2020. december 2. szerda Melinda, Vivien

Hírek - Élelmiszer

Koronavírus: a járvány érezhetően csökkentette az emberiség globális fogyasztását

A tavalyi évhez képest több mint három héttel későbbre, augusztus 22-ére esik idén a túlfogyasztás világnapja, vagyis az a dátum, amikorra a Föld lakossága elhasználja a bolygó egyéves erőforrásait, írta meg a 24.hu a Természetvédelmi Világalap (WWF) közleménye alapján. A WWF szerint az emberiség ökológiai lábnyomának zsugorodása a koronavírus-járvány miatti korlátozások közvetlen következménye.
 
 

Noha a járvány több százezer emberéletet követelt eddig világszerte és jelentős gazdasági károkat okozott, a közép- és kelet-európai országok ökológiai lábnyoma többé-kevésbé változatlan maradt 2019-hez képest. A régió állampolgárai idén is jóval december 31-e előtt felélték a rendelkezésükre álló természeti erőforrásokat, olvasható a 24.hu oldalán. Magyarország tavalyhoz hasonlóan idén is június 14-én érte el a túlfogyasztás napját.

A globális ökológiai lábnyom hirtelen zsugorodása ugyanakkor messze elmarad attól a mértékű változástól, amelyre szükség van a fenntarthatóság két alappillérének, az ökológiai egyensúlynak és az emberek jólétének biztosításához. A Global Footprint Network szerint tavaly július 29-ére esett a túlfogyasztás világnapja. Az idei dátum azt tükrözi, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma 9,3%-kal csökkent a január 1-je és a túlfogyasztás világnapjának aktuális dátuma közötti időszakban az előző év azonos periódusához képest, ami a koronavírus-járvány miatti korlátozások közvetlen következménye.

A történelmi zsugorodás – az 1970-es évek elején megkezdett mérések óta ez volt a legnagyobb elmozdulás a túlfogyasztás napjában egyik évről a másikra – hátterében álló két legfőbb tényező a fakitermelés és a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás visszaesése. Az emberiség ugyanis jelenleg 1,6-szor gyorsabban használja fel a bolygó erőforrásait, mint ahogy az ökoszisztémák regenerálódni képesek, vagyis az emberek úgy élnek, mintha 1,6 Föld állna a rendelkezésükre.

Az európai országok közötti jelentős eltérések ellenére egyetlen állam működése sem éri el a fenntartható szintet. Irene Lucius, a WWF közép- és kelet-európai részlegének vezető munkatársa szerint Európa hosszú távú stabilitását, biztonságát és jólétét kizárólag egy egyebek között a párizsi klímaegyezményt és a fenntartható fejlesztési célokat is magába foglaló európai zöld megállapodással és zöld megújulással lehet biztosítani. A túlfogyasztás világnapjának évente öt nappal való kitolásával – ennek elősegítésére indult a #MoveTheDate kezdeményezés – az emberiségnek már 2050 előtt sikerülne elérnie, hogy csak annyi erőforrást használjon fel, amennyi ténylegesen meg tud újulni egy év alatt.

A koronavírus-járvány kezelését célzó erőfeszítések azt mutatják, hogy lehetséges rövid idő alatt megváltoztatni az erőforrás-felhasználási trendeket. Az elmúlt hónapokból levonható legfőbb tanulságok közé tartozik, hogy a biológiai sokféleséget muszáj megóvni az emberek és a bolygó egészsége érdekében, a jövőbeli világjárványok csak úgy kerülhetőek el, ha az emberek megtanulnak harmóniában élni a természettel, és a kormányok a szabályozások és a pénzügyi döntések szempontjából egyaránt képesek gyorsan cselekedni, ha az emberéletet helyezik mindenek elé.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020 online

    10 órányi szakmai programmal és több mint 60 előadóval

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu