2020. január 22. szerda Vince, Artúr

Hírek - Élelmiszer

Komoly változás jön a magyar boltokban: szerdától így fogják jelölni a húsokat

Január 15-én lép hatályba a sertéstőkehúsok származásának jelölését előíró rendelet. Ez azt jelenti, hogy szerdától a nem előrecsomagolt friss vagy hűtött sertéshús végső fogyasztónak történő értékesítésekor a származási országot jól láthatóan jelölni kell az eladás helyén. A húsiparosok abban bíznak, hogy ezáltal növekszik a hazai termékek fogyasztása, és remélik, hogy hamarosan a szárnyasokra is vonatkozik majd a szabályozás.
 
 

Szerdától, azaz január 15-től hatályos Nagy István agrárminiszter tavaly novemberben megjelent rendelete, amely előírja, hogy a nem előrecsomagolt friss vagy hűtött sertéshús (a darált hús és a nyesedék kivételével) végső fogyasztónak történő értékesítésekor a származási országot jól láthatóan jelölni kell az eladás helyén – mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke. A rendelet szerint a 200 négyzetméteresnél nagyobb alapterületű üzletekben a származási ország zászlaját is fel kell tüntetni. A szakember hozzátette, az előrecsomagolt húsoknál már előírás az eredet feltüntetése, a fogyasztók pontos tájékoztatását pedig elősegíti, hogy ezentúl a friss tőkehúsok polcain is jelzik a származást, a vásárlóknak ugyanis van egy prekoncepciójuk, amely szerint amit friss tőkehúsként vásárolnak, az biztosan magyar. 

Forrás: MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az előrecsomagolt húsok esetében az tapasztalható, hogy egyre több magyar termék jelenik meg a kiskereskedelmi láncok polcain – jelezte Éder Tamás. Ez részben fakadhat a jelölésből, de abból is, hogy a magyar szereplők, ha későn is, de ráébredtek, hogy ebben a piaci szegmensben is fejleszteniük kell. Amit meg is tettek, és beállították azokat a csomagolókat, amelyek megfelelő minőségben és viszonylag nagy mennyiségben képesek a kiskereskedelmi láncokat ellátni. Ettől függetlenül a mai napig találhatók a hazai kínálatban külföldről származó csomagolt húsok is.

A G7 megkérdezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), hogy egy Szlovákiában nevelt, osztrák vágóhídon levágott, de Magyarországon kiszerelt/forgalmazott sertéskarajra milyen zászlót kell kitűzni. A válasz szerint a tartás helye és a vágás helye dönti el a zászló kérdését, ha ez a kettő megegyezik, akkor egyértelmű származási helyként ezt az országot kell megjelölni. Ha azonban más országban vágták le, mint ahol tartották, akkor mindkét zászlót ki kell rakni. A példánkban szereplő karaj tehát szlovák és osztrák zászlót kap (hiába magyar a forgalmazója, arról nem kap értesítést a vevő), így egy húson egyszerre akár két zászló is lehet majd. Ugyanakkor a magyar sertés versenypozíciója azért sem lesz látható, mert ugyanabból a fajta sertéshúsból soha nincs egyszerre kétféle a pultban. Azaz nincs olyan eset, amikor a vevő például választhat, hogy szlovák vagy magyar karajt vesz. Mindez nem a boltosok miatt van így, hanem éppen egy másik szabály, a húsok nyomkövetési kötelezettsége miatt. Az eladó a nyomonkövetés biztosítása miatt csak akkor teszi ki a következő adag húst a pultba, ha a másikat már eladta.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu