2020. december 3. csütörtök Ferenc, Olívia

Hírek - Élelmiszer

Makro adatok a gazda szemével: Hazai jégkrémgyártás – hat-e a járvány, vagy éppen ellenkezőleg, bővülnek a piaci lehetőségek?

A hazai köznyelvben a nyári jeges finomságot általában fagylaltként említjük, ezért az elején érdemes tisztázni a fagylalt és jégkrém közötti különbséget - a NÉBIH fogalmi meghatározása alapján.
 
 

A fagylalt cukrászati technológiával, speciális fagyasztással, jellemzően a fogyasztás helyszínén készülő, vendéglátó-ipari termék. A jégkrém pedig üzemi körülmények között, meghatározott összetevőkből hőkezeléssel, zárt technológiával, rendszerint homogénezéssel, szükség szerint érleléssel és hűtött állapotban végzett habosítással, majd fagyasztással készül. A jégkrémmel kapcsolatos fogyasztói elvárásokat a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza.

A jégkrémgyártás a hazai élelmiszeriparon belül talán az egyik legkoncentráltabb szakágazat, a hazai gyártást gyakorlatilag két cég dominálja. A legjelentősebb hazai jégkrémgyártó az Unilever veszprémi jégkrémgyára, a veol.hu cikke alapján a gyár kapacitása évi 75 millió liter és az előállított termékek kb. 70%-át Európa több mint 20 országába szállítják. A másik jelentős hazai jégkrémgyártó az Eispro, amely szintén jelentős export értékesítéssel rendelkezik, de a nyilvánosan elérhető adatok alapján az árbevétele az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat. Az AKI 2016-os élelmiszeripari tanulmánya alapján a horvát tulajdonban lévő Ledo is rendelkezett még korábban hazai jégkrémgyárral, de 2013-ban költségtakarékossági okokból a cég a gyártósorát Zágrábba telepítette – termékei ugyanakkor továbbra is megtalálhatóak a magyar piacon. A jégkrémgyártásban is a legismertebb márkák multinacionális gyárak kezében vannak, a Mordor Intelligence adatai alapján az európai piacon a két legjelentősebb szereplő az Unilever és a Nestlé.

Európában – a statista.com adatai alapján – a legnagyobb jégkrém fogyasztás az északi országokra jellemző, mellettük még Belgium és Olaszország emelhető ki – ezen országokban a jégkrém fogyasztás évi 7-8 kg/fő körül alakul, míg a legalacsonyabb Svájcban és Ausztriában (évi 2-3 kg/fő). A közép-kelet-európai országokra, így hazánkra is a nagyságrendileg évi 4-5 kg/fő jégkrém fogyasztás jellemző. Az európai piac folyamatosan bővül, a Mordor Intelligence becslése szerint az elkövetkező években nagyságrendileg évi 5%-kal növekedhet – a koronavírus idén akár átmeneti visszaesést hozhat a piacon, de ez jobban érinti a fagylalt gyártókat a gasztro szegmensen keresztül, mint a jégkrém gyártókat. A jégkrém fogyasztásra is jellemző a szezonalitás, viszont kevésbé olyan mértékben mint a fagylalt esetében, de például az északi – nagyobb jégkrém fogyasztó – országokban alapvetően nincs szezonalitása a jégkrém fogyasztásnak. A KSH adatai alapján a hazai piac is dinamikusan bővül – a fagylalt, jégkrém esetében az egy főre jutó kiadás 2010-2018 között éves átlagban közel 12%-kal emelkedett.

forrás: KSH, Takarékbank Agrárcentrum szerkesztés

A KSH adatai alapján a jégkrém, fagylalt külkereskedelmünk vegyes képet mutat: az elmúlt években az import mennyisége folyamatosan emelkedett, miközben az exportunk csökkenő pályán mozgott – legnagyobb visszaesés a Nagy-Britanniába irányuló exportban volt, amely 2015-2019 között kevesebb mint harmadára esett vissza. A határparitásos árak tekintetében az exportunk közel 50%-kal magasabb, azaz feltételezhetően a kivitelünk magasabb minőségű termékekből áll. A kivitelünk értéke nagyságrendileg évi 100 millió EUR, míg az import ennek közel fele.

A KSH 2020 első féléves külkereskedelmi adatai alapján ugyanakkor fordulat következett be – az exportunk mennyiségben jelentősen növekedett (+16-17%) az előző évhez képest, míg az import mennyisége nagyságrendileg változatlan maradt.

A koronavírus hatása miatt várhatóan gyengébb idei év ellenére a hazai jégkrémgyártók jövő évi kilátásai kedvezőek – az elmúlt időszakban gyengülő HUF/EUR árfolyam ugyanis drágítja és kiszorítja az import jégkrémeket, az export versenyképességét pedig folyamatosan javítja. A következő évben a gasztro szegmens is feltételezhetően sokkal jobb helyzetben lesz mint idén, de az időjárás is kegyes az ágazattal – a globális felmelegedés következtében az egyre gyakoribb nyári hőhullámok szintén támogatják a nyári, hűsítő jégkrémfogyasztást. A hazai jégkrémgyártóknak a termékinnováció mellett az egyre inkább előtérbe kerülő egészségtudatos táplálkozásra vonatkozó fogyasztói igények kielégítésére is érdemes minél nagyobb figyelmet szentelni.

Írta: Magyar Attila – Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu