az embereknek, hogy tudják, pontosan mit is esznek és hogy az honnan származik. Ennek a koronavírus-járvány most egy újabb nagy löketet adott, itthon is, mondta Perényi Zsófia, környezetgazdálkodási agrármérnök, a Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) a közösségi mezőgazdálkodásért felelős munkatársa.

A közösségi gazdálkodás Magyarországon is egyre elterjedtebb, Budapest mellett számos vidéki kis- és nagyvárosban működik már a rendszer. Az országban körülbelül 20 gazdaság, átlagosan 60 családdal működik együtt, de van olyan nagyobb is, amely 160 környékbeli családot lát el heti rendszerességgel friss élelmiszerekkel. „Sok gazda fiatal és mondjuk agrármérnökként végeztek, viszont nem akarnak a hagyományos, intenzív mezőgazdaság irányába elindulni, hanem fenntarthatóbban szeretnének gazdálkodni, mesélte a TVE munkatársa. Bár mást és mást kínálnak a közösségi gazdaságok, egy 4 fős család akár már havi 6 ezer forintért hozzájuthat bio minőségű élelmiszerekhez. Ez nyilván drágább, mintha egy kiskereskedelmi láncnál ejtenék meg a bevásárlást, de olcsóbb, mintha biopiacra mennének. A gazdáknak pedig a rendszer biztosítja a megélhetést, nem függnek az exporttól, vagy a hazai éttermektől.

Nem megvalósíthatatlan egész évben banánt enni, de ez nem biztos, hogy minden szempontból jó ötlet. A távolról érkező élelmiszereknek nemcsak a szállítás során jelentős az ökológiai lábnyoma, de sokszor különböző szerekkel is kezelik a különböző gyümölcsöket és zöldségeket, hogy kívánatosak és érettek legyenek, mire a megveszik őket a világ másik pontján. Sok déligyümölcs, amely például Dél-Amerikából, Kínából, Dél-Európából vagy a Közel-Keletről érkezik, egyszerűen megromlana a többnapos szállítás és a raktározás alatt, így a szüret után felületkezelik őket és mesterségesen érlelik be a fogyasztás helyén.

Az ember akkor tesz jót a szervezetének, ha helyi alapanyagokat fogyaszt, mondta Papp Andrea gasztrobiológus, táplálkozástudományi szakember, a Napi Táptudás alapítója. A szakember elmondta, minél többet utazik az élelmiszer, annál nagyobb az esélye, hogy jelentősen veszít a tápanyagtartalmából. Továbbá a hosszabb utaztatáshoz komolyabb minőségmegőrzési eljárások szükségesek. Ilyen például a tartósítószerek használata. Ha az emberek a helyi élelmiszereket részesítik előnyben, mérsékelhető a szállításból eredő tápanyagvesztést és a tartósításra használt szerek előfordulása.

És az sem mellékes, hogy a rövid ellátási láncból származó terményeknél egyszerűbb elérni, hogy az alapanyagok a tökéletes érettség fokán jussanak el az asztalra. A zamatuk és a beltartalmi értékeik is ekkor a legkedvezőbbek, hangsúlyozta Papp Andrea. A szakértő azt is kiemeli, hogy minden országnak egyedi az élelmiszerbiztonsági rendszere, más előírások vonatkoznak arra, hogy például milyen növényvédő- vagy állatgyógyászati szereket lehet alkalmazni, vagy hogy milyen határértékek vannak az egyes szermaradványokra. Minél összetettebb a rendszer, annál bonyolultabb az esetleges problémákat kiszűrni. A helyi ellátási láncok ilyen szempontból sokkal egyszerűbben nyomon követhetőek, tette hozzá Papp Andrea.

A gasztro-érdeklődők körében nem újdonság a szuperélelmiszer kifejezés: azokat az élelmiszereket nevezzük így, amelyek az átlagosnál jóval nagyobb mennyiségben tartalmazzák az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat, ásványi anyagokat és vitaminokat. Szuperételnek pedig gyakran egzotikus élelmiszereket titulálnak. A gasztrobiológus árnyalja azonban a képet s bár szerinte színesíthetjük az étrendünket egzotikus terményekkel, az egészségesség jegyében viszont felesleges előnyben részesíteni őket a hazai alapanyagokkal szemben.

Papp Andrea szerint minden alapélelmiszer szuper valahol. A rendkívül egészségesnek gondolt egzotikus alapanyagoknak általában van megfelelője, ha a beltartalmi értéket nézzük. Tipikus példa erre a chia mag, ezt az omega-3 zsírsav- és rosttartalma miatt kedvelik. A sokkal olcsóbb lenmag is hozza ezt a rostmennyiséget, az omega-3 zsírsav tartalma pedig még magasabb is. Az avokádót is sokan páratlanul egészségesnek gondolják, leginkább a magas egyszeresen telített zsírsav-tartalma, illetve a lutein tartalma miatt: ez egy olyan vegyület, amelynek elsősorban az idegrendszer működésében és a látásban van szerepe. A hazai diófélék és olajos magvak kitűnő egyszeresen telített zsírsav források, rengeteg lutein található olyan egyszerű zöldségekben, mint a zöldborsó vagy a csemegekukorica. Hamis avokádókrémet lehet készíteni például beáztatott napraforgómagból és főtt borsóból. Ebben ráadásul több, avokádóval kapcsolatban elhíresült vitamin és ásványi anyag is nagyobb mennyiségben van benne, mint egy sima avokádókrémben, hívta fel a figyelmet a szakember arra, hogy nem célszerű bedőlni a különböző, éppen divatosnak titulált egzotikus élelmiszereknek körüli felhajtásnak.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu