2022. január 20. csütörtök Fábián, Sebestyén

Hírek - Élelmiszer

Mi adja télen a legjobb meleget?

Kevesen tudják, hogy hazánk területének 21%-át, tehát összesen 2 millió hektárt, erdőterület borít be, melynek felét különböző állami erdőgazdaságok felügyelik. Ezekben az erdőkben tűzifának való fákat is termelnek az erdészek, méghozzá évente közel 3 millió erdészeti köbméter mennyiségben – mondta el Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület (OEE) elnökségi titkára.
 
 

Az akác

Három fafaj meghatározó hazánkban tűzifa célú értékesítésre: az akác a bükk és a tölgy. Azt, hogy melyik fajtát kedvelik legjobban, elég nehéz megállapítani, hiszen ez a térségektől is függ, de nyugodtan elmondható, hogy országos szinten a legfelkapottabb és egyben legdrágább fajta az akác, ára erdei űrmértékben (1 normál köbméter = 1,7 erdei köbméter, ami közel 10 mázsa) elérheti a 21 ezer forintot is köbméterenként, ezek persze a termelői árak, az erdészetek ritkán értékesítenek rögtön magánszemélyeknek, inkább tüzépek és fatelepek a felvásárlóik, akik ezt jóval drágábban adják tovább. Piaci ára erdei köbméterenként 20 és 25 ezer forint közé tehető, ami normál köbméterben 12 és 15 ezer forintot jelent.



Ennek oka az, hogy ez a fajta nagyon jó fűtőértékkel rendelkezik, és a vágás után sem kell szárítani, mivel szinte rögtön adja a szükséges hőt. Ráadásul a termesztése sem tart olyan sokáig, mint a többi fajtánál, nagyjából 30-50 év alatt eléri a vágásérett kort.


Mivel a hazai fatermelés olyan volumenű, hogy a hazai piac teljesen befogadja, szinte egyáltalán nincs szükségünk importra, legalább is tűzifa esetében nincsen, más ágazatokban, mint például a papírfa, már rászorulunk, de jelen témában sem exportról sem pedig importról nem beszélhetünk egyik fafajta esetében sem – mondta az OEE elnökségi titkára. Ettől függetlenül természetesen lehet számolni némi illegális importtal kelet felől, főleg Ukrajnából.

Az akác egyik talán legnagyobb hátulütője a termesztők szemszögéből, hogy mivel nem őshonos hazánkban, nem lehet akárhol, például nemzeti parkok területein belül termeszteni, nem úgy mint a másik két dobogós fajtát.

A tölgy és a bükk

A második és harmadik helyen szerepel a tölgy és a bükk, ezek ára térségektől és igényektől egyaránt függ, de az erdei köbméterenként számolt 15 ezer forint elérheti az akácnál leírt 21 ezer forintot is, amennyiben egyenesen a termelőtől vásároljuk, de hasonlóan az akáchoz, ezt is ritkán veszik magánszemélyek. Fatelepeken ezek piaci ára 18 és 28 ezer forint között alakul.


Ezt egyébként magán erdészeti vállalkozások ritkán választják termelésre, hiszen a fent említett fajtól eltérően ezeknek közel 120-150 éves az érési ideje, mely azt jelenti, hogy ha valaki telepít is tölgy vagy bükk erdőket, azt inkább már az unokái fogják értékesíteni, mint ahogy mi is az előző generációk munkájának gyümölcsét hasznosítjuk.


Erőművi hasznosítás

A kitermelt tűzifát egyébként két csoportba sorolhatjuk, ezek közül az egyik a már említett lakossági felhasználás, ami elérheti évente a 2 millió köbmétert is – mondta az elnökségi titkár.


A másik ilyen nagy csoport, az erőművi célokra felhasznált tűzifa. Erre nagyságrendileg 1 millió köbméter jut évente. Hazánkban a nagy kapacitású erőművek a jellemzőek, de vannak már próbálkozások kisebb, községeket ellátó erőművekkel is, de ezek inkább a környező országokban terjedtek el, mint például Ausztriában. Erre a célra azonban nem feltétlenül a fűtőérték mérvadó, hiszen az erőművek szívesen átveszik a kisebb fűtőértékű aprítékokat, vagy fenyőket is.

 


Lomniczi Gergely azt is elmondta, hogy az erőművek általában egyben viszik el a terméket, és saját üzemükben aprítják fel, sőt jobban szeretik, ha nagyobb, 2,5 – 5 méter hosszú a fa, így egyszerűbb a szállítás is, hiszen nagy mennyiségben vásárolnak.

 

Falopások


Mivel a fát ilyen nagy mennyiségben termelik hazánkban, és ára is elég borsos, sajnos egyre gyakoribbak a falopások amik komoly károkat okoznak ebben az ágazatban. Az elnökségi titkár elmondta, hogy 2010 október végéig csak az állami gazdaságok, akik a magyar erdőterületek felét, tehát egymillió hektárt gondoznak, összesen 120 millió forint értékben tettek feljelentést, és ez csak a faanyag értéke, nincs benne a gondozás, őriztetés és egyéb plusz kiadások. Ráadásul a tolvajok nem csak az erdészetet károsítják, hanem a környezetet is, hiszen ezekkel a rablásokkal élőlények életfeltételeit is elveszik, élőhelyüket pedig elpusztítják.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Agrárium 2022

    A tavasz meghatározó agrárgazdasági  rendezvénye április 6-án!

    Portfolio Agrár Klub: Sorsdöntő év következik? - A magyar agrárium kilátásai 2022-től

    Ingyenes online klub 02.22-én!