2019. október 19. szombat Nándor

Hírek - Élelmiszer

Megvan a recept, mitől lehetünk versenyképesek

Hogyan lehet versenyképesebb a magyar agrárium? Milyen korszerű marketingeszközöket és módszereket kell alkalmazni ahhoz, hogy a termelők és termékeik eredményesebben jussanak piacra? Melyek azok a külpiacok, illetve termékpályák, amelyekben a legnagyobb kihasználatlan potenciálunk van? Lipcsey Györggyel, az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. igazgatójával beszélgettünk.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

Milyen feladatokat lát el az AMC, és mi az oka annak, hogy a közelmúltban különvált a Magyar Turizmus Zrt.-től? Milyen változásokat hoz ez a szervezet életében?

Az Agrármarketing Centrum különböző szervezeti formákban már 1996-tól jelen van, háttérintézményként, intézetként, Kht. formában a Földművelésügyi Minisztérium (FM) irányítása alatt, legutóbb pedig a Magyar Turizmus Zrt.-n belül önálló üzletágként dolgoztunk. Ez a négy évig tartó működési forma szűnt meg idén nyáron, és június 15-től az a döntés született, hogy mind a turizmusmarketingnek, mind az agrármarketingnek meg kell újulnia Magyarországon. A kormányzat felismerte, hogy nehéz helyzetben van az agrárium és az egész élelmiszergazdaság, hiszen a világban erősödik a verseny, a gazdák, a termelők, a mikro-, kis- és középvállalkozások ezért kiemelt figyelmet igényelnek. Emiatt alapított a magyar kormány egy új állami marketingcéget, és helyezte azt a szakminisztérium fennhatósága alá. Immár nemcsak önálló cégként funkcionál az AMC, de a különválással, bizonyos feladatok átvételével, sokkal nagyobb felelősség is hárul ránk. Az eredeti célunk, persze, nem változott, továbbra is a mezőgazdaság és élelmiszergazdaság szereplőinek, termékeinek a piacra jutását szeretnénk elősegíteni, itthon és külföldön is.


Mely területekre koncentrálnak a bel-, illetve a külpiacokon?

Fontos változás, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően, most a hazai piacra koncentrálunk. Egyértelmű cél, hogy a belföldi fogyasztásban látványosan emelkedjen a magyar termékek aránya. Természetesen a nemzetközi megjelenést sem hanyagoljuk el, továbbra is jelen leszünk a legfontosabb 20–25 kiállításon. Ahogyan eddig, ezután is lehetőséget biztosítunk a magyar mezőgazdasági, élelmiszeripari cégeknek a külpiacokon való megmérettetésre, jelenlétre. Minden kiállításon szervezünk üzletember-találkozókat is, ahol a befektetni szándékozók közelebbről is megismerkedhetnek a magyar termelőkkel és a feldolgozóüzemekkel. A belpiacon, ezzel párhuzamosan egy nagyon komoly, átfogó marketingprogramot alkotunk, ez a Nemzeti Agrármarketing Program. Célja, hogy a különböző termékpályákat, termékköröket összevontan, a szakmai szervezetekkel együtt lássuk el közösségi agrármarketing-támogatással. A 2017-2020-ra vonatkozó programnak három része van: egyrészt az agrárgazdasági helyzetelemzés, amit az FM-mel és az Agrárgazdasági Kutató Intézettel (AKI) együtt végeztünk el. Ezt követően a részágazatokkal foglalkozunk, mintegy 14 különálló termékkörrel, és ezekre dolgozunk ki részletes programterveket. Végül pedig az következik, hogy a teendők és a hozzájuk rendelt költségek megtervezése után, mindezt mérhetővé is tegyük. A program végrehajtását az AMC koordinálja majd, szeretnénk ezt a különböző szakmai szervezetekkel együttműködésben megvalósítani, tehát nemcsak a helyzetelemzésben, a feladatok megtervezésében, de a végrehajtásában is számítunk rájuk. Fontos, hogy az eredmények évről évre mérhetőek legyenek, vagyis látnunk kell például azt, hogy hová jutottunk el egy-egy termékpályánál, milyen újabb célpiacok jelentek meg, a meglévő célpiacokon milyen exportnövekedés történt, vagy éppen, hogy hány újabb agrárcég jelent meg ott.

 

Melyek azok a célpiacok, illetve termékek, termékpályák, amelyekben a legnagyobb kihasználatlan potenciál van?

Mivel bőven vannak átfedések, ezeket nem lehet külön kezelni, csak komplexen, egymást erősítő módon. A mezőgazdasági és élelmiszergazdasági exportunk többségét jelentő, már meglévő célpiacok továbbra is megmaradnak, az Európa felé irányul kivitel a jövőben is meghatározó lesz. A mezőgazdasági és élelmiszeripari exportunk, 17-18 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest, egyértelmű tehát, hogy ezeken a piacokon lehet elérni a legnagyobb sikert. Talán a Kárpát-medence az, ahol eddig kevésbé volt jellemző a megjelenés, ezért a jövőben erőteljesen koncentrálunk majd ezekre a lehetőségekre. Sok termékkörnek a nemzetközi kereskedelmi sajátosságai folyamatosan változnak, elég, ha csak a gabona-termékpályára gondolunk, ahol erősödik az ukrán export. Ma még nem látjuk pontosan előre a folyamatokat, de ez is egy olyan termékkör, amelynél meg kell találni, merre van a kiút. Valószínűleg felesleges hangsúlyozni, hogy egész Európa bajban van az élelmiszerimport-dömping következtében, vagyis az is egy fontos feladat, hogy megálljuk a helyünket az egyre élesedő versenyben. Azt hiszem, itt mindenképpen a minőségi magyar élelmiszerek jelenthetik a kitörési pontot, amelyhez elengedhetetlen például a feldolgozóipar fejlesztése, vagy az a marketingmunka, amit mi tudunk elvégezni. Továbbra is azt látom, hogy keleten is meg kell találni azokat a réspiacokat, ahová be tudunk törni. Természetesen nem dömpingáruval, hanem minőségi, finoman kidolgozott, és egészséges, komoly beltartalmi értékkel bíró élelmiszerekkel. Szintén izgalmas lehet Észak-Amerika, mert ott is van igény a minőségi élelmiszerekre, amit a hazai agrárium biztosítani tud.


Hogy konkrétumokra is rátérjünk, a nyári hónapokban intenzív dinnyekampányt indítottak. Milyen eredményei és tapasztalatai voltak ennek az akciónak?

A kereskedelmi szektor részéről többször, egyértelműen elhangzott, hogy olyan termékekre van szükségük, amelyeket el tudnak adni, a termelők pedig leültek velük erről egyeztetni. Ez is jó példája annak, hogy elindult az a párbeszéd, ami az elmúlt időszakban talán hiányzott, vagy nem működött elég hatékonyan. Pedig szükség van rá, akárcsak a termékfejlesztésekre, mert - csak hogy egy ideillő példát hozzak - ha a fogyasztó mag nélküli, vagy fekete héjú dinnyét szeretne, akkor azt kell a polcra tenni. Az előző évi dinnyekampányunkhoz képest - amelyhez csupán egyetlen áruházlánc csatlakozott - az idén, már hat együttműködő partnert találtunk. Ez önmagáért beszél. Fontos ugyanakkor látni, hogy sok szakmai szervezet, illetve mi is foglalkozunk agrármarketinggel, de ha mindenki „mondja a magáét”, akkor a szakmai tartalom elsikkadhat, az üzenet nem lesz olyan hatásos és egyértelmű, hogy eljusson a fogyasztóig. Ezért azt tervezzük, hogy minden fogyasztásösztönző kampányunkat a szakmai szervezetekkel, a termelők képviselőivel közösen találjuk ki és visszük véghez. Adott esetben a NAK-kal vagy több terméktanáccsal együtt, hogy az információk, üzenetek, célzottan, egy irányba mutassanak. Az idei dinnyekampány már így zajlott, és a jövőben is ezt szeretnénk folytatni.

 

A kampány záró sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy felmerült egy almakampány lehetősége is. Megvalósul-e ez, és ha igen, mikorra időzítik?

Előkészítés alatt van, tárgyaltunk szakmai szervezetekkel, áruházláncokkal, de még vannak elvarratlan szálak. Mindenki keresi a helyét ebben az új rendszerben. A dinnyekampánynak nagyon jó eredményei lettek, de az áruházi sertéshús-kóstoltatásunk is hatásosnak bizonyult tavasszal, és most sem csak az almával folytatnánk. Viszont meg kell kérdezni a termelőket, hogy mikor érik be a termés, mikor kerül piacra, és ehhez kapcsolódóan, mikor szeretnék, ha hangos lenne tőle a média, vagy akár az áruházak. Ha nem lennénk kíváncsiak a véleményükre, éppen azt a réteget hagynánk ki ebből, aki a leginkább érintett, a termelőket. A FruitVeb szakmaközi szervezettel a közelmúltban leültünk, mert velük együtt tervezzük az almakampányt. Ők egyébként, terméktanácsként ugyancsak foglalkoznak marketinggel, akárcsak a hozzájuk tartozó TÉSZ-ek, amelyek szintén rendkívül hasznos munkát végeznek zöldség-gyümölcs témában, számos regionális kampányt ők folytatnak. Egyelőre úgy látjuk, hogy figyelembe véve a fogyasztói szokásokat, október végétől van értelme egy almakampánynak, ami több hétig tart majd. És az almakampány után sem állunk le, mindig jönnek az újabb, szezonális termékek, amelyekkel foglalkozni kell és megtervezni a kampányukat. A baromfi termékpálya is szóba került, ez, tervezetten, a novemberi időszakban lesz hangsúlyosabb. Decemberben hagyományosan a hal és a vadhús szerepel majd a palettán, de gondosan megpróbáljuk elkerülni a karácsonyi zajt.

 

A kormányzat 300 milliárd forintos fejlesztési csomagot irányzott elő az élelmiszeripar számára, és elsősorban a kkv-kat célozzák meg ezekkel a forrásokkal. Mire lesz elég ez a fejlesztési keret?

Marketing szempontból az lenne a cél, hogy a termelők és a termékek piacra kerüljenek. Az egy másik kérdés, kik, és milyen módon jutnak majd hozzá ezekhez a forrásokhoz. Lényeges szempont, hogy melyik réteget hogyan kell erősíteni, támogatni. Egy biztos: ha a szakma nem lépi meg, hogy feldolgozóipari fejlesztésekbe kezdjen, akkor zsákutcába kerül, mert kizárólag alapanyaggal nincs értelme versenyeznünk a világban. A kiállításokon, vásárokon is látjuk a trendet, miszerint a zöldséget, gyümölcsöt nem nyers alapanyagként próbálják piacra dobni, hanem magas hozzáadott értékű, minőségi élelmiszerként. Az lényegesen keresettebb termék. A feldolgozóipari fejlesztésekre tehát óriási szükség van, de ebben nemcsak a pályázati forrásokra lehet támaszkodni, hiszen a banki szektor is nyitott arra, hogy adott esetben cash-flow finanszírozásban vagy kiegészítő hitelben nyújtson segítséget a termelőknek. És van egy nagyon fontos harmadik eleme is: a legfontosabb, hogy a termelő, családi gazdálkodó, mezőgazdasági vállalkozó is lássa a fejlesztés szükségességét és tegyen is érte. Ebben is segítenek a szakmai szervezetek, illetve mi is - a közösségi agrármarketingnek ugyanis része, hogy jó példaként mutassunk meg olyan feldolgozókat vagy forgalmazókat, akik egykori termelőkként, hasonlóan indultak. Ez is dolgunk és feladatunk, a közös siker érdekében.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu