2020. december 1. kedd Elza

Hírek - Élelmiszer

Makro adatok a gazda szemével: Mikor lesz érezhető valójában a szalámiban a sertéshús ára?

2020-ban a magyar élelmiszerinfláció mondhatni rekordokat döntöget, egyes termékfélék esetében kétszámjegyű inflációs adatokat is láthatunk. Utóbbi, elsősorban a húsfélékre igaz, s a magyar inflációs kosárban jelentős súlya van a sertéshúsféléknek. 2019 volt az az év, amikor az élősertés átvételi ára rekordokat döntött. Laikusként joggal tesszük fel a kérdést, hogy akkor miért idén lettek magasak a végtermékek fogyasztói árai? Ha idén csökkenő pályán van az élősertés átvételi ára, miért drága még mindig a téliszalámi? Utóbbi kérdésekre igyekszünk választ adni mostani bejegyzésünkben.
 
 

Négy termék árváltozásait vizsgáljuk, az előző év ugyanazon időszakához viszonyítva: élősertés vágóhídi átvételi-, a nyers sertéshúsok feldolgozói-, a téliszalámi illetve a párizsi/felvágott félék árában bekövetkezett változásokat. Legjobban az alábbi ábrán szemléltethető:

Forrás: NAIK AKI, KSH 2020 alapján Takarékbank Agrárcentrum szerkesztés

Ami rögtön szemet szúrhat az, hogy az élősertés árának lényegesen magasabb a volatilitása, mint a feldolgozott, továbbfeldolgozott termékeké. Azonban bejegyzésünk elsődleges témája az időbeli eltolódás. Ezt is jól szemlélteti az ábra: a narancs vonallal jelölt vágósertés árban bekövetkezett változásokat lényegesen később, akár 6 hónappal követik le a fogyasztói árváltozások. Ennek mi lehet az oka? Az, hogy a sertésből készülő élelmiszerek gyártása több esetben nem frissen történik. Példaként a húsvéti sonka nem a márciusban levágott sertésből készül, s egy költségalapú árazásnál az eladó a gyártáshoz felhasznált alapanyag árát használja. Illetve a kiskereskedelemben nem érvényesíthetők az ilyenfajta ármozgások, gondoljunk csak bele, ha kedvenc boltunk polcán a hétfőn 1 200 Ft-os kilóáron vásárolt sertéshús egyik napról a másikra 1 800 Ft-ra kúszna fel.

Viszont az ábra legérdekesebb tanulsága az, hogy a kiskereskedelmi, fogyasztói termékek ára „lefelé” mennyire rugalmatlan, a gyártáshoz felhasznált alapanyagokhoz képest. Szemmel látható, hogy 2017-2018 években, amikor az élősertés árak jelentősen csökkentek, a kiskereskedelmi üzletek polcain a téliszalámi nem lett olcsóbb, sőt a sertéshús feldolgozói ára is jelentős késessel követte a vágósertés áresését. Ellenben felfelé már jóval rugalmasabbak a kereskedők: még ha hónapokkal később is, de vastagabban fog az árazó ceruza, ha az alapanyagban áremelkedés következett be.

Írta: Héjja Csaba, Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020 online

    10 órányi szakmai programmal és több mint 60 előadóval

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu